Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-09-26 / 26. szám

Pest 1840. Szomb. Sept. 26 án MASZKOS 26ik szám. •Második félév. lStOdilíi 'Tör­vény­­ Chileivel y elv* IX. Törvényczikkely. A' mezei rendőrségről. (23. Ij. Folytatása.­) Ha pedig a* kártevő utas ti nem éretett, az ellene szolgáló biz­onyitó iratok saját törvényhatóságával közöl­­tetvén, az által akár nemes , akár nem-nemes , az oko­zott költségeknek egyszeres, a­­kárnak , annak gondat­lanságból, vagy szántszándékból erede­­­mineműségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres megtérítésében, szóbeli rövid per útján megmarasztalt­assék , sőt súlyosabb betu­dás esetében, annak fokozata szerint kimondandó egyéb­ként fenyítékének elvitele végett rendes büntető perbe idéztessék. Alidon azonban a' híin ollyanoknak társaságá­ban vitetett véghez , a’ kik ugyanazon megyébe laknak , mellyben a’ kártétel történt, ezen megye elibe és ugyanazon egy perbe lészen az idegen megyebeli bűnös is idézendő , és ítélendő. 24. §. A’ költségek közé számittatik a’ becsüsök na­­p­ ibére, tartása, és alájuk szükséges fogatoknak ára, a’ becsüsök utáni járás, és egyéb fáradságé­ja; a’midőn pe­dig az illető szolgabiró vagy kapitány közbejövetele szük­séges leend, ennek, úgy a’ vizsgálatokra és bizonyságokra szükséges tanuknak járandósága, fuvar költsége és vég­re a’ kárban lévő ’s behajtott marhák tartása, valamint azoktól járó hajtópénz, amelly minden darab szarvas mar­hától, vagy lótól , krajczárokban, sertéstől és kecskék­től 3 krajczárban, egy juhtól, akár apró, akár nagy le­gyen, egy krajczárban, mind igaz törvényes értékűben értvén ezeket, általában határoztatik meg; a szárnyas ál­latok , ha behajtatnak, darabjától szinte 3 igaz törvé­nyes értékű krajczárokban lészen fizetendő, — ha pedig agyon lövetnek, a’ tulajdonosnak ott hagyandók , melly hajtópénz az ellentállás, vagy behajlás meg nem engedé­se esetében mindenkor kétszeresen lészen megveendő. 23. §. Valamint a’ nemes úgy a’ nem nemes tartozik a’ feni­t költségeket, megbecsült károkat, éz hajtópénzt, minekelőtte a' behajtott marháját vagy zálogát visszavehet­­né, a’ fentit szabályok szerint előre lefizetni. 26. §. Azon esetben, ha a’ tetten rajta ért, vagy üldözés közben elfogott kártevőt, a" káros, vagy annak megbízottja, csősze, az illető bíróságnak közbejötte nél­kül ön maga zálogolta meg, és ezen törvény ellenére, vagy kelletinél nagyobb fizetéssel terhelné, a’ kártevő zá­logának visszaváltását, vagy a’ szerfelett megvett pénz­nek visszaitélését az i­lető bíróság előtt ugyan azon szó­beli per útján követelheti; a’ feljebbvitel is szintén azon módon a’ szolgabirótól a’ törvényszékre, királyi vagy ki­váltságos városokban a’ városi tanácshoz, az 5 §ban meg­állapított mód szerint engedtetvén meg. 27. §. Midőn peres földről hajtatnak be a’ marhák, az azokra nézve fen illő törvényeknek rendeletei továbbá is fentartatnak. 2.S.­íj. Azon esetben, midőn a’behajtott marhák iránt három napok alatt magát senki sem jelenti, rendeltetik: a) A’ károsodott vagy behajtó tartozik az illyne­­mü kártevő bitang mar­inkat az illető szolgabiro , vagy kapitánynak bejelenteni, beküldvén egyszersmind az oko­zott károknak és költségeknek jegyzékét úgy szinté­n arróll tudósítást, váljon gondatlanságból, vagy szántszán­dékkal történt-e a’ kérdéses kártétel ? b) Eltelvén a’ törvényes fő napok, ha ezen idő alatt sem jelentené magát a’ behajtott marhák tulajdonosa, ak­kor azon marháknak leírása országszerte közhírré té­tessék . c) Hogy ha pedig a’ behajtott kártevő marhák tulaj­donosa, bár honnan kitudatnék, akkor ő a’ törvényes 15 napok elteltével törvényesen vitessék meg marháinak ki­váltására, a mit ha újabb 15 napok alatt teljesíteni el­mulasztana, vagy ha az országszerte történt híresztelés után, három hónapok lefolyása alatt a’ marhák tulajdono­sának személye ki nem tapogattath­atna, akkor az illető szolgabiró vagy kapitány azon behajtott marhákat kótya­­vetye út­ján ad­ja el, és lehúzván a’bejött árukból a’kár­vallottnak illetőségét úgy mindennemű,­­ még a’ mar­hák tartására fordított költségeket is, a’ fenmaradan­­dó pénzt szolgáltassa a’ marhák tulajdonosának kezé­be, vagy mennyiben annak személye tudomásul nem lenne, mint bitangok árát az illető megyei vagy városi pénztárba. d) Azon esetben , ha a’ károk és költségek felül­múlnák az eladott barmok árát, akkor a’ hiányzó somma erejéig keletkező követelését, a’ szóbeli per utján veheti meg a’ marháknak kivilágositható tulajdonosán ; sőt men­nyiben a’ kártétel minéműségéhez képest, — a’ pénzbeli bírságokon kívül, egyéb büntetés is lenne jelen törvény által rendelve, köteles a’ tiszti ügyész azt a’ kártevő el­len szokott törvényszéki eljárás útján követelni. es Egyébkint a’kártevő bitang marháknak behajtása, vagy bírói kézhez általadása, vagy legalább feljelenté­sének elmulasztása, nem különben abból eredő kölcsönös keresetekre nézve, továbbá is fenmarad a’ hármas könyv Ill-dik részének 33dik czim­e, úgy az 1729: 42dik tör­­vényczikknek rendelete. 29. § Közös birtokban a’ közös csősznek szegődött bérét minden köz.birtokos , birtokához aránylag tartozik fizetni, melly bér az illető szolgabiró előtt mind a’ köz, mind a’ magános birtokon, szóbeli per útján megvehető. 39. § A ki a­ birtok őrzésével megbizva nem volt és még is a’ kártevőt a’ károsodottnak feladja, vagy a’ kárban levő marhát behajtja, nem csak a’ hajtópénzze­ , hanem azonfelül a’ kártételért jelen törvény értelmében fizetendő pénzbeli birsággal is megjutalmaztassék. 31. §. A­ ki az erdei- mezei- szállóbeli- vagy tó­­csőszt hivatalos kötelességbeni eljárása közben, vagy azért bosszút állva, megveri, mint közjenyiték alá tartozó, a’ rendszerint’­ bíróság által , nem csak a’ gyógyítási költ­ségeknek megtérítésében, úgy a’mennyire a’megsértetett élelmének keresésére ideiglen, vagy orvosolhatatlan cson­kítás esetében örökre alkalmatlanná lett, ebből eredő ká­rosodásnak pótlásában, 24-től­­ 100 forintokig , folyó ezüst pénzt értve , terjedhető fájdalomdij megadásában m­arasztaltassék, hanem azon felül vétsége fokozatához képest, a’ büntető köz­törvény rendelete szerint is fenyi­­tessék meg. 32. A’ melly csősz, pásztor, vagy sso’ga az urának vagy tisztjének , ennek nem léte esetében pedig a’ helységbeli elöljárónak ez pedig a’ kárositottnak ’s illetőleg az illető szolgabirónak vagy kapitánynak az ellőtte tudva levő mezei, kerti, szállóbeli vagy erdei kárt harmad nap alatt be ne nem jelenti, a’ költségeknek

Next