Hévíz, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - Praznovszky Mihály: Viszonozni valamit, amit az írótól kaptam...

Praznovszky Mihály Viszonozni valamit, amit az írótól kaptam... Ó­riási könyvhiányokkal, mondhatjuk olvasmány­hiányokkal nőtt fel egy nemzedék. Az enyém biztosan, a háború után születetteké. Ami azért nagy baj, mert az irodalom hagyományozódással lép át az időn. Ha én azt mondom a fiam­nak, hogy Herczeg Ferenc jó író, érdemes elolvasni, akkor olvasni fog Herczeget. Még akkor is ha a kritika ennek ellenkezőjét állítja. Ám ha én sem olvastam Herczeg Ferencet, akkor mit mondok majd a fiamnak, ő mit a sajátjának, és így tovább... Ha belegondolok, gyakor­latilag elvettek tőlünk egy irodalmi nemzedéket, vagy talán kettőt is. Nem olvashattunk Márait, jószerével a nevét sem írták le az irodalmi kézikönyvekben hát még a tankönyvekben. Nem olvastunk Török Gyu­lát, Cholnoky Viktort, Színi Gyulát, Justh Zsigmondot, Petelei Istvánt, Gozsdu Eleket - mert sem a könyvesboltokban sem a könyvtárakban nem voltak jelen műveikkel. Ha voltak is, kölcsönözni nem lehetett. Ők valamennyien Herczeg Ferenc nemzedékéhez tartoztak. Mondhatom, a mi Herczeg Ferencünké, akinek ma itt emléktáblát állítunk. Bár az író­nak az a legszebb emlékjel, ha műveit olvassák, ezt mindannyian tud­juk. Herczeg Ferenc nem magáról ugyan, de így fogalmazott: „Az író Elhangzott 2009. február 24-én Herczeg Ferenc badacsonylábdihegyi emléktáblájának avatásán. 2009/1 Hévízi 71

Next