Hévíz, 2015 (23. évfolyam, 1-6. szám)
2015 / 6. szám - Hullámverés - Gyimesi Emese: Az excentrikus nő és a múzsa (Szendrey Júlia alakja a magyar kulturális emlékezetben)
Gyimesi Emese AZ EXCENTRIKUS NŐ ÉS A MÚZSA (Szendrey Júlia alakja a magyar kulturális emlékezetben) Szendrey Júlia - miközben semmilyen komolyabb normaszegést nem követett el - a normaszegő nő jelképe lett Magyarországon. Hogyan lett bűnbak a 19. században? Hogyan változott ez meg a 20. század első felében? Miért lett Magyarországon az excentrikus, emancipált nő szimbóluma? Miért lett éppen ő a „magyar George Sand”? Ezekre a kérdésekre keresem a választ, azt kutatva, hogyan jelennek meg a nagy magyar és európai nőszerepek (múzsa, írófeleség, kékharisnya, excentrikus nő, forradalmár nő, femme fatale) Ady Endre, Schöpflin Aladár és Hatvany Lajos Szendrey Júliáról szóló írásaiban. Szendrey Júliának az aktív felejtés (a tiltás, a cenzúra) soha nem jutott osztályrészül, a passzív felejtés, a nem szándékos mellőzést annál inkább. Ahogyan Hatvany Lajos írta halálának ötvenedik évfordulóján: „...e szomorú, magános halálnak ötvenedik forduló évnapján hallgatnak Júlia felől az újságok, és hallgattak még a Petőfi nevét több-kevesebb jogcímmel viselő irodalmi társaságok is. Pedig ma már nem haragszik rá senki. Ez nem a közmegvetés sújtó némasága többé, hanem egyszerűen a közönyös feledésé'. Mi is okozta azt a bizonyos közmegvetést, és mire vezethető vissza, hogy 1918-ban Hatvany erről már múlt időben beszélt? A Szendrey Júlia népszerűtlenségének okait kutató szerzők különböző válaszokat adtak erre a kérdésre. Az első világháború tapasztalatával rendelkező Hatvany mentalitásbeli változást lát a folyamat mögött. A hadiözvegy-történetek forgatókönyvét (házasság, eltűnt férj, második házasság) és hosszú sorát ismerő huszadik századi emberek számára nem felháborító már az eldobott özvegyi fátyol. „Petőfiné ! Az aktív és a passzív emlékezés és felejtés részletes leírását lásd: Assmann, Alelda, Canon and Archive. In: Erii, Astrid - Nünning, Ansgar (szerk.): Cultural Memory Studies. An International and Interdisciplinary Handbook. Berlin, New York, 2008, 97-109. 2 Hatvany Lajos, Feleségek felesége. Petőfi mint vőlegény. Budapest, 1983,17-18. 2015/6 lDjJPÍÍ® / HULLÁMVERÉS 463