Jel-Kép, 1985 (4. szám)

FÓRUM - Üzlet-e az újság? Vicsek Ferenc rádióműsora

VICSEK FERENC RÁDIÓMŰSORA ismét veszteséges lett, kiszámítottuk, hogy a tanyavilágban, a hétvégén egy lap kézbesítése 7—8 forintba kerül. Vicsek Ferenc: A világ más tájain a terjesztés nyereséges üzlet ? Sleich Rudolfné: Tavaly voltam Svéd­országban és nagyon meglepődtem: ott is a posta csinálja az előfizetést, igen komoly ráfizetéssel. A terveik szerint 1990-re érik el, hogy a pénzüknél le­gyenek. Vicsek Ferenc: Ott is az állam támo­gatja azt, hogy az emberek sokat olvas­sanak ? Reich Rudolfné: Ezt konkrétan tu­dom a francia postánál: ők is és a svéd posta is támogatást kap. Más nemzet­közi tapasztalatom nincs. Vicsek Ferenc: Hány tonna papírt kell a terjesztőknek egy évben a stan­dokig, a lakásokig elvinni ? Reich Rudolfné: Körülbelül 85—86 ezer tonnát szállít a Magyar Posta. Több mint hárommillió napilap jelenik meg Budapesten és a megyékben, és körülbelül hatmillió fölött van a heten­te kézbesítendő lapok száma, tehát naponta körülbelül négymillió olvasó­val találkozunk. Vicsek Ferenc: A legnagyobb magyar lapkiadó a Hírlapkiadó Vállalat. Na­ponta körülbelül kétmillió példányban jelentet meg napilapokat és körülbelül hárommillió példányban hetilapokat. Nyereséges vállalkozás-e ez ? Horácski József: Hosszabb távon a lapkiadás eltartja önmagát. Ez az el­tartóképesség abból származik, hogy akár emelkednek a lapok árai, akár nem, az olvasók ragaszkodnak a lap­jaikhoz. Az elmúlt tíz évet tekintve a napi- és hetilapok példányszáma több mint húsz százalékkal emelkedett. A megyei napilapok példányszáma ötven százalékkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. Vicsek Ferenc: Horácski József, a Hírlapkiadó Vállalat gazdasági vezér­igazgató-helyettese. Beszélgettem Vin­ce Mátyással, a Heti Világgazdaság fő­szerkesztőjével. Ő úgy fogalmazott, hogy a hatvanas évek eleje táján jár a belső szabályozás a sajtóban, ha a gaz­dasági reformhoz hasonlítjuk. Vagyis elmaradt ahhoz képest, ahogy a gazda­sági szabályozás az idők folyamán más területeken korszerűsödött. Horácski József: Az igaz, hogy sok vonatkozásban eltér a lapkiadás sza­bályozása a népgazdaság más területén működő egységek szabályozásától. Ez tulajdonképpen kedvezőbb bánásmó­dot jelent. Hangsúlyozom, hogy ez nemcsak a lapkiadásra érvényes, hanem, például a könyvkiadásra, a zenemű­kiadásra, filmgyártásra és így tovább. Mit jelent ez ? A lapkiadóknak példáig nem kell vagyonadót fizetni, felhalmo­zási adót fizetni, nem kell béradót fizetni — most csak a három leg­lényegesebb adónemet emeltem ki, és ez egyben azt is jelenti, hogy erre a fede­zetet nem kell megtermelni. Vicsek Ferenc: A nyereség hány százalékát tenné ki, ha a felsorolt ked­vezményeket nem kapnák meg, vagyis be kellene fizetniük ? Feltehető, hogy körülbelül még egyszer ekkora nyere­ségre lenne szükség ? Horácski József: Feltehető. Vicsek Ferenc: Visszatérnék a Heti Világgazdaságra. Miért kizárt az Ön elképzelése szerint, hogy a nyereséges lapok viszonylag önállóan gazdálkod­hassanak, amíg a nem nyereségesek ugyanazokból a forrásokból szerezné­nek támogatást, amelyekből eddig is szereztek ? Horácski József: Szeretnék vissza­kérdezni. Mit ért azon, hogy a szerkesz­tőség önállóan gazdálkodhasson ? Vicsek Ferenc: Nagyon egyszerű dol­gokat. Például, hogy bértömeg-gazdál­kodás lenne a szerkesztőségben. Vagyis ha kezdetben 30 embernek megfelelő bért kaptak, akkor, ha a feladatukat meg tudják oldani húsz fővel, oszthas­sák el az összes bért. Ez most csak egy példa volt, de a példák jellegzetesen hasonlóak. Horácski József: Ehhez egy generális felső elhatározás szükséges. Már azzal is rugalmasabbá és könnyebbé lehetne tenni a szerkesztőségi gazdálkodást, ha fel lehetne szabadítani a merev keret­rendszereket. Jelenleg pontosan meg­határozzák, hogy milyen létszámhoz

Next