Katonai Szemle 1957/3

1957 / 7. szám - A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fordulópont az emberiség történetében

életében gyökeres fordulatot hozott. Ezért szoktunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségéről beszélni. Az októberi szocialista forradalom­­nemzetközi jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy áttörte az imperializmus frontját és az egyik leghatalmasabb kapitalista országban a burzsoázia hatalmának megdöntésével uralkodó osztállyá emelte a proletariátust. Ezzel megnyílt a proletárforradalmak korszaka. Bebizo­nyosodott, hogy a munkásosztály nemcsak a régi rendszer lerombolására, hanem az új, magasabbrendű, szocialista rendszer felépítésére is képes. Az élet meg­cáfolta azt a nevetséges hazugságot, hogy kapitalisták nélkül nem lehet meg­­élni. Ellenkezőleg, megmutatkozott, hogy sokkal jobban lehet élni nélkülük. Az októberi forradalom azzal, hogy felszabadította a cárizmus által elnyomott nem orosz, nemzetiségi népeket, rendkívül nagy forradalmasító hatással volt a többi elnyomott gyarmati és félgyarmati sorban élő nép felszabadulási harcára. 1917 októbere véget vetett annak az időszaknak, amikor a gyarmati és függő országokat zavartalanul el lehetett nyomni és ki lehetett zsákmányolni, meg­nyitotta a gyarmati forradalmak korszakát. A nemzeti kérdés megoldása a Szovjet­unióban az internacionalizmus ragyogó diadala volt a gyakorlatban. A régi el­nyomott, a fejlődésben messze elmaradt nemzetiségek gazdaságilag erős, virágzó, szocialista nemzetekké váltak. Ez önmagában is megcáfolta és halálos csapást mért arra az imperialista teóriára, amely szerint öröktől fogva vannak uralko­dásra hivatott és elnyomásra szánt fajok, amelyek állítólag képtelenek az önálló életre, a civilizációra, a kultúrára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az első proletárdiktatúrának, a Szovjetuniónak a létrehozásával egyben létrehozta a világ forradalmi mozgal­mának hatalmas, nyílt központját, bázisát. Most már lehetségessé vált az egész világ színe előtt demonstrálni a világ dolgozóinak érdekeit, ki lehetett nyíltan fejezni az elnyomott osztályok és népek reményeit, törekvéseit. A világ forra­dalmi mozgalma nyílt bázisának, a szovjet hatalomnak létrejötte és forradalmasító hatása kérdésessé tette a világkapitalizmus létét. Ez azt jelenti, hogy a világimperia­lizmus olyan halálos sebet kapott, amelyet már soha nem heverhet ki, soha nem szerezheti vissza a régi „biztonságát”, „stabilitását”. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével eljött a kapitalizmus világméretű pusztulásának korszaka. 1917 októbere a nemzetközi munkásmozgalomban uralkodó elméletek, néze­tek legszigorúbb kritikusa volt. A forradalom győzelme a legmesszebbmenőkig igazolta a bolsevik párt politikájának, a marxizmus—leninizmus tanításának igaz­ságát, helyességét és ugyanakkor leleplezte az opportunista, szociáldemokrata politikát, a különböző hamis, revizionista nézeteket. Ebben van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége, ezért jelent fordulópontot az emberiség történetében. Lenin 1921-ben az októberi forradalom negyedik évfordulóján a következő­ket mondotta: „Minél jobban távolodunk ettől a naptól (1917. november 7-től), annál világosabb az oroszországi proletárforradalom jelentősége.” Ha Lenin ezt mon­dotta 1921-ben, mit mondhatunk mi most, 40 évvel a forradalom győzelme után, amikor gyökeresen megváltozott a helyzet a szocializmus javára és az emberiség feltartózhatatlanul 1917 októberének útjára lépett. Küzdelmekben, heroikus erő­feszítésekben gazdag 4 évtized telt el addig, amíg a Szovjetunió és a szocializmus világügye arra a magaslatra jutott, ahol jelenleg áll. Az orosz proletariátus hihetetlenül elmaradott viszonyokat kapott örökül a cári rendszertől. Az amúgy is gyenge ipar és primitív mezőgazdaság a háború és a pol­gárháború éveiben még jobban tönkrement. A nép fűtőanyag és élelem hiányában fázott, éhezett, nyomorgott. Ilyen körülmények között győzött a szocialista forra­dalom. A bolsevik párt tisztában volt a súlyos helyzettel. Ezt mutatják Lenin 1920- ban mondott szavai is: „Tudjuk, hogy nem vagyunk képesek m­indenkit ellátni, nem vagyunk bizonyosak abban, hogy az éhség és hideg nem fog-e a házakba, viskókba és kunyhókba bekopogtatni. De ennek ellenére, tudjuk, hogy győztünk.” Valóban ez volt a legfontosabb. A politikai hatalom megragadása és meg­tartása. A párt és a szovjet állam a lenini útmutatások alapján kidolgozta az 4

Next