Huszadik század, 1915

1. szám - V. Könyvismertetések és bírálatok - A hadviselés irodalmához: Schultz: Blut und Eisen (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Bleibtreu: Das Heer (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Jaurés: La nouvelle armée (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Daniels: Geschichte des Kriegswesens (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Horsetzky: Feldzüge in Europa seit 1792 (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Clausewitz: Vom Kriege (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Bernhardi: Vom heutigen Kriege (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Martinoff: Die ursachen unserer Niederlage (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Barzini: Mukden (Varga Jenő) - A hadviselés irodalmához: Kutschbach: Die Serben im Balkankrieg (Varga Jenő)

Jegyzetek a hadviselés irodalmához 188 hogy polgári emberek sok esetben mint hadvezérek kitűnően bevál­tak, azt hiszem annyit bárki is bízhat a saját eszében, hogy a had­viselés irodalmát megérti és ennek alapján fogalmat tud alkotni magáról a mai háborúról . . . Természetes, hogy manapság mindenki, aki háborús irodalommal foglalkozik, első­sorban a most folyó háború kilátásáról szeretne valamit megtudni. Nem célunk jóslásokat eszközölni, csak elméletileg akarjuk megjelölni azokat a tényezőket, amelyek a hadviselés sikerét vagy sikertelenségét mindenkor eldöntötték. Ezek véleményünk szerint a következők: A seregek erkölcsi állapota: értem alatta a harcosok harci kedvét, lelkesedését, kitartását. A seregek anyagi felszerelése: értem alatta a harc összes esz­közeit, fegyvereket, ruházatot, közlekedési eszközöket, élelmezést, várakat stb. A harcban álló seregek nagysága. A vezetés minősége: értem alatta a fővezér tehetségét, az al­vezérek harmonikus együttműködését, a harcmodor és fegyverzet összhangját, stb. Ezek a tényezők a hadisikert arányosan befolyásolják, olyan értelemben, hogy az egyik tényező nagysága pótolhatja a másik té­nyező kisebb voltát, vagy pontosabban kifejezve, bármely három tényező egyenlősége esetén az a fél fog győzni, amely a negyedik tényező tekintetében előnyben van. Két egyenlő nagy és egyformán jól fölszerelt, egyenlő harcikedvel harcoló sereg közül nyilván az fog győzni, amelyiknek jobb hadvezére van. Viszont kisebb sereg sokkal nagyobb sereget is leverhet jó vezetés és nagy harcikedv, nagy győzni akarás esetében. A hadviselés irodalmából lényegileg ezt a tanulságot lehet meríteni és minden stratégiai munka voltakép­e körül forog. Ezek természetesen tisztán elméleti megállapítások; magának a harcnak a módja a különböző korszakokban rendkívül különböző volt és lényegileg a technikai haladás és a hadsereg erkölcsi minő­sége szerint alakult. Ezt a két szempontot élesen kiemeli hadtörté­nelmi munkájában a szocialista Hugo Schultz, az Arbeiter-Zeitung haditudósítója. Munkája* — eddig két kötet jelent meg, amely a Napóleon bukásáig tárgyalja a hadviselés történelmét — a sok illusz­tráció folytán külsőleg az olcsó népszerűség látszatát kelti, valójában azonban a legkomolyabb ilynemű munkák közé tartozik. Mint törté­nelmi materialista mindig arra törekszik, hogy megmutassa, miként alakult át a technika fejlődésével együtt a fegyverzet, a fegyverzettel együtt a harcmodor. A görög ókorban a technika fejletlensége folytán a fegyverek rendkívül drágák voltak, úgy hogy csak a királyok és főnemesek bírtak teljes fegyverzettel, a csata tehát egyes hősök párbaj sorozatából állt, míg a harcosok tömege csak néző volt, ez a homéroszi csata képe. Görögország fénykorában a fegyverkészítés * Blwt und Eisen. Krieg und Kriegertttm in altér und neuer Zeit. Berlin Vorwiirts.

Next