Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-09-26 / 26. szám
Pest 1840. Szomb. Sept. 26 án MASZKOS 26ik szám. •Második félév. lStOdilíi 'Törvény Chileivel y elv* IX. Törvényczikkely. A' mezei rendőrségről. (23. Ij. Folytatása.) Ha pedig a* kártevő utas ti nem éretett, az ellene szolgáló bizonyitó iratok saját törvényhatóságával közöltetvén, az által akár nemes , akár nem-nemes , az okozott költségeknek egyszeres, akárnak , annak gondatlanságból, vagy szántszándékból eredemineműségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres megtérítésében, szóbeli rövid per útján megmarasztaltassék , sőt súlyosabb betudás esetében, annak fokozata szerint kimondandó egyébként fenyítékének elvitele végett rendes büntető perbe idéztessék. Alidon azonban a' híin ollyanoknak társaságában vitetett véghez , a’ kik ugyanazon megyébe laknak , mellyben a’ kártétel történt, ezen megye elibe és ugyanazon egy perbe lészen az idegen megyebeli bűnös is idézendő , és ítélendő. 24. §. A’ költségek közé számittatik a’ becsüsök nap ibére, tartása, és alájuk szükséges fogatoknak ára, a’ becsüsök utáni járás, és egyéb fáradságéja; a’midőn pedig az illető szolgabiró vagy kapitány közbejövetele szükséges leend, ennek, úgy a’ vizsgálatokra és bizonyságokra szükséges tanuknak járandósága, fuvar költsége és végre a’ kárban lévő ’s behajtott marhák tartása, valamint azoktól járó hajtópénz, amelly minden darab szarvas marhától, vagy lótól , krajczárokban, sertéstől és kecskéktől 3 krajczárban, egy juhtól, akár apró, akár nagy legyen, egy krajczárban, mind igaz törvényes értékűben értvén ezeket, általában határoztatik meg; a szárnyas állatok , ha behajtatnak, darabjától szinte 3 igaz törvényes értékű krajczárokban lészen fizetendő, — ha pedig agyon lövetnek, a’ tulajdonosnak ott hagyandók , melly hajtópénz az ellentállás, vagy behajlás meg nem engedése esetében mindenkor kétszeresen lészen megveendő. 23. §. Valamint a’ nemes úgy a’ nem nemes tartozik a’ fenit költségeket, megbecsült károkat, éz hajtópénzt, minekelőtte a' behajtott marháját vagy zálogát visszavehetné, a’ fentit szabályok szerint előre lefizetni. 26. §. Azon esetben, ha a’ tetten rajta ért, vagy üldözés közben elfogott kártevőt, a" káros, vagy annak megbízottja, csősze, az illető bíróságnak közbejötte nélkül ön maga zálogolta meg, és ezen törvény ellenére, vagy kelletinél nagyobb fizetéssel terhelné, a’ kártevő zálogának visszaváltását, vagy a’ szerfelett megvett pénznek visszaitélését az ilető bíróság előtt ugyan azon szóbeli per útján követelheti; a’ feljebbvitel is szintén azon módon a’ szolgabirótól a’ törvényszékre, királyi vagy kiváltságos városokban a’ városi tanácshoz, az 5 §ban megállapított mód szerint engedtetvén meg. 27. §. Midőn peres földről hajtatnak be a’ marhák, az azokra nézve fen illő törvényeknek rendeletei továbbá is fentartatnak. 2.S.íj. Azon esetben, midőn a’behajtott marhák iránt három napok alatt magát senki sem jelenti, rendeltetik: a) A’ károsodott vagy behajtó tartozik az illynemü kártevő bitang marinkat az illető szolgabiro , vagy kapitánynak bejelenteni, beküldvén egyszersmind az okozott károknak és költségeknek jegyzékét úgy szintén arróll tudósítást, váljon gondatlanságból, vagy szántszándékkal történt-e a’ kérdéses kártétel ? b) Eltelvén a’ törvényes fő napok, ha ezen idő alatt sem jelentené magát a’ behajtott marhák tulajdonosa, akkor azon marháknak leírása országszerte közhírré tétessék . c) Hogy ha pedig a’ behajtott kártevő marhák tulajdonosa, bár honnan kitudatnék, akkor ő a’ törvényes 15 napok elteltével törvényesen vitessék meg marháinak kiváltására, a mit ha újabb 15 napok alatt teljesíteni elmulasztana, vagy ha az országszerte történt híresztelés után, három hónapok lefolyása alatt a’ marhák tulajdonosának személye ki nem tapogattathatna, akkor az illető szolgabiró vagy kapitány azon behajtott marhákat kótyavetye útján adja el, és lehúzván a’bejött árukból a’kárvallottnak illetőségét úgy mindennemű, még a’ marhák tartására fordított költségeket is, a’ fenmaradandó pénzt szolgáltassa a’ marhák tulajdonosának kezébe, vagy mennyiben annak személye tudomásul nem lenne, mint bitangok árát az illető megyei vagy városi pénztárba. d) Azon esetben , ha a’ károk és költségek felülmúlnák az eladott barmok árát, akkor a’ hiányzó somma erejéig keletkező követelését, a’ szóbeli per utján veheti meg a’ marháknak kivilágositható tulajdonosán ; sőt mennyiben a’ kártétel minéműségéhez képest, — a’ pénzbeli bírságokon kívül, egyéb büntetés is lenne jelen törvény által rendelve, köteles a’ tiszti ügyész azt a’ kártevő ellen szokott törvényszéki eljárás útján követelni. es Egyébkint a’kártevő bitang marháknak behajtása, vagy bírói kézhez általadása, vagy legalább feljelentésének elmulasztása, nem különben abból eredő kölcsönös keresetekre nézve, továbbá is fenmarad a’ hármas könyv Ill-dik részének 33dik czime, úgy az 1729: 42dik törvényczikknek rendelete. 29. § Közös birtokban a’ közös csősznek szegődött bérét minden köz.birtokos , birtokához aránylag tartozik fizetni, melly bér az illető szolgabiró előtt mind a’ köz, mind a’ magános birtokon, szóbeli per útján megvehető. 39. § A ki a birtok őrzésével megbizva nem volt és még is a’ kártevőt a’ károsodottnak feladja, vagy a’ kárban levő marhát behajtja, nem csak a’ hajtópénzze , hanem azonfelül a’ kártételért jelen törvény értelmében fizetendő pénzbeli birsággal is megjutalmaztassék. 31. §. A ki az erdei- mezei- szállóbeli- vagy tócsőszt hivatalos kötelességbeni eljárása közben, vagy azért bosszút állva, megveri, mint közjenyiték alá tartozó, a’ rendszerint’ bíróság által , nem csak a’ gyógyítási költségeknek megtérítésében, úgy a’mennyire a’megsértetett élelmének keresésére ideiglen, vagy orvosolhatatlan csonkítás esetében örökre alkalmatlanná lett, ebből eredő károsodásnak pótlásában, 24-től 100 forintokig , folyó ezüst pénzt értve , terjedhető fájdalomdij megadásában marasztaltassék, hanem azon felül vétsége fokozatához képest, a’ büntető köztörvény rendelete szerint is fenyitessék meg. 32. A’ melly csősz, pásztor, vagy sso’ga az urának vagy tisztjének , ennek nem léte esetében pedig a’ helységbeli elöljárónak ez pedig a’ kárositottnak ’s illetőleg az illető szolgabirónak vagy kapitánynak az ellőtte tudva levő mezei, kerti, szállóbeli vagy erdei kárt harmad nap alatt be ne nem jelenti, a’ költségeknek