Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-10 / 30. szám
) C Folytatjuk.) ( 118 a) A’ közkereseti társaság czéljának szoros meghatározása ; , , b) Azon személyek megnevezése, kik ezen czél elérésére társaságba álltak ; c) Szoros meghatározása annak, mivel ’s miképen tartozzék minden tag a’ közczélhoz járulni ; d) Az idő, melly alatt ezen tartozás teljesítendő ; e) A’ munka, mellyet minden tag a’ közczél elérésére felvállalni köteles ; f) A’ közönséges ügyeknek, ki által történendő vezérlete a’ legfontosabb ügyek elintézésének módja, és a czimvezetőnek, ha szükségesnek találtatnék, kineveztetése; . . . g) A’ számadások letételének és vizsgálatának ideje és módja; h) A’ nyeresség felosztásának ideje ’s kulcsa; i) Azon viszonyok meghatározása, mellyeknél fogva a’ társaság egyes tagja önként kiléphet, ’s mellyekben a’ kilépésre kényszerittethetik ; végre k) A’ társaság értékének mi módon történendő felosztása egyes tag kilépésinél, vagy az egész társaság eloszlásánál. 6 §. Ha társasági tagok feleségei követeléseiket szintén azon módon, mint a’ kereskedők és gyártók, csődület esetére biztosíthatják. 7. §. Ha a’ tagok a* társasági szerződésben az 5dikban körülirt pontok iránt nem rendelkeztek volna, következő rendelések megtartandók. 8. §. A’ társaság minden tagjaitól — a’ külső tagokat ide nem értve — egyenlő járulmány (Beitrag, Einlage) ’s egyenlő munkásság követeltethetik, hacsak a’ szerződésben más nem rendeltetett. 9. §. A’ társaság tagjai olly ügyeket nem vihetnek, mellyek a’ társasági czéllal ellenkeznek. 10. §. Közönséges társasági ügyek elintézésére, mellyek a’ kitűzött czél ’s a’ meghatározott eszközök körén túl nem mennek, a’ társaság minden egyes tagjai az elhatározandó ügynek megjegyzése mellett meghivatandók. A’ kitűzött időre megjelenőknek valóságos többsége határoz. 11. §. Ha azonban fontosabb ügyekről lenne szó, mellyek a’ szerződésben ki nem kötött tárulmányokat, új tagoknak felvételét, kölcsönvételt, aláírási czimvezetést, vagy az alapszerződők ’s alaptőke akármelly veszélyeztetését illetik , akkor minden tagok jelenléte ’s egyetértése szükséges. 12 §. Ha a’ társaság aláírási czimvezetője különös felhatalmazás nélkül valamelly kereskedői ügyet végzett, vagy lekötelezést a’ társaság nevében felvállalt, ez iránt a’ társaságnak felelni tartozik , a’ társaság azonban a’ szerződést vagy kereskedői ügyet megtartani köteles. 13. § A’ társaságoknál, mellyek rövid egy évet meg nem haladó időre kötöttek, a’ nyeresség felosztása csak ezen idő elmúltával követeltethetik. Ha a’ társaságok hosszabb időre köttettek , a’ nyereségi felosztás a’ szerződés kötése napjától számítandó minden esztendő végével történik. 11. § A nyeresség a’ tagok közt járulmányaik arányában felosztandó. 15. §. Minden tagnak szabadságában áll a’ társaság számadásait és kereskedési könyveit megvizsgálni. 10. §. Minden tag a’ társaság többi tagjainak irányában csak járulmánya erejéig köteleztélik. 18. §. A’ közkereseti társaságok jogviszonya, segédszemélyzete s a vele kereskedési kapcsolatban lévők iránt azon törvények szerint határoztatik meg, mellyek a’ keresketi ok és gyártók hasonló jogviszonyai iránt rendelkeznek, azon szükséges megkülönböztetés mellett, hogy mindig az egész társaság, vagy a’ társaság nevében cselekvő ’s ezzel megbízott személy az egyik szerződő fél, nem pedig az egyes társasági tagok. 18. §. Ugyanazért adósságok felmondása csak társasági határozat által történhetik, vagy azon személy által, melly a’ társasági határozat következtében erre fel van hatalmazva. Minden egyes tagnak szabadságában áll ugyan, a’ társaság adóságait megfizetni, a’ társaság számára történendő fizetéseket azonban egyes tagok jogszerűen fel nem vehetik, ’s a’ társaság nevében nem nyugtatványozhatják, hanem a’ társaságot illető sommák mindig, vagy az egész társaságnak vagy az általa világosan, vagy hallgatva megbízott személynek fizetendők, vagy bírói kézhez adandók. 19. §. Ha egy vagy több társasági tagok a’ társasági ügyek vezérletével meghivattak, ezen tulajdonságukban a’ társaság irányában úgy, mint más segédszemélyek tekintendők, ugyanazért ezeknek minden jogaival birnak, közességeivel tartoznak. 20. §. Ha a’ társaságba uj tag vetetik be, evvel ez iránt külön szerződés kötendő, és szintúgy mint az alapszerződés a’ váltótörvényszéknél bejegyzendő. 21. §. A váltótörvényszék czimkönyvében az uj szerződés bejegyeztetésénél a’ társasági alapszerződésre hivatkozás történendik, a’ bejegyzett alapszerződésnél pedig pótlólag az uj tag szerződése ’s ennek jegyzőkönyvi száma megemlítendő. 22. §. Ha az uj tag egyszerűen szorosabb meghatározás nélkül a’ társasághoz állt, akkor a’ többi régibb tagokkal egyenlő jogokkal bír, ’s egyenlő kötelességekkel tartozik. 23. §. Ha a’ társaság kültagokat ( Commenditairs) vesz be, ezekkel az írott szerződést kötendő, — mellyet azonban bejegyeztetni nem szükséges. 24 §. Ilyen szerződésekben lényegesen megkivántatik, hogy a’ kültag befizetett tőkéjétől magának nyereség fejében határozott kamatokat, mellyek a’törvényesnél nagyobbak is lehetnek , kössön ki , és hogy a’ társaság hitelezőinek, csődület esetében, a’ következő 26-dik és 27-dik §§. rendelete szerint, befizetett járulmányára nézve is elsőbbséget kötelezzen. 25. §. A’ kültagok által a’társasághoz befizetett pénz a’ társaság felbomlásáig sem a, egyik, sem a’ másik fél által fel nem mondathatik, hacsak a’ szerződésben egyéb rendelkezés nem történt. 26. §. A’ társaság beltagjait a’ kültagnak befizetett tőkéjére és kamatjára nézve minden vagyonukkal felelősek, ’s a’ kültagnak szabadságában áll ezek iránti törvényes keresetét akár az egész társaság, akár annak egyes tagjai ellen intézni; a’ társaság hitelezői azonban a’ társaság bukása esetében követeléseikkel megelőzik, ’s magokat befizetett járulmányából is kielégíthetik. 27. §. A’ kültag akkor is, miután a’ társaság az általa befizetett tőkét visszaadta, azon hitelezőknek, kik társasági összeköttetése alatt a’ társaságot kötelezték, tőkéje erejéig a’ társaság egyéb tagjaival egyetemben (in solidum) két esztendeig annyiban felelős, mennyiben a’ hitelezők a’ társaság tagjainál kielégítést nem találtak. 28. §. Ezen veszély felvállalása mellett a’ kültagok magoknak a’ törvényes kamatoknál magasabbakat is köthetnek ki, a’ nélkül, hogy az uzsorának tekinthetnék. 29. §. Ha a’ szerződésben más rendelkezés nem történt, a kikötött kamatok fél évenkint fizetendők. 30. §. Ezen kamatok a’ kültagoknak még akkor is fizetendők, ha a’ beltagok semmit nem nyertek vagy talán éljen veszteséget szenvedtek. I