Honművész, 1838. július-december (6 évfolyam, 53-104. szám)
1838-08-02 / 61. szám
b 475 való annak haszonvételét, sőt egy általa talált gőzkészitményt is állita fel, mellyet Arago említett értekezésében leír, és mondja, hogy ha a’ Hero által javalt gőz- és ellenyomatú gépelyeket a’ régiek használták, úgy a’ gőzgépely feltalálója Hero volt. — Vik Károly császár idejében egy Spanyol, Blasco de Garay, 200 tonnás hajót olly gépelylyel hozott mozgásba, melly némileg hasonlít a’ gőzkészitményhez. Ama kir. biztosság, mellynek azon gépelyt meg kellett vizsgálni, köz akarattal dicséré azt a’ császár előtt, ’s állitá, hogy Garay hajója olly gyorsan ment, mint a’ szokott mód szerinti gálya , és egy óra alatt legalább egy mértföldet halada. Erre a’ császár 200.000 maravedit ajándékoza Garaynak egyéb kegyelmi bizonyítványokon kivűl. Azonban Garay találmányát sem akkor, t. i. 1543-ban, sem későbben, haszonra nem fordítók, köztudomásra nem bocsájták, ’s máig sem bizonyittathatik be, valljon ama hajót gőzgépely hozá-e mozgásba; minél fogva Blascót nem lehet a’ gőzsajka feltalálójának tartani. Erlachi Fischer, Bécsnek egykori leghíresebb építőművésze, mintegy 1725. körül, Bécsben, Schwarzenberg herczeg kertjében, készített egy gőzgépelyt (régente tűzgépelynek nevezék) a' szökő kútból lehulló viznek ismét a’ vizmedenczébe (reservoir) felhajtására. — Sőt az 1727-ben megjelent „Merkwürdiges Wien“ havi irat szerint ugyan e’ Fischer már 1722-ben, a’ hessen-casseli landgróf rendelésére, Cassel fővárosban javait és épített egy tüzgépelyt. Miután Papin, kivándorlása után, Hessen Casselban mulatott, ’s már 1695-ben a’ tüzgépelyekről irtt értekezését Casselban kinyomtató; miután találmánya már 1688-ban közöltetett a’ lipcsei tudósok évkönyvében : nem kétkedhetni, hogy Károly, hessencasseli landgróf, Papin találmánya létesítését a’ tapasztalt művész Fischerre bízta. A’ nevezett havi iratban nyilván mondatik, hogy a’ Casselban készült tűzgépely német birodalomban az első, a’ Schwarzenberg-kertben pedig harmadik volt.—Papin maga az említett gépelyt nem készíthető, mert már 1710-ben nem élt; de még 1707-ben adá ki újabb munkáját találmánya felől Majna-Frankfurtban e’ czim alatt „Ars nova ad aquam, ignis adiuiniculo efficacissime elevandam.“ — Mig tehát más korábbi gőzgépely-feltalálót valaki fel nem fedez, Papin Dénest kell első feltalálójának tartanunk; mert ő vala első, ki a’ lombikos gőzgépely készitésének tehetségét átlátta, ’s találmányát Sawery, Newcomen és Cawley előtt nehány évvel hozá köztudomásra. (W. Z. Koch Mátyás szerint.)