Hévíz, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - Praznovszky Mihály: Viszonozni valamit, amit az írótól kaptam...

hagyatéka, ha a szerencsésebbek közé tartozik: egy név, amely az emberek szívében él és egy csomó könyv”. Hát ez a „csomó könyv”-e hiányzott nekünk. Megnéztem az egyik bibliotékában: 1945 és 1983 között, azaz csaknem 30 esztendeig egyetlen könyvét sem adták ki Magyarországon. 1983-ban jelent meg a Történelmi regények című antológia, benne négy remek­művével, köztük a legjobbal, a Pogány­okká. Majd ezután lassan megkezdődött az olvadás s a mai napig huszonhárom mű jutott el az olvasókhoz. De ez sem pontos így. Könyv alakban összesen tíz művét, hiszen a Pogányokat háromszor, míg az Emlékezést kétszer adták ki, nyolc művét pedig hangos könyv formájában lehetett megvásárolni a legutóbbi időkben. S mindez akkor, amikor Herczeg Ferenc életműve száz kötetben mérhető. Herczeg Ferenchez így mindenkinek magának kell megtalálnia az utat. S ez az út sokféle lehet. Én először a két életrajzi emlékezését olvastam, hiszen mindkettő a dualizmus utolsó évtizedeinek lenyűgöző krónikája. Majd nagy tenger­rajongó lévén az antikváriumban megsze­reztem a Szelek szárnyánt, ezt a varázsos útleírást az adriai hajózásáról. Majd egy dráma Szendrey Júliáról egy kis esszé Mikszáthról és feleségé­ről, egy hátborzongatóan vitriolos írás Károlyi Mihályról, a Pogányok szép díszkadása az Unikornis kiadótól. Ha most végéignézek a könyve­in, azt mondhatom, ez már valami! Bár minden magyar család ottho­nában lenne ennyi, vagy legalább egy Herczeg mű. Mondjuk a Bizánc című dráma, amelyet 1925-ben a kor nagy irodalomtudósa Horváth Já­nos Nobel-díjra jelölt. A Herczeghez vezető út sokféle. Mondjuk úgy is, hogy a művé­szeti életet szervezők előítélet-mentesen teszik a dolgukat és megidézik Herczeget sokféleképpen. Több színház játssza műveit. Leghíresebb da­rabját a Kék rókát, amelyben még Molnár Ferenccel is „felvette a harcot”, legutóbb Pesten és Sopronban vitték színre. A rádióban kicsit átalakítva bemutatták a Bizáncot és azóta már többször megismételték a műsort. A Bizánc nemrég megjelent a legigényesebb magyar kiadó, az Osiris nem­zeti drámairodalmunk javát összegző kötetében is. Selmeczi György a kiváló kortárs zeneszerző pedig operát komponált belőle 2006-ban, s a mű bemutatására vár. És az új Herczeghez most ezen a márványtáblán, vagyis e szép elképzelés megtestesülésén keresztül is elvezet. Mert valami nagyon fon­tos dolog történik most itt Badacsonylábdiban, s remélem ettől kezdve folyamatosan és állandósultan. Egy táj visszaveszi emlékezetébe azt, aki méltó arra, hogy értékei között állandóan jelen legyen. Badacsony ilyen szent múzsa ligetté válhat. A történelem, tudomány, irodalom, művészet Hévízi 2009/1

Next