Katonai Szemle 1957/3
1957 / 7. szám - A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fordulópont az emberiség történetében
életében gyökeres fordulatot hozott. Ezért szoktunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségéről beszélni. Az októberi szocialista forradalomnemzetközi jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy áttörte az imperializmus frontját és az egyik leghatalmasabb kapitalista országban a burzsoázia hatalmának megdöntésével uralkodó osztállyá emelte a proletariátust. Ezzel megnyílt a proletárforradalmak korszaka. Bebizonyosodott, hogy a munkásosztály nemcsak a régi rendszer lerombolására, hanem az új, magasabbrendű, szocialista rendszer felépítésére is képes. Az élet megcáfolta azt a nevetséges hazugságot, hogy kapitalisták nélkül nem lehet megélni. Ellenkezőleg, megmutatkozott, hogy sokkal jobban lehet élni nélkülük. Az októberi forradalom azzal, hogy felszabadította a cárizmus által elnyomott nem orosz, nemzetiségi népeket, rendkívül nagy forradalmasító hatással volt a többi elnyomott gyarmati és félgyarmati sorban élő nép felszabadulási harcára. 1917 októbere véget vetett annak az időszaknak, amikor a gyarmati és függő országokat zavartalanul el lehetett nyomni és ki lehetett zsákmányolni, megnyitotta a gyarmati forradalmak korszakát. A nemzeti kérdés megoldása a Szovjetunióban az internacionalizmus ragyogó diadala volt a gyakorlatban. A régi elnyomott, a fejlődésben messze elmaradt nemzetiségek gazdaságilag erős, virágzó, szocialista nemzetekké váltak. Ez önmagában is megcáfolta és halálos csapást mért arra az imperialista teóriára, amely szerint öröktől fogva vannak uralkodásra hivatott és elnyomásra szánt fajok, amelyek állítólag képtelenek az önálló életre, a civilizációra, a kultúrára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az első proletárdiktatúrának, a Szovjetuniónak a létrehozásával egyben létrehozta a világ forradalmi mozgalmának hatalmas, nyílt központját, bázisát. Most már lehetségessé vált az egész világ színe előtt demonstrálni a világ dolgozóinak érdekeit, ki lehetett nyíltan fejezni az elnyomott osztályok és népek reményeit, törekvéseit. A világ forradalmi mozgalma nyílt bázisának, a szovjet hatalomnak létrejötte és forradalmasító hatása kérdésessé tette a világkapitalizmus létét. Ez azt jelenti, hogy a világimperializmus olyan halálos sebet kapott, amelyet már soha nem heverhet ki, soha nem szerezheti vissza a régi „biztonságát”, „stabilitását”. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével eljött a kapitalizmus világméretű pusztulásának korszaka. 1917 októbere a nemzetközi munkásmozgalomban uralkodó elméletek, nézetek legszigorúbb kritikusa volt. A forradalom győzelme a legmesszebbmenőkig igazolta a bolsevik párt politikájának, a marxizmus—leninizmus tanításának igazságát, helyességét és ugyanakkor leleplezte az opportunista, szociáldemokrata politikát, a különböző hamis, revizionista nézeteket. Ebben van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége, ezért jelent fordulópontot az emberiség történetében. Lenin 1921-ben az októberi forradalom negyedik évfordulóján a következőket mondotta: „Minél jobban távolodunk ettől a naptól (1917. november 7-től), annál világosabb az oroszországi proletárforradalom jelentősége.” Ha Lenin ezt mondotta 1921-ben, mit mondhatunk mi most, 40 évvel a forradalom győzelme után, amikor gyökeresen megváltozott a helyzet a szocializmus javára és az emberiség feltartózhatatlanul 1917 októberének útjára lépett. Küzdelmekben, heroikus erőfeszítésekben gazdag 4 évtized telt el addig, amíg a Szovjetunió és a szocializmus világügye arra a magaslatra jutott, ahol jelenleg áll. Az orosz proletariátus hihetetlenül elmaradott viszonyokat kapott örökül a cári rendszertől. Az amúgy is gyenge ipar és primitív mezőgazdaság a háború és a polgárháború éveiben még jobban tönkrement. A nép fűtőanyag és élelem hiányában fázott, éhezett, nyomorgott. Ilyen körülmények között győzött a szocialista forradalom. A bolsevik párt tisztában volt a súlyos helyzettel. Ezt mutatják Lenin 1920- ban mondott szavai is: „Tudjuk, hogy nem vagyunk képesek mindenkit ellátni, nem vagyunk bizonyosak abban, hogy az éhség és hideg nem fog-e a házakba, viskókba és kunyhókba bekopogtatni. De ennek ellenére, tudjuk, hogy győztünk.” Valóban ez volt a legfontosabb. A politikai hatalom megragadása és megtartása. A párt és a szovjet állam a lenini útmutatások alapján kidolgozta az 4