Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)

1840-10-10 / 30. szám

Pest 1840. Szom­b. Octob. 10 en H­ASZNOS m 29ik szám. Ittásodik félév. 1840diki Vörvény-Ch­­les helyef a XVII. Törvényczikkely* A gyárok jogvizzonyair­ól. (Folytatása.) 2. §. Gyárok felállítására azonban képesek azon egyházi személyek is, egyenkint mint egyetemben , — és azon katonai szolgálatban lévők is, kik ingatlan vagyon­nal bírnak, és azon gyárt kívánnak felállítani. Illy sze­mélyek azonban kötelesek egy aláírási czimvezetőt kine­vezni, kinek a’ gyár vezérletét egyes részletében bízzák, 3. §. Hogyha a* gyártó könyveinek törvény előtt fél próbát tevő hitelességet adatni kiván, ezeket a­ kereske­dőkről szóló XVI-dik törvényczikkely 13. §. értelmében az illető törvényhatóság által törvényesíteni, ’s szintúgy mint a’ kereskedő rendesen vinni köteleztetik. 4. §. Ha a’ gyártó felesége magának követelései iránt csődület esetére biztosítást kiván szerezni, hozomá­nyát, hitbérét, és jegyajándékát a’ kereskedőkről szóló XVI dik törvényczikkely 9-dik §-nak rendelete szerint ugyanazon hatóságnál köteles bejegyezhetni, m­ellynél fér­­je könyveit törvényesítette. 5. §. A’ gyártó intézetben mindennemű mesterséget (Gewerbe) űző segéd munkásokat szabadon alkalmazhat. 6. §. Oly gyermekeket, kik 12-dik évüket még el nem érték , csak­­Ily gyári munkákra lehet alkalmaztat­ni, mellyek azonfelül, hogy egészségüknek sem ártalma­sak , testi kifejlődésüket nem akadályoztatják. A’ gyártó azonban azokat is, kik ezen időt elérték, de a’ 16 évet meg nem haladták, naponkint, erejükhöz mért munkára kilencz óránál t­ovább nem fordíthatja,’s ezen kilenc­, órás munka sem lehet folytonos de egy óra nyugidő által fél­­beszakasztandó. 7. §. A’ mi különben a’ kereskedők és segédsze­mélyzetük közti kölcsönös viszonyokról az illető törvény­czikkely 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33­ és 34-dik §§-aiban rendeltetett, az a’ gyártókra és segéd­személyzetükre is kiterjed. A’ közönséges munkásoknak bére minden héten kifizetendő, a’ felmondási idő pedig közönséges munkásoknál és mesterlegényeknél, ha ez iránt különös szerződés nem köttetett, nyolc­, napra határoz­tat­ik. 8. §. A’ gyártási munkához szükséges épületek a’ katonaszállásolástól mentek. 9. §. A’ gyártó gyárműveit mind gyárában, mind külön boltban a' hol akarja nagyban fin grosso) és rész­letesen (en detail) eladhatja,’s raktárt (Niederlage) sza­badon nyithat. 10. §. A’ törvénynek minden rendeletei, mellyek a’ kereskedőkről, és kereskedésről szólónak, a’ gyárművek eladására is terjednek, akár ez a’gyártó, akár valam­elly közbenjáró személy által eszközöltetik. 11. §. A’ csődület­ tömegnek (Concurs-masse) gyárak­nál is van joga a’ gyártás és eladást addig folytatni, mig minden meglévő anyagszerek fel nem dolgoztatnak , ’s el nem adatnak. XVIII. Törvényczikkely. A­ közkeretetre összeálló társaságok jogviszonyairól. 1-ső Fej­e­z­e­t. A' közkereseti társaságokról. 1. §, Közkeresetre összeállótt társaságok vagy oly­­lyanok : a) Mellyeknek tagjai a’ társasági czimben nyilván megneveztetnek, vagy a­ czimhez ragasztott ezen szóban ,,és társak­, (et Comp.) ben foglaltatnak , ’s ezen társa­ságnál minden egyes tag egész vagyonával kötelezve va­gyon a’ társaságnak külső személyekkel kötött szerző­déseire nézve. Az illyen társaságok szoros értelemben közkereseti társaságoknak neveztetnek. Ezen közkereseti társaságok azonban olly tagokat is vehetnek fel, mellyek csak bizonyos befizetést veszélyre (Einlage auf Gefahr) tesznek, ’s azért magoknak a’ tör­vényeseknél nagyobb kamatokat köthetnek ki, de a’ tár­­saság ügyeire egyéb befolyással nem birnak , ’s a’ befi­­zetett sommán felül, egyéb vagyonukkal a’ társaság tar­tozásáért nem felelnek, ’s ezen tagok kültagoknak (com­­menditairs, stille Geselschafter) neveztetnek; — vagy b) Ollyanok a’ társaságok , mellyeknél egyik tag sincsen a’ czimben külön megnevezve, ’s az egész társa­sági tőke bizonyos számú ’s egyenlő summáról szóló részvényekre osztatik, a’ részvényes tagok egyedül a’ részvényekért fizetett pénzeiket koczkáztatják, és egyéb vagyonukkal semmi esetben nem kötelezettek. Ezen tár­saságok részvénytársaságoknak ( Actien-Geselschaften ) neveztetnek. 2-dik Fejezet: A' szoros értelembeni közkereseti, társaságokról. 2. A’ fentebbi fejezet 1-so­rnak a) alatt körül­írt szoros értelembeni közkereseti társaságok tagjai nem lehetnek : a) Megbukottak (Cridtafare), kik bírói ítélet által a’ kereskedésű­zéstől eltiltottak; b) Az alkuszok (Sensale); c) A’ kik csalási bűnök miatt megfenyítettek;. d) Ezen személyek feleségei. Ezen kívül mindenki , ki a’ váltó-törvénykönyv I-s. Rész. 2dik fejezete szerint váltó-kötelezéseket vállalhat magára . illyen közkereseti társaságot állíthat fel, vagy abban részt vehet. 3. §. Ha olly személyek vétettek volna be közkere­seti társaságokba, kik abban a’ fentebbiek szerint tör­vényesen részt nem vehetnek, illyen felvétel a’társaságnak mások iránti kötelezéseire ugyan befolyással nincsen, a’ társaság azonban bejegyzett társaságok jogaival nem birand, . . , 4. §. Szoros értelembeni közkereseti társaságok vál­tóképességgel csak akkor birnak, ’s könyveiknek hiteles­sége csak akkor leend, h­a írott szerződést kötnek, és ezt a’ Váltó-törvénykönyv II dik Rész­edik fejezetének ren­delete szerint váltótörvényszéknél bejegyeztetik, köny­veiket pedig ugyanott­ hitelesíttetik (paraphiren) és ugyan­azon Rész 106dik­ása értelmében rendesen vezetik. 5. §. A’ társasági szerződésben következő pontok foglaltatandók.

Next