Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)

1839-06-01 / 44. szám

Pest, 1839. Szombat Junius* 1jén HITJLATSÁDOK. *1 # anyagi é­r­d­e­ke e Te. Elismert dolog, hogy most olly korszak vévé kezdetét, mellyben az anyagi érdekek uralkodnak,’s nem kevésbé van elismerve a’ nem és mód, mint nö­vekszik naponként a’ kori ez iránya minden akadá­lyok ’s ellenzetek’ daczára,részint benső szilárdságában, részint alapultságában. De annál szökségesbnek látszik a’kivánat, hogy egyfolly korban, mellyrő­l magasztaló­ig beszélek , egy év benne jelentősb tizedeknél, az eseményeket, ha haladás’ jelei is, ne hagyjuk ész­revétlenül nyakunkra nőni, sőt inkább felfogva, ural­juk őket. De akkor mégis szűnnek puszta események lenni ’s valódi kinyomásai leendnek egy nemzet’ és korszellemi öntudott munkásságának, melly nem csak a’ kapott impulsustól mintegy neki tüzesedve vakon megy tova egyszer meghágott pályáján, de inkább mellynek első praedicatuma, hogy szellemmel cse­lekszik. Ha a’ status’ föladása, a’ polgárok’ életét sike­­res kifejlődésre vinni , ezt próbálni két utón lehet , vagy: a’ szellemi elvet gyámitni a’ népben, azon meg­győződéssel , hogy szellemi műveltség még is a’ leg­­nemesb kincs, ’s szellemi suprematia egyedül tar­tós , mellynek csak hamar minden önként hódoland; vagy arról gondoskodni , hogy az élet* physical föl­tételben hiány ne történjék ’s az élelem arányok a’ statusban fenálljanak,hogy szükségképi következményük jólét legyen; ott az eszményi, itt az anyagi érdekek elégittetnek­ ki. De mivel az életi föltétel nö­vekvő műveltség’ koraiban, teljesitések’ lehetőségét a’ pénzben lelik, továbbá az élelemarányok szerzésen alapulnak, ’s ez ismét vagy valóban, vagy mint mér­té­kszabály, pénzt keres, ered, hogy az anyagi ér­dekek szabályosan pénzérdekek. Az ember ta­pasztalás szerint, eszmékből nem élhet, sőt a’ phy­sical (anyagi) kellékek általánosak’s czéljok a’pénz­ben van; innen magyarázhatjuk ki, mért igyekeznek a’ pénzérdekek’ leghangosb ellenei is legalább olly részét a’ nemzetbirtoknak magokénak nevezhetni , melly egyszerű életkellékeiket kielégitheti ’s szükség eseteire elégséges. Ez érdekeket—a’ physicaiakat— kell hát balértelemi elkerüléséül tulajdonkép’ a­­nyagiaknak neveznünk, mert ők minden nép és státosélet alapja. Egészen más szempontból kell ellenben a’ korunk­­ban úgynevezett anyagi érdekeket nézni, ’s azok tévednek, kik őket, a’ mi olly gyakran és egész komolysággal történik, az eszményieknek ellenébe teszik. Sőt a’ kormány férfi status’ dolgozó osztályai közt tűzi ki helyöket ’s azoknak kik szavakban bol­dogoknak érzik magokat, fájdalmára meg kell valla­nia , hogy az úgynevezett anyagi érdekeknek semmi határzott értelem meg nem felel, de hogy ez munkák’ összeségének határzatlan, sőt helytelen kifejezése. Ha minden munka a’ statusban földmunka, közmester­ség’ , kereskedés’ ’s status munkából áll: az úgyne­vezett anyagi érdekek főkép’a’ kézmesterségben’s en­nek nagyobb polczában a’ gyárakban , nagy részint a’ kereskedésben is fekszenek, ’s még eddig csak próbakép’ a’ földmunkában , a’ mennyiben tudniillik maga a’ földmunka’ technikaisága még az első pró­báknál áll ’s azt is, mit az újabb időt kormányai a föld­birtok’ megmenekítésére kifejtései minden akadályitól tettek, csak előkészületinek nevezhetni. Ez kifejezés: a’ kor anyagi iránya, azon irányt jelöli hát, mit a’ nevezett három munkaosztály von, tudniillik a’ productio’ könnyítését ’s tökélyesítését a’ műveltség’ növekszett kivánati’ kielégitéséül, s nem roszul nevezek hát ez irányt mű iparinak. Ha hát kisült, hogy a’tulajdonkép’ anyagi (phy­sical) érdekeket, mint az emberi testi természetében alapulókat ’s ennek életforrását, szűkségkép a’ ma­gast szellemiek előtt kell kielégitni, a’ följebb mon­dottból ki jő , hogy e’ szerint a’ legmagasb munka , a’ statusmunka semmi valóban nem sikeres eredményt nem várhat, mig a’ három alsóbb fok, mikre támasz­kodik, a’ földmunka, közmesterség, ’s kereskedés tökélyesen átlátva, rendezve, azzal a’ status’ min­den rendesnek ügyei is viszonyai tisztába hozva nin­csenek. Azonban a’ statusok nem forditák figyelmöket mind a’ négy munkásokra egyformán; de a’ status­munkát , (szoros értelmiben, vagy a’ statusszolgá­latot) nézék csak gondjaik’ tárgyául. A’ többi csak az egyenes, vagy indirect adószedés végett véteték tekintetbe, mig a’ legújabb kor ki nem vivá az érde­mes érteni, hogy tulajdonkép’ minden munka a’ sta­tusban ennek nyereségéül üt ki, következőleg általá­ban némi gyámolt is kívánhat, ’s a’ status saját ma­ga miatt tartozik neki ezzel. Szerényt. (Vége következik.) Shakespeare Vilmos kora, élete és munkái. (Vége) A' szerződés’ pontjai mind két részről lelkiösme­­retesen teljesítettek; de ezentúl hősünket pályáján nem kísérhetjük, miután nem maratt semmi oklevél hátra, melly az iránt bennünket felvilágosíthatna. Senki nem jegyzé fel munkáinak korát és előadatásuk’ rendjét, — 's így csak tömegben bírjuk azokat. Képzelhetni, miként Shakspeare lelkességében ’s világot átölelő lángeszében mindent magához ragad­ni kész vala, önkénytelen kiömlésétől kezdve, mely­­lyet a’ természet ad, a’ tudományosságig, mit fárad­ 44dik szám. Első félév•

Next