Honvédségi Szemle 1989

1989 / 1. szám - Hadgyakorlat a bizalom jegyében. Beszélgetés Bíró József vezérőrnaggyal és a külföldi megfigyelőkkel (Vass István őrnagy)

országok kölcsönösen m­egállapíthatják az adott katonai tevékenység jellegét, irá­nyultságát, tehát lényegében azt, hogy a gyakorlat a felkészítést szolgálja-e vagy eset­leg más állam (államok) ellen irányul, veszélyezteti annak biztonságát. Az elmondottakon túl, személy szerint azt is fontosnak tartom, hogy a különböző szövetséghez tartozó vagy azokon kívüli államok katonái közvetlenül is találkozhat­nak, véleményt cserélhetnek, kifejthetik nézeteiket fontos katonapolitikai, ezen belül doktrinális kérdésekben - mindezáltal csökken az egymás iránti bizalmatlanság, s bizonyos mértékig változik az egymásról kialakított „ellenségkép”, még akkor is, ha más érdekeket képviselnek, s eltérő ideológiai nézeteket vallanak. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a dokumentum szellemének további pozitív tartalmú realizálása nagymértékben járulhat hozzá újabb érdemi tárgyalások sikeré­hez, elsősorban a fegyverzetkorlátozás és haderőcsökkentés terén, hiszen ezekről a kérdésekről megállapodni bizalom nélkül elképzelhetetlen. Magyarországon először került sor a külföldi katonai megfigyelők részvételére. Milyen szervezeti és egyéb előkészületek történtek fogadásukra és ezek hogyan szolgálták felada­taik végrehajtását? A stockholmi dokumentum előírásainak végrehajtására - két évvel ezelőtt - az érintett HM-szervek és az alárendelt törzsek állományából munkacsoport került kije­lölésre és felkészítésre. Ez a „team” jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi az ez irányú munkát, így a közelmúltban végrehajtott megfigyelésköte­les gyakorlat előkészítését és megtartását is. Tekintettel arra, hogy az 1988. október 15-20. között levezetett gyakorlat - szovjet és magyar csapatok részvételével - koalíciós jellegű volt, a megfigyelőkkel összefüg- 2

Next