Honművész, 1835. július-december (3. évfolyam, 53-104. szám)
1835-09-17 / 75. szám
38. Hosmvísz. csütörtökön September 170n 1835. SZORGALOM. C’zukornád-termesztés Jenában. A’ jénai egyetembeli kertész 1834-ben szabad ég alatt czukornádat termesztett. Egy kétéves növény 5 font czukornádat adott, ’s kisajtoltatván, belőle 3 f font levet nyertek e’ nevezetes következményekkel: hogy a’jénai czukornád 15 procenttel több levet foglal magában mint a’ nyugotindiai; hogy a’ lének tulajdonképpi nehézsége Jenában és Nyugotindiában egyforma; hogy a’ jénai czukornádban sokkal több tojásfehéranyag van, ’s 10—11 procenttel kevesebb czukrot ad mint a’ nyugotindiai. — Egyébiránt már mint 30 évvel ez előtt Weimarban is annyira vitték , hogy a’ czukornád falevéltakaró alatt az egész telet kiállta, ’s akkor is úgy találtatott, hogy a' lének meg volt a’ maga édessége. — Nem szenved tehát kétséget, hogy a’ czukornád németországban meghonosittathatik, mennél inkább tehát nálunk, hol az éghajlat jóval melegebb természetű, kivált honunk alsó vidékein. Baromfi megfestése. Bizonyos Burnflatt nevű chemikus Dublinban sok esztendei próbáltak, titán végre módját találta, hogy a’ baromfi tollait tetszésszerjű^j megít^theti, ’s reményű, hogy ezen találmányát minden féle ma^adíra i^^htalviheti. A’ még fris tojások t. i. bizonyos edző készítmények keverékébe helyeztetnek, ’s úgy tétetnek azután a’ kotlós alá. E’ szerint a’ kis csirkék egészen más színű tollat kapnak, mint nekik eredetileg a’ természet adott volna. Vannak Burnflattnak tyúkjai, réczéji és galambjai fehér, fekete, veres, sárga ’s tarka színűek, a’ szerint, minek festékei voltak , mellyekkel a’ tojás héjját beedzette. FESTÉSZET. Uj rajz mód olaj-tussal. A’ mind eddig semmivel ki nem pótolt és rajzolókra nézve legkitűnőbb eszköz, a’ chinai tus-festék, mind a’ mellett, hogy azt már a’ Chinaiak kezdik árulni a' makariewi nagy vásáron, még mindig igen ritka és drága; sőt lehet mondani , hogy áruba bocsátott 100 darab közül minálunk alig van egy valódi chinai. Ezen kívül Tilesius tanácsnok, Krusensternnek, ama világ körül hajózottnak úti társa, ki e’ tárgy felől ítéletet hozhatott, állitá, hogy Chinából a’tulajdonképpi rasztusból Európába semmi se jó, hanem az, mi nálunk ama név alatt eladatik, többnyire