Honvédségi Szemle 2005/2
2005 / 9. szám - FÓRUM - Zoltán Márta: A spanyolok és Marokkó
szárazföldi úton igyekeztek megközelíteni a nehéz terep, az utak hiánya és a rendelkezésre álló erőkhöz képest túl széles arcvonal miatt azonban ezen kísérletek mindig kudarccal végződtek. 1925- ben a tengerről való támadás mellett döntöttek. A partraszállás célja az volt, hogy olyan hadműveleti bázist hozzanak létre, amely 20 000 fős sereget képes befogadni, és innen kiindulva lehessen a legveszélyesebb lázadó terület - Béni Urriaguel, Rif - meghódítására különböző irányokba és célok ellen hadműveleteket indítani. 1925. szeptember 8-án Ceuta és Melilla helyőrségeiből hajón szállított csapatok - spanyol-francia légi-tengeri védelem mellett - egy merész műveletben partra szálltak Alhucemasnál, a Rif-terület súlyponti területén. Ez volt a történelem első légi-tengeri deszantművelete. A partraszállási terepszakasz nagyon sziklás és meredek volt, igen nehéz terepet jelentett, amelyet ráadásul a spanyolok nem is ismertek (szemben Abd El Krim igen jó helyismeretével és az ezen a terepen jól alkalmazható harcmodorával), és a spanyol szándék ismeretében a rifi vezér még aknákat is telepített és jól megerődítette. A partraszállás a sikerét az igen pontos tervezésnek és előkészítésnek, sőt előzetes begyakorlásának köszönhette. A hadműveleti terv stratégiai szinten történő kidolgozásakor alaposan tanulmányozták az angol-francia sikertelen partraszállási kísérletet a Dardanellák szorosában, Gallipolinál (1915). Kielemezték a kudarc okait, és ezek alapján döntöttek arról, hogy • egyesített (közös) szárazföldi-tengeri parancsnokságot kell létrehozni, a haderőnemek nem működhetnek külön parancsnokságok alatt, mert akkor nem lehet hatékonyan koordinálni a műveleteket (ld. Gallipoli); • egységes, közös hadműveleti terveket kell kidolgozni; • pontos, egységes és közös, mindenki számára ismert időszámvetést kell kidolgozni és a tevékenységeket időben jól kell összehangolni; • a vezetés részéről fontos a merészség, kezdeményezőkészség, de az alárendelteknek is ismerniük kell a rájuk vonatkozó terveket, elvárásokat: mikor, hol, mit, kivel kell végrehajtaniuk, ehhez térképek kellenek; • jól kell megszervezni a logisztikát, pl. a hajókra való bepakolás rendjét, az eszközöket a kipakolás sorrendjében, grafikonok alapján kell elhelyezni, a csapatokat nem szabad az eszközeiktől elszakítani, figyelni kell a tartalékokra, hogy ha egy hajó kiesik, ne maradjon senki utánpótlás, eszköz nélkül, tehát azonos anyagokat nem csak egy hajóra kell pakolni, stb.; • összehangolt légi, tengeri, szárazföldi tűztámogatást kell biztosítani, ezek között pedig jól működő kommunikációt; • a csapatokat jól felkészítették, begyakorolták a végrehajtandó műveleteket; • az összhaderőnemi, kétnemzetiségű partraszállást hadászati szinten tervezték, hadműveleti szinten vezették és harcászati szinten hajtották végre egy meghatározott hadműveleti cél, az ellenség súlyponti területének elfoglalása érdekében.17 (A partraszállás részletei, a szervezeti felépítés, a vezetési rendszer, a részt vevő csapatok összetétele, a végrehajtás harcászati módja stb. a fenti cikkben részletesen olvasható.) Sanjurjo tábornok vezetésével sikerült végleg leverni Abd-el-Krim lázadó geril 1775 Aniversario del desembarco de Alhucemas. Amador García Argüelles. Revista Ejército. Ano LXI. No. 715, oct. 2000 pp. 75-79.