Honművész, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)

1840-01-26 / 8. szám

Pesten vasárnap január 26k án 1840* KÖLTÉSZET. Sir fölött. Ó vajha hű karod Ölelne csöndesen, Álmatlan éjeden Nyugodnám édesen ! Ne látnék könnyeket Busán peregni-le A’ szenvedő igaz Kiszáradt keblire. Ne hallanék kajánt Vadul kaczagni-t­enn Győzelmi gúny között Legázolt érdemen. Ne égne ajkamon A’ csók , mellyet karát Nyújtott, ki keblemet Gyilokkal verte­ át. De nem ! — ah élni szép ! Eli­élek , ’s lételem’ Honom ’s az emberek Javára szentelem. VARGA J. FESTÉSZET. Simon ttrabeszkjei Oberonhoz. Simon ur, magyar hazánkfija ’s Weimarban élő művész, fölszóllittatott, hogy a’ nagyherczegi várban a’ Wieland szobákbe­­li festményeket költőileg szegélyezze. — Ezt ő arabeszkekkel té­ve, mellyek valamint költőileg gondolták, úgy elmésen ’s ízlete­sen végeztettek. Az arabeszkek nyolcz hosszú csikót képeznek, mint azt a’ képek szegélyzése kívánta. A’ föladat nem volt kön­nyű , és a’ legszerencsésebben oldatott­ meg. Mindegyik e’ hosszú csikók közül egy-egy hozzá illő szakaszt foglal magában „Obe­­ronból.“ Mondhatni, inkább költőiek mint Oberon; vagy, hogy úgy állanak a’ versek körül, mint tökélyes ön állású műteremtmé­nyek. A’ verseknek éppen olly kevéssé van rájok szükségük, mint

Next