Honvédségi Szemle 2009

2009 / 1. szám - Havril András vezérezredes: A Magyar Honvédség a katonakultúra-váltás útján

Honvédségi Szemle A korábbi MH fegyvernemi főnökségek bázi­sán jól működő szakmai műhelyek kialakulásá­hoz az új szervezeti környezetben, illetve a kö­zépszintű irányító szervhez delegált meghatá­rozó jellegű feladatok végrehajtásához csak hosszabb távon jöhetnek létre a szükséges fel­tételek. A repülőgép- és helikopterszemélyzetek ki­képzésének hatékonyságát elsősorban a kikép­zésre igénybe vehető repülőtechnika hadrafog­­hatósági állapota, a rendelkezésre álló hajtómű­üzemanyag és a kiképzési szimulátorok meny­­nyisége, míg a légvédelmi rakétaalegységek ki­képzését elsősorban a rendelkezésre álló raké­ták száma befolyásolja. Az MH részére törzstiszt-, illetve törzstiszthe­­lyettes-képzés a katonai tanintézetekben nem folyik, így a törzsek felkészítése is nehézségek­be ütközik. Az átszervezések folyamán kivált je­lentős számú törzstiszt gazdag szolgálati ta­pasztalatot vitt magával, tudásuk pótlása a meglévő állomány intenzív felkészítését igényli. A kiképzés-technikai korszerűsítés lendülete a szűkre szabott lehetőségek következtében egyre inkább lelassul, kevés a lehetőség a kö­vetelményeknek megfelelő fejlesztésekre. Erő­források hiányában nem tudtunk jelentős ered­ményeket elérni az egyénieszköz-szimulátorok beszerzése terén, illetve a kiképzés infrastruktu­rális környezetének - elsősorban a központi ki­képzőbázisok és lőterek­­ fejlesztésében. A kiképzés 2008-ban végrehajtott stratégiai vizsgálata is megerősítette, hogy az önkéntes haderő kiképzési rendszere az alapvető célkitű­zéseket teljesítette a sorkatonákat kiváltó szerző­déses legénységi állomány kiképzésének meg­szervezése, illetve az alaprendeltetésre történő felkészülés mellett a Magyar Köztársaság egyre növekvő nemzetközi szerepvállalásából fakadó katonai feladatokra történő eredményes kikép­zés, valamint katonai képességeink fejlesztésé­hez való hozzájárulás­. Az elmúlt években a ki­képzés hatékonyan járult hozzá az új képessé­gek kialakításához, a műveleti kötelékek külön­böző missziós feladatokra történő felkészítésé­hez. A kiképzési rendszer bevezetése óta eltelt időszakban bekövetkezett szervezeti, doktrinális változások, a hosszabb távra prognosztizálható létszámhiány, valamint a kiképzés jelenlegi fel­tételei és körülményei előrevetítik a jövőbeni to­vábbi korszerűsítés igényét. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK Alapvető angolszász népi bölcsességnek szá­mít „a puding próbája az evés” szólás, amely arra vonatkozik leegyszerűsítve, hogy minden tudás, képesség értéke a gyakorlatban való al­kalmazhatósága. Vonatkozik ez a haderő felké­szítésére, kiképzésére is. A Magyar Honvédség­nek 1996 kezdete óta adatik meg, hogy alkal­mazhatóságát műveleti területen is bizonyítsa. A NATO - PfP IFOR missziójának Magyar Mű­szaki Kontingensétől kezdve számos nemzet­közi környezetben szerzett műveleti tapasztalat­tal gazdagodtunk. Mint a Magyar Honvédség általában, úgy missziós szerepvállalásunk is je­lentős állomásokkal, komoly fejődésen ment keresztül. Az IFOR-, SFOR-, KFOR- missziók mellett kemény kihívást jelentett/jelent az iraki szállítózászlóalj vagy az afganisztáni tartományi újjáépítési csoport. A Magyar Honvédség részvétele a nemzetkö­zi béketámogató műveletekben komoly anyagi és sajnos alkalmanként emberi áldozatokkal jár. El kell azonban mondanunk, hogy missziós erő­feszítéseink hazai és nemzetközi elismerést és komoly szakmai tapasztalatot eredményeznek. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a la­kosság többsége egyetért a Magyar Honvéd­ség külföldi szerepvállalásával. A közelmúlt saj­nálatos tűzszerész-tragédiái kapcsán az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizottságának ülésén a részt vevő pártok képviselői a missziók folytatá­sa mellett foglaltak állást. A 2008-ban kidolgozott válságkezelési és bé­ketámogató műveletekben való szerepvállalás­ról szóló műveleti koncepció alapján, a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájának szellemében, az MH nemzetközi szerepvállalá­sának fő irányai az Egyesített Balkáni Hadszín­tér és Afganisztán lettek. A NATO egyik legfontosabb válságkezelő művelete az ISAF, amely jelentős hatással van a Magyar Honvédség jövőbeni műveleti részvételé­nek tervezésére is. Az MH Tartományi Újjáépíté­si Csoport (MH PRT) alaprendeltetéséből adó­dóan segítséget nyújt más minisztériumok (IRM, FVM) saját fejlesztési projektjeinek helyszíni kivi­telezésében, támogatást és infrastrukturális hát­teret biztosítva az együttműködő tárcák művele­ti területen dolgozó szakértői számára. Az MH PRT működtetésével a Magyar Köztársaság egy olyan NATO-vállalást teljesít, amellyel ele­get tesz uniós, előírt külföldi segélyezési kötele­zettségének is. Az afganisztáni stabilizáció ér­dekében új és egyben kiemelt feladat, hogy 2009-ben két műveleti tanácsadó és összekö­tőcsoport (OMLT), valamint egy különleges mű­veleti csoport kerül alkalmazásra Afganisztán­ban, amelyek felvállalásával és alkalmazásával a Magyar Honvédség egy számára új területre lép, valódi harci feladatokat és valódi háborús kockázatokat vállal a nemzetközi terrorizmus el­leni harcban. Ugyanakkor a közvetlen szomszédság okán hazánk számára kiemelt jelentőségű a Balkán-ré­gió stabilitása, így az ottani szerepvállalásunk pri­oritást élvez. Ez tükröződik abban is, hogy a béke­­fenntartásban részt vevő magyar erők közel két­harmada a Nyugat-Balkánon teljesít szolgálatot. A Magyar Honvédség nemzetközi részvéte­lének egyik alappillére az MH KFOR Zászlóalj (450 fő), amellyel megvalósult az évek óta tervezett bal­káni erőkoncentráció, így lényegesen összetettebb és felelősségteljesebb feladatot vállalunk fel itt, Így első alkalommal valósult meg, hogy a Magyar Honvédség egy nemzetközi műveletben átvette egy többnemzeti alakulat vezetését. A különböző típusú kihívásokra adandó vála­szokhoz járul hozzá a Magyar Honvédség a meglévő általános és speciális műveleti képes­ségeivel. E képességeket az elmúlt években szisztematikusan fejlesztettük, amelyek évről év­re bővülnek, fejlődnek és megszerzett tapaszta­latokkal gazdagítják a honi lehetőségeinket. Az MH képességfejlesztési tervével össz­hangban megkezdődött a missziós stratégia át­alakítása, illetve tovább folytatódott a művele­tekben szerzett tapasztalatok beépítése a ki­képzésbe is. A nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva, a szövetségi elvárásoknak megfelelően célunk, hogy a jelenleginél nagyobb arányban vegyünk részt magasabb intenzitású műveletekben, me­lyek a korábbi tevékenységekhez képest szak­mai bővülést is jelentenek. Stratégiai célunk a zászlóaljharccsoport-képesség kialakítása és békekikényszerítő műveletben történő alkalma­zása 2012-ben. A PÁRBESZÉD-FOLYAMAT A 2002-2003-ban lezajlott védelmi felülvizsgálat megállapításai alapján megkezdett haderő-átala­kítás strukturális-vezetési változásainak következ­ményei mellett a Párbeszéd-folyamat gyakorolt meghatározó hatást a haderő életére. A 2005-ben életre hívott Párbeszéd kezdetben ugyan kommu­nikációs folyamatnak indult, azonban hamar kide­rült, hogy kinőtte az előzetesen tervezett kerete­ket. A Párbeszéd azzal, hogy interaktív formában szólított meg minden állománykategóriát és cso­portot, a polgári demokrácia legjobb értékeit emelte be a haderő életébe. Megteremtette az elöljárók kérdezhetőségét, az érdemi válaszadás kötelezettségét, a kollektív felelősség felismeré­sét, a részvétel és a kezdeményezés érzését. A Magyar Honvédség feladatrendszerének átalakulása, az expedíciós jelleg erősödése, a teljes körű önkéntes szolgálat bevezetése a haderőn belül új érték- és érdekviszonyokat te­remtett, melyeket már nem lehetett a korábbi megszokott módszerekkel kezelni. A Párbe­széd-folyamat elindítása nagymértékben alapult A STABILIZÁCIÓT SEGÍTI ELŐ A MŰVELETI TANÁCSADÓ ÉS ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT (OMLT) 6 2009/1

Next