A kert 1895
1895-03-15 / 1. szám - Molnár István: Angol téli arany parmén
Angol téli arany parmén. ) Kevés oly népszerű gyümölcsfajtánk van, mint a téli arany parmén. Bár Angliából származott, mindazonáltal már régóta megkapta nálunk is a polgárjogot. Hogy hol volt e fajtának bölcsője Angliában, azt bizony nehéz lenne egész bizonyossággal megállapítani; mindössze is annyit tudunk, hogy Kirke angol gyümölcsész volt London melletti Bromptonban, ki ezen almafajtát megismerteté, ajánlá és nagyban el is terjeszté. A gyümölcs nem is uj, mert már e század elején Németországban is ismerték a jelesebb pomológusok. Hazánkba a hatvanas évek elején kerülhetett és különösen Kovács József bátorkeszi lelkész és pomologusunknál már 1867-ben termő fákat láttam belőle. Innét kaptunk mi is oltóvesszőket és a hetvenes évek elején szülőföldemen, Esztergomban «arany zenet» név alatt már meglehetősen el volt terjedve. Sokan hivják e néven az ország közepén és nyugati részében is. Bereczki Máté, jeles veterán gyümölcsészünk 1864-ben kapta e fajta oltóvesszejét szintén Kovács Józseftől, s hogy tetszését mennyire megnyerte, erről tanuskodhatik legjobban azon elismerés és dicséret, melyet róla a «Kertészgazda» 1871-ik évfolyamban irt a következőkben : A gyümölcsészet kegyes istennője, Pomona, már ezen egy gyümölcsfajért is, melylyel az emberiséget megajándékozta, megérdemelné, hogy a világ minden zugában oltárt emeljenek neki. Adja az ég, hogy maholnap ne legyen hazánkban egyetlen falu, egyetlen egy birtokrész, honnan a téli arany parmén almafa hiányoznék!» íme, ily általános dicsérettel, mint útlevéllel ment szét az ország minden részébe ezen almafajta. A jó útlevél folytán el is terjedt meglehetősen mindenütt és hogy jobban el nem terjedt mégis, annak a fajta nem ismerésén kívül csak egy oka van, és ez az, hogy belőle kellő számú kiültethető fát kapni a mi collectiókat szaporító faiskoláink mellett — igen nehéz. Midőn tehát ezen új lap megindul és a kertészet többi ágai között a gyümölcsészetnek is használni akar, alig lehetne jobb dolgot mivelni, mint ezen hálás almafajtát újra ismertetni és általános tenyésztésre melegen ajánlani. Lássuk tehát e gyümölcsfajta közelebbi leirását : Fája , erős növésű, igen termékeny, jól edzett és koronaágai felfele növök, mi okból utak mellé ültetésre felette alkalmas. Ágai galvakkal és gyümölcsdárdákkal bőven ellátvák, koronája igen kevés metszés mellett mintegy magától gúla alakuvá fejlődik. Díszlik vad alanyon épp ugy, mint szent Iván-almán, vagy doucin és paradicsom alanyon és alakjává is könnyen és jól idomítható. Vesszői hosszúk, erőteljesek, majdnem függélyesen felfelé növök, simák, sötétbarnák, hegyük felé molyhosak és egész hosszúságukban szürke pontokkal bírók. *) Lásd a színes műmellékletet.