Honművész, 1838. július-december (6 évfolyam, 53-104. szám)
1838-08-02 / 61. szám
1690. — Papin Dénes látta által egy lombikkal (Kolbe) ellátandó gőzgépely készítésének lehetőségét. 1705. — Newcomen, Cawley, és Savery fedeztékfel legelőször, hogy a’ vizgőzök gyors leüleplésének eszközlésére a’ gőztömegben finoman eloszlott víznek kell szétterjedni. 1769. — Watt bizonyitá be ama megszámithatlan gazdasági hasznokat, mellyeket valamelly külön edényben (gőzhenger helyett) történt vizsorúsités által nyerhetni. 1769. — Watt volt az első, ki bizonyossággal megmutatá a’ gőzek elzáratása által nyerhető hasznokat. 1690. — Papin javalá legelsőbben is egy gőzgépely használtatását valamelly emelésének (Hebel) vagy keréknek mozgásba hozatására. Az ő koráig azt gondolák, hogy a’ gőzgépely csak vizek kimérésére való. 1690. — Papin legelsőbben javalá egy kétszeres hatású de egyszersmind két gőzhengerű gőzgépely elkészítését. 1769. — Watt találta fel a’ kétszeres hatású's egyetlen gőzhengerű gépelyt. Már 1710. előtt találta fel Papin a’ magas nyomatú ’s megsűrűsödés nélküli első gőzgépelyt. 1724. — Leupold a’ bélyeggel ellátott illy nemű első gépelyt leírta. 1801. — A’ magas nyomatú első locomotiv gőzgépelyeket Trevithick és Vivian uraknak kell köszönni. 1690. — E' szerint Papin Dénes *) a’ gőzsajkák valódi feltalálója. Mind e’ mellett az Angolok használták leginkább mechanikai czélokra a’ gőzt. Egyébiránt illy nagy becsű találmányokban sokszor mások is részt vesznek a’ nélkül, hogy egymásról valamit tudnának, így a’ Tayai-Brukban volt apátságnak egyik kanonokja ugyan egy időben Franklinnal (Amerikában) találá-fel a’ villámhárítót a’ nélkül, hogy egyik a’ másik felől valamit tudott volna. — Hogy a’ mostani tudományosság nagyobb része már a’ régieknél csírázott, vagy tökélyesen ki is fejlett, Aragónak a’ gőzgépelyekről tett vizsgálatai sejtetik velünk. — Alexandriai Hero (élt mintegy 100 évvel időszámlálásunk előtt) már ismeré a’ gőzerőnek hatását, ’s ja * Papin Dénes Bloisban született. Parisban nyeré az orvostanári koszorút. Angol országban Boyle, ki vele hasznos találmányok ügyében egyesült , megszerzé neki a’ kir. társaság tagjává kineveztetést IGS 1-ben. A’ nantesi edictum visszavétele után kénytelen volt kivándorlani Hessencasselba , hol alanti gróf a’ marburgi egyetemnél mathematicai tudományok tanítójává nevezé ki. Itt halt meg 1710-ben dicsőséggel koszorúzva. Már 16V0-ben tette közzé a’ gőzgépednek be terjedtségét ’s tökélyes leírását.