Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1834-04-20 / 32. szám

zat, úgy hogy reggelre egyetlen egyet se lehete már lát­ni. Ők minden egyéb férgeket felemésztettek; pókok, ezerlábú bogarak, legyek— mind ezen állatok prédájok­­ká levének. Láttam, hogy néha egy-egy bambus fát is választottak lakásokul; mindegyik osztály egy - egy seregtől volt ellepve. RÉGISÉG. Diokletian császár úr határ­zó parancsolatja. A’ hajdankor története reánk nézve majd csaknem egyéb mint hadi történet. A’ régieknek, kivált Romaiak­nak polgári állapotja , mesterségi, kereskedési szorgalma felől azon emlékekből, mellyek az idők zivatarjait felül élték , csak igen hi­ányos ismereteket meríthetünk ; a’ tu­dósok fáradhatlan fürkészetök , ’s a’ vak történet, melly még is imitt amott ezer éves murva (Schutt) alatt valamelly öszve rogyott világ omladékai feltalálhatását engedi, nem valónak elegendők olly hézag betöltésére , melly annyival is érezhető, minthogy a’ jelenkor szelleme mellett amaz idő országos gazdaságának ’s politikájának ismerete igen hasznos lehetne. Néhány év előtt olly találmányra akad­tak , melly bár nem sokat igér is ama hézag betöltésének előmozdítására , de minden esetre igen nevezetes. Az pe­dig nem egyéb, mint Diokletian császárnak időszámításunk szerinti 303-dik esztendőben kelt parancsolatra , mellynél fogva a’római birodalom határában minden életneműnek,’s munkának legnagyobb dijját, árát kiszabja, ’s elhatározza. Ezen becses archäologi emlék kőtáblára irt első részét Ran­kes William (Vilmos) úr fedezé­ fel Stratonice-ben , a’mai Eskihissarban Kisázsiában ; második része, melly a’ Le­­vante-ból jött, egy utazóé volt, későbben hasonlóan Romá­ból Londonba vitetett. Ezen találmány legnagyobb becse abban áll, hogy ezen körön kívül eddigelé semmi más emlék sem ismertetett, melly a’ Romaiaknak polgári életök ’s házi gazdaságuk felől illy számos statistikai adatokkal bírna. Mennyire értesíthet az minket a’romai birodalmi pénz­ érték, napszám, életneműk mennyisége's ritkasága, baromtenyészet, kertmivelés álla­potja, a’ földmivelésnek , termékeinek viszonyzatos becse felől a’ mesterségi készítményekhez képest,—arról a’tüdő-

Next