Honművész, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1840-01-26 / 8. szám
Pesten vasárnap január 26k án 1840* KÖLTÉSZET. Sir fölött. Ó vajha hű karod Ölelne csöndesen, Álmatlan éjeden Nyugodnám édesen ! Ne látnék könnyeket Busán peregni-le A’ szenvedő igaz Kiszáradt keblire. Ne hallanék kajánt Vadul kaczagni-tenn Győzelmi gúny között Legázolt érdemen. Ne égne ajkamon A’ csók , mellyet karát Nyújtott, ki keblemet Gyilokkal verte át. De nem ! — ah élni szép ! Eliélek , ’s lételem’ Honom ’s az emberek Javára szentelem. VARGA J. FESTÉSZET. Simon ttrabeszkjei Oberonhoz. Simon ur, magyar hazánkfija ’s Weimarban élő művész, fölszóllittatott, hogy a’ nagyherczegi várban a’ Wieland szobákbeli festményeket költőileg szegélyezze. — Ezt ő arabeszkekkel téve, mellyek valamint költőileg gondolták, úgy elmésen ’s ízletesen végeztettek. Az arabeszkek nyolcz hosszú csikót képeznek, mint azt a’ képek szegélyzése kívánta. A’ föladat nem volt könnyű , és a’ legszerencsésebben oldatott meg. Mindegyik e’ hosszú csikók közül egy-egy hozzá illő szakaszt foglal magában „Oberonból.“ Mondhatni, inkább költőiek mint Oberon; vagy, hogy úgy állanak a’ versek körül, mint tökélyes ön állású műteremtmények. A’ verseknek éppen olly kevéssé van rájok szükségük, mint