Katonai Szemle 1957/3
1957 / 7. szám - A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fordulópont az emberiség történetében
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fordulópont az emberiség történetében Negyven esztendővel ezelőtt, 198 októberében kezdődött el az a tíz nap, amelyről méltán írhatta John Reed amerikai újságíró, hogy megrengette az egész világot. Igen, immár négy évtizede annak, hogy az orosz proletariátus kommunista pártjának vezetésével kivívta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, és ezzel új korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus bukásának, a proletárforradalmak, a szocializmus győzelmének a korszakát. Miért nyitott új korszakot, miért jelent fordulópontot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az egész emberiség történetében? Az emberi társadalom néhány ezer éves fejlődése bővelkedik kiemelkedő jelentőségű eseményekben. Ki ne tudna tömegével példákat felsorolni nagy csatákról, felfedezésekről, az anyagi és szellemi kultúra fejlődése terén tett óriási lépésekről, amelyek mind előre vitték a haladást. Ki ne ismerné Marx szavaival élve „a történelem mozdonyainak”, a társadalmi forradalmaknak a fejlődés menetére gyakorolt meghatározó szerepét. Tudott dolog például, hogy annak idején a rabszolga-forradalmak, majd a jobbágyforradalmak milyen döntő tényezők voltak a régi rabszolga, illetve hűbéri rendszer megdöntésében és az új magasabbrendű társadalmi rendszer uralkodóvá tételében, megszilárdításában. Mindenki ismeri a német parasztháborúk, az angol polgári forradalom, az 1789-es nagy francia forradalom világtörténelmi jelentőségét. Valóban nagy forradalmak voltak ezek, de mégis elmaradnak 1917 októberének jelentősége mögött. Mint ahogy a nagy folyót az óriás folyammal, a hegyet a hatalmas hegységgel nem lehet összemérni, ugyanúgy nem lehet azonosítani, összehasonlítani a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a megelőző legjelentősebb forradalmakkal sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elvileg különbözik az azelőtti forradalmaktól. A régi forradalmak mind azzal végződtek, hogy az egyik uralkodó osztályt felváltotta a másik és a kizsákmányolás folytatódott tovább. A dolgozók, a rabszolgák, a jobbágyok és a proletárok munkájuk révén a javak tengernyi gazdagságát hozták létre, ugyanakkor ők éheztek, nyomorogtak. Minden korban az ő munkájuk teremtette meg a tudományok, a kultúra, a művészetek létezésének és fejlődésének az anyagi feltételeit. Ugyanakkor ki voltak zárva a kultúra, a művelődés áldásainak élvezetéből. Ezzel szemben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megszüntette a kizsákmányolás mindenfajta formáját. Létrehozta a volt tőkések és földbirtokosok maroknyi csoportjának uralma helyett a legszélesebb dolgozó tömegek demokráciáját, a proletariátus diktatúráját. Az egyedül jogos tulajdonos, a nép kezébe kerültek az üzemek, bányák, a föld és méhének kincsei. Megszűnt a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma. Ezentúl a kultúra áldásaiban a tudásra szomjas nép részesült. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nem korlátozódott nemzeti keretekre. Nemcsak Oroszország népeinek az életében, hanem az egész emberiség .