Századunk, 1926
Szemlék és jegyzetek - Lorsy Ernő: A császár futárja
Szemlék és jegyzetek ket és a vesztegetési pénzek követelését áthidalják. Ezek az átvezető helyek egész rövidek; voltaképpen nem is szorul előkészületre, hogy érthetővé tétessék pl. egy megyés püspök számára, hogy gyerünk csak azzal a kis dohánnyal a pápai nunciatúra vagy a császári kabinetiroda megkenhetése végett. A beszélgetés négyszemközti és az emberek megértik egymást. Hogy a pénznek a kinevezések körül némi szerepe lehet, abban a Strasznoff által megvágott méltóságok nem kételkedtek. Hogy mire gondolhattak, amikor borítékjukat Strasznoff kezébe nyomták? Mit gondolhattak, kié lesz az a pénz? Ezt pontosan sohasem fogjuk megtudni. A kettejük titka marad, Strasznofffé és a püspök uraké, amelyről még egy szemhunyorítással sem kellett értekezniük. Strasznoff nem ismerte a tiszti címtár finomságait, de ismerte az ő pasasait és ha a politikából, amelybe hellyel-közzel belekotnyeleskedett, bármi felületes ismeretei voltak is, eléggé pszichológus volt ahhoz, hogy ne akart légyen egereket mással fogni, mint szalonnával. És ahova nézett, egerek voltak. A kíméletlenül leleplezett önző motívumra való közvetlen rátapintás volt leggyakrabban és átütő sikerrel használt fegyvere. Voltak szavai, miknek kanonokok, szavai, miknek püspökök, szavai, miknek főispánok, nos hát nem tudtak ellenállni. Nem is próbálták meg. Azt a jó véleményt, amelyet Strasznoff a monarchia világi és egyházi méltóságairól könnyedén, magamagáról következtetve reájuk, készen hozott volt magával, siettek sorjában sarkalatosam megerősíteni. Nem keltettek benne csalódást, amely alkalmas lett volna arra csábítani, hogy hitet ébresszen benne közszereplő személyiségek iránt. Pedig éppen ő előtte kellett, hogy a legszebb oldalukról mutassák magukat, hisz ő Ferenc József volt. A Strasznoff-memoárok nagy erkölcsi ábrázolása a monarchiának legutolsó háborúja megkezdése előtt, az 1895—1910. évek keresztmetszete. Van még egy fogalmazásuk, amely bécsi, budapesti és prágai újságokban jelent meg, nem Strasznoff eredeti szövegén alapul, amint amelyről itt volt szó, a Lania Leótól átdolgozott könyvben, hanem egy csomó interview, melyeknek írója Rafael Hualla bécsi újságíró. A bécsi Strasznoffban van egy csomó részlet, ami hiányzik ebből a berliniből. A nevek, amelyeket a berlini kipontoz, egészükben benne vannak a bécsiben. A bécsi Strasznoff háború utáni könyv, amelyben már nem kímélték a háború előtti becsapott nagyságok érzékenységeit, a berlini Strasznoff háború előtti könyv, amely 1913-ban a zágrábi tömlöcben az ügyész szeme előtt készült. A berlini szöveg, amelyet Lania tapintatosan meghagyott „aerarisch" németségében, a lélektanilag autentikusabb; a bécsi szöveg, amely szövegezésében segít Strasznoffnak, a kettő közül történelmileg több felvilágosítást nyújtó. Mindkettőben van valamicske a nagy Casanova igazi elbeszélő hangjából, minden valódi kalandorban van ebből egy kevés. A Strasznoff-emlékiratok dokumentáris értékét nem szeretném nagyon alábecsülni. Mindig azt halljuk, hogy a monarchia már régen a háború előtt férges volt. Ferenc József titkos ügynökének tapasztalatai mélyenjáró és merész keresztmetszetét nyitják meg a monarchia rothadó részeinek. Az az állam, amelyben Strasznoff sikereinek hosszú