Hasznos Mulatságok, 1839. 1. félév (1-52. szám)
1839-06-01 / 44. szám
Pest, 1839. Szombat Junius* 1jén HITJLATSÁDOK. *1 # anyagi érdeke e Te. Elismert dolog, hogy most olly korszak vévé kezdetét, mellyben az anyagi érdekek uralkodnak,’s nem kevésbé van elismerve a’ nem és mód, mint növekszik naponként a’ kori ez iránya minden akadályok ’s ellenzetek’ daczára,részint benső szilárdságában, részint alapultságában. De annál szökségesbnek látszik a’kivánat, hogy egyfolly korban, mellyről magasztalóig beszélek , egy év benne jelentősb tizedeknél, az eseményeket, ha haladás’ jelei is, ne hagyjuk észrevétlenül nyakunkra nőni, sőt inkább felfogva, uraljuk őket. De akkor mégis szűnnek puszta események lenni ’s valódi kinyomásai leendnek egy nemzet’ és korszellemi öntudott munkásságának, melly nem csak a’ kapott impulsustól mintegy neki tüzesedve vakon megy tova egyszer meghágott pályáján, de inkább mellynek első praedicatuma, hogy szellemmel cselekszik. Ha a’ status’ föladása, a’ polgárok’ életét sikeres kifejlődésre vinni , ezt próbálni két utón lehet , vagy: a’ szellemi elvet gyámitni a’ népben, azon meggyőződéssel , hogy szellemi műveltség még is a’ legnemesb kincs, ’s szellemi suprematia egyedül tartós , mellynek csak hamar minden önként hódoland; vagy arról gondoskodni , hogy az élet* physical föltételben hiány ne történjék ’s az élelem arányok a’ statusban fenálljanak,hogy szükségképi következményük jólét legyen; ott az eszményi, itt az anyagi érdekek elégittetnek ki. De mivel az életi föltétel növekvő műveltség’ koraiban, teljesitések’ lehetőségét a’ pénzben lelik, továbbá az élelemarányok szerzésen alapulnak, ’s ez ismét vagy valóban, vagy mint mértékszabály, pénzt keres, ered, hogy az anyagi érdekek szabályosan pénzérdekek. Az ember tapasztalás szerint, eszmékből nem élhet, sőt a’ physical (anyagi) kellékek általánosak’s czéljok a’pénzben van; innen magyarázhatjuk ki, mért igyekeznek a’ pénzérdekek’ leghangosb ellenei is legalább olly részét a’ nemzetbirtoknak magokénak nevezhetni , melly egyszerű életkellékeiket kielégitheti ’s szükség eseteire elégséges. Ez érdekeket—a’ physicaiakat— kell hát balértelemi elkerüléséül tulajdonkép’ anyagiaknak neveznünk, mert ők minden nép és státosélet alapja. Egészen más szempontból kell ellenben a’ korunkban úgynevezett anyagi érdekeket nézni, ’s azok tévednek, kik őket, a’ mi olly gyakran és egész komolysággal történik, az eszményieknek ellenébe teszik. Sőt a’ kormány férfi status’ dolgozó osztályai közt tűzi ki helyöket ’s azoknak kik szavakban boldogoknak érzik magokat, fájdalmára meg kell vallania , hogy az úgynevezett anyagi érdekeknek semmi határzott értelem meg nem felel, de hogy ez munkák’ összeségének határzatlan, sőt helytelen kifejezése. Ha minden munka a’ statusban földmunka, közmesterség’ , kereskedés’ ’s status munkából áll: az úgynevezett anyagi érdekek főkép’a’ kézmesterségben’s ennek nagyobb polczában a’ gyárakban , nagy részint a’ kereskedésben is fekszenek, ’s még eddig csak próbakép’ a’ földmunkában , a’ mennyiben tudniillik maga a’ földmunka’ technikaisága még az első próbáknál áll ’s azt is, mit az újabb időt kormányai a földbirtok’ megmenekítésére kifejtései minden akadályitól tettek, csak előkészületinek nevezhetni. Ez kifejezés: a’ kor anyagi iránya, azon irányt jelöli hát, mit a’ nevezett három munkaosztály von, tudniillik a’ productio’ könnyítését ’s tökélyesítését a’ műveltség’ növekszett kivánati’ kielégitéséül, s nem roszul nevezek hát ez irányt mű iparinak. Ha hát kisült, hogy a’tulajdonkép’ anyagi (physical) érdekeket, mint az emberi testi természetében alapulókat ’s ennek életforrását, szűkségkép a’ magast szellemiek előtt kell kielégitni, a’ följebb mondottból ki jő , hogy e’ szerint a’ legmagasb munka , a’ statusmunka semmi valóban nem sikeres eredményt nem várhat, mig a’ három alsóbb fok, mikre támaszkodik, a’ földmunka, közmesterség, ’s kereskedés tökélyesen átlátva, rendezve, azzal a’ status’ minden rendesnek ügyei is viszonyai tisztába hozva nincsenek. Azonban a’ statusok nem forditák figyelmöket mind a’ négy munkásokra egyformán; de a’ statusmunkát , (szoros értelmiben, vagy a’ statusszolgálatot) nézék csak gondjaik’ tárgyául. A’ többi csak az egyenes, vagy indirect adószedés végett véteték tekintetbe, mig a’ legújabb kor ki nem vivá az érdemes érteni, hogy tulajdonkép’ minden munka a’ statusban ennek nyereségéül üt ki, következőleg általában némi gyámolt is kívánhat, ’s a’ status saját maga miatt tartozik neki ezzel. Szerényt. (Vége következik.) Shakespeare Vilmos kora, élete és munkái. (Vége) A' szerződés’ pontjai mind két részről lelkiösmeretesen teljesítettek; de ezentúl hősünket pályáján nem kísérhetjük, miután nem maratt semmi oklevél hátra, melly az iránt bennünket felvilágosíthatna. Senki nem jegyzé fel munkáinak korát és előadatásuk’ rendjét, — 's így csak tömegben bírjuk azokat. Képzelhetni, miként Shakspeare lelkességében ’s világot átölelő lángeszében mindent magához ragadni kész vala, önkénytelen kiömlésétől kezdve, melylyet a’ természet ad, a’ tudományosságig, mit fárad 44dik szám. Első félév•