Honvédségi Szemle 2009
2009 / 1. szám - Havril András vezérezredes: A Magyar Honvédség a katonakultúra-váltás útján
Honvédségi Szemle A korábbi MH fegyvernemi főnökségek bázisán jól működő szakmai műhelyek kialakulásához az új szervezeti környezetben, illetve a középszintű irányító szervhez delegált meghatározó jellegű feladatok végrehajtásához csak hosszabb távon jöhetnek létre a szükséges feltételek. A repülőgép- és helikopterszemélyzetek kiképzésének hatékonyságát elsősorban a kiképzésre igénybe vehető repülőtechnika hadrafoghatósági állapota, a rendelkezésre álló hajtóműüzemanyag és a kiképzési szimulátorok menynyisége, míg a légvédelmi rakétaalegységek kiképzését elsősorban a rendelkezésre álló rakéták száma befolyásolja. Az MH részére törzstiszt-, illetve törzstiszthelyettes-képzés a katonai tanintézetekben nem folyik, így a törzsek felkészítése is nehézségekbe ütközik. Az átszervezések folyamán kivált jelentős számú törzstiszt gazdag szolgálati tapasztalatot vitt magával, tudásuk pótlása a meglévő állomány intenzív felkészítését igényli. A kiképzés-technikai korszerűsítés lendülete a szűkre szabott lehetőségek következtében egyre inkább lelassul, kevés a lehetőség a követelményeknek megfelelő fejlesztésekre. Erőforrások hiányában nem tudtunk jelentős eredményeket elérni az egyénieszköz-szimulátorok beszerzése terén, illetve a kiképzés infrastrukturális környezetének - elsősorban a központi kiképzőbázisok és lőterek fejlesztésében. A kiképzés 2008-ban végrehajtott stratégiai vizsgálata is megerősítette, hogy az önkéntes haderő kiképzési rendszere az alapvető célkitűzéseket teljesítette a sorkatonákat kiváltó szerződéses legénységi állomány kiképzésének megszervezése, illetve az alaprendeltetésre történő felkészülés mellett a Magyar Köztársaság egyre növekvő nemzetközi szerepvállalásából fakadó katonai feladatokra történő eredményes kiképzés, valamint katonai képességeink fejlesztéséhez való hozzájárulás. Az elmúlt években a kiképzés hatékonyan járult hozzá az új képességek kialakításához, a műveleti kötelékek különböző missziós feladatokra történő felkészítéséhez. A kiképzési rendszer bevezetése óta eltelt időszakban bekövetkezett szervezeti, doktrinális változások, a hosszabb távra prognosztizálható létszámhiány, valamint a kiképzés jelenlegi feltételei és körülményei előrevetítik a jövőbeni további korszerűsítés igényét. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK Alapvető angolszász népi bölcsességnek számít „a puding próbája az evés” szólás, amely arra vonatkozik leegyszerűsítve, hogy minden tudás, képesség értéke a gyakorlatban való alkalmazhatósága. Vonatkozik ez a haderő felkészítésére, kiképzésére is. A Magyar Honvédségnek 1996 kezdete óta adatik meg, hogy alkalmazhatóságát műveleti területen is bizonyítsa. A NATO - PfP IFOR missziójának Magyar Műszaki Kontingensétől kezdve számos nemzetközi környezetben szerzett műveleti tapasztalattal gazdagodtunk. Mint a Magyar Honvédség általában, úgy missziós szerepvállalásunk is jelentős állomásokkal, komoly fejődésen ment keresztül. Az IFOR-, SFOR-, KFOR- missziók mellett kemény kihívást jelentett/jelent az iraki szállítózászlóalj vagy az afganisztáni tartományi újjáépítési csoport. A Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi béketámogató műveletekben komoly anyagi és sajnos alkalmanként emberi áldozatokkal jár. El kell azonban mondanunk, hogy missziós erőfeszítéseink hazai és nemzetközi elismerést és komoly szakmai tapasztalatot eredményeznek. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a lakosság többsége egyetért a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásával. A közelmúlt sajnálatos tűzszerész-tragédiái kapcsán az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülésén a részt vevő pártok képviselői a missziók folytatása mellett foglaltak állást. A 2008-ban kidolgozott válságkezelési és béketámogató műveletekben való szerepvállalásról szóló műveleti koncepció alapján, a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájának szellemében, az MH nemzetközi szerepvállalásának fő irányai az Egyesített Balkáni Hadszíntér és Afganisztán lettek. A NATO egyik legfontosabb válságkezelő művelete az ISAF, amely jelentős hatással van a Magyar Honvédség jövőbeni műveleti részvételének tervezésére is. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) alaprendeltetéséből adódóan segítséget nyújt más minisztériumok (IRM, FVM) saját fejlesztési projektjeinek helyszíni kivitelezésében, támogatást és infrastrukturális hátteret biztosítva az együttműködő tárcák műveleti területen dolgozó szakértői számára. Az MH PRT működtetésével a Magyar Köztársaság egy olyan NATO-vállalást teljesít, amellyel eleget tesz uniós, előírt külföldi segélyezési kötelezettségének is. Az afganisztáni stabilizáció érdekében új és egyben kiemelt feladat, hogy 2009-ben két műveleti tanácsadó és összekötőcsoport (OMLT), valamint egy különleges műveleti csoport kerül alkalmazásra Afganisztánban, amelyek felvállalásával és alkalmazásával a Magyar Honvédség egy számára új területre lép, valódi harci feladatokat és valódi háborús kockázatokat vállal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Ugyanakkor a közvetlen szomszédság okán hazánk számára kiemelt jelentőségű a Balkán-régió stabilitása, így az ottani szerepvállalásunk prioritást élvez. Ez tükröződik abban is, hogy a békefenntartásban részt vevő magyar erők közel kétharmada a Nyugat-Balkánon teljesít szolgálatot. A Magyar Honvédség nemzetközi részvételének egyik alappillére az MH KFOR Zászlóalj (450 fő), amellyel megvalósult az évek óta tervezett balkáni erőkoncentráció, így lényegesen összetettebb és felelősségteljesebb feladatot vállalunk fel itt, Így első alkalommal valósult meg, hogy a Magyar Honvédség egy nemzetközi műveletben átvette egy többnemzeti alakulat vezetését. A különböző típusú kihívásokra adandó válaszokhoz járul hozzá a Magyar Honvédség a meglévő általános és speciális műveleti képességeivel. E képességeket az elmúlt években szisztematikusan fejlesztettük, amelyek évről évre bővülnek, fejlődnek és megszerzett tapasztalatokkal gazdagítják a honi lehetőségeinket. Az MH képességfejlesztési tervével összhangban megkezdődött a missziós stratégia átalakítása, illetve tovább folytatódott a műveletekben szerzett tapasztalatok beépítése a kiképzésbe is. A nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva, a szövetségi elvárásoknak megfelelően célunk, hogy a jelenleginél nagyobb arányban vegyünk részt magasabb intenzitású műveletekben, melyek a korábbi tevékenységekhez képest szakmai bővülést is jelentenek. Stratégiai célunk a zászlóaljharccsoport-képesség kialakítása és békekikényszerítő műveletben történő alkalmazása 2012-ben. A PÁRBESZÉD-FOLYAMAT A 2002-2003-ban lezajlott védelmi felülvizsgálat megállapításai alapján megkezdett haderő-átalakítás strukturális-vezetési változásainak következményei mellett a Párbeszéd-folyamat gyakorolt meghatározó hatást a haderő életére. A 2005-ben életre hívott Párbeszéd kezdetben ugyan kommunikációs folyamatnak indult, azonban hamar kiderült, hogy kinőtte az előzetesen tervezett kereteket. A Párbeszéd azzal, hogy interaktív formában szólított meg minden állománykategóriát és csoportot, a polgári demokrácia legjobb értékeit emelte be a haderő életébe. Megteremtette az elöljárók kérdezhetőségét, az érdemi válaszadás kötelezettségét, a kollektív felelősség felismerését, a részvétel és a kezdeményezés érzését. A Magyar Honvédség feladatrendszerének átalakulása, az expedíciós jelleg erősödése, a teljes körű önkéntes szolgálat bevezetése a haderőn belül új érték- és érdekviszonyokat teremtett, melyeket már nem lehetett a korábbi megszokott módszerekkel kezelni. A Párbeszéd-folyamat elindítása nagymértékben alapult A STABILIZÁCIÓT SEGÍTI ELŐ A MŰVELETI TANÁCSADÓ ÉS ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT (OMLT) 6 2009/1