Jel-Kép, 2001 (3. szám)

ÚJ TECHNIKÁK - György Péter: Abdul Kassem Ismael és Comm Badge. Globális információs társadalom - lokális válaszok

New Directions for the 1900's. Avon Books, New York, 1990. Alvin Toffler: The Third Wave. William Morrow, New York, 1980. 6 Seymour A. Paper - Nicholas Negroponte: The Connected Family: Bridging the Digital Generation Gap. Longsreet Press, 1996. John William Templeton: Silicon Ceiling: Solutions for Closing the Digital Divide. Spiral Bound, 1999., Learning to Bridge the Digital Divide. Schooling for Tomorrow. OECD, National Center of Adult Literacy, 2000. Falling through the Net? Defining the Digital Divide. A report on the Telecommunications and Information Technology Gap in America. Mass Market Paperback, 1999. Brian Winston: Media Technology and Society. A History: From the Telegraph to the Internet. Routledge, New York and London, 1998. Friedrich A. Kittler: Discourse Networks, 1800/1900. California University Press, Stanford, California. 1993. uo Gramophone, Film, Typewriter. California University Press, Stanford, California, 1999. 8 A memória-intézmények radikális átalakulásával kapcsolatos irodalom akár részleges áttekintése sem lehet célja e tanulmánynak. (Ezzel kapcsolatban lásd: Florilegium és Summa versus Xanadu. Megjele­nés alatt.) 9 Eric A. Havelock az 1963-as évet tekinti szimbolikusnak. Ekkor jelent meg az e tekintetben fontos La Pensée Sauvage (Lévi-Strauss), a The Consequences of Literacy (Jack Goody és Ian Watt), a The Gu­tenberg Galaxy (McLuhan), az Animal Species and Evolution (Mayr) és a Preface to Plato (Havelock). In: The Muse Learns to Write. Reflections on Orality and Literacy from Antiquity to the Present. Yale University Press, New Haven and London, 1986. Ami a „secondary orality" fogalmának bevezetését illeti, az Walter J. Onghoz kötődik. Orality and Literacy. The Technologizing of the Word. Routledge, London and New York, 1982. 1­1 Slovenia/National Science and Technology Policy-May 2000/ http://www.uvi.si/eng.slovenia/facts/science. Comments from Norwegian Government: Europe­­ Information Society for All http://www.balder.dep.no/nhd/publ/ illetve http://Telenor.com/xpress valamint http://www.cyberhomepage.com/norway NETMATE program, http://www.mintc.fi/www/sivut/english végül Digital Denmark - Conversion to the Network Society, http://www.detdigitaldenmark/dk/english. Ez­ utóbbi program nemzetközi összehasonlításban is példátlan előrelátásról, illetve bölcsességről tesz tanúbizonyságot. Mint azt a mintegy 200 oldalas tanulmány mutatja, a dán kormány nem pusztán elve­ket, hanem egy teljesen konkrét forgatókönyvet teremtett. Ugyancsak tanulságos lehet a norvég kormány és a norvég távközlési vállalat, a Telenor viszonya. A kormány által javasolt terv, az IPO (Initial Public Offering) ugyancsak a public domain fenntartására irányuló szándék töretlenségét mutatja egy olyan digi­tális környezetben, amelyben annak definiálása már cseppet sem magától értetődő. " Mindez éppúgy igaz a statisztikai definíciók kérdésére, mint pl. a kulturális intézmények kategó­ria-rendszereinek transzformációira. Ez utóbbi nyilván sokkal érzékenyebb, s adandó alkalommal köny­nyebben keltheti fel a szorongást és félelmet. Vö. Convergence in the Digital Age. Challenge for Libraries, Museums and Archives, http://www.cordis.lu/libraries/en/ifla/ Budapesten - a vidékről nem beszélve - gyakorlatilag megszűntek a művészfilmeket játszó film­színházak. A Port Ferenc vezette Budapest Film (tehát a lokális kultúra intézménye) a lehető legostobább stratégiát választotta: „kihívta" az InterComot és a UIP-Duna Filmet. Azaz ahelyett, hogy továbbra is az intellektuális csemegéknek számító művészfilmek piacát igyekezett volna fenntartani, részt követelt az amerikai populáris filmek terjesztési piacából. Ezzel a kihívással egyébként a multik haragját is kivívta. S minthogy a nemzetközi hálózatokban ezek verhetetlenek, ez meg is látszik a helyi kistigris, a Budapest Film helyzetén. (2001 tavaszán még nyitva van a Művész, az Örökmozgó és a Toldi.) Mindez annyit jelent, hogy a filmszínházak kínálata semmiben nem tér el - ízlésről és ideológiáról beszélek - a kábeltévérend­szerekben jelen lévő HBO és a többi mozicsatorna palettáján látható filmektől. Azaz a művészfilm fogal­ma pár éven belül egyszerűen múzealizódik a minimális infrastruktúra hiányában. Amire a „multichannel"

Next