A kert 1915
1915-03-15 / 6. szám - Konyhakertészet - H. János: A bokorbab nagyban való termesztéséről
évesé már valamivel szálkásabb, szárazabb, vagyis kevésbbé almás. Talajelőkészítő munkája a lehető legjobb legyen. Tavaszi vetés alá jó mély őszi ásás, tavasszal alapos felkapálás, hanttörés, porbanyitás. Trágyát, különösen friss trágyát közvetlen alája sohase tegyünk. Ellenben igen meghálálja az előtte való évben történt trágyázást, éppen igy a jó korhadt trágyát és érett komposztot is. Vetése ágyásokba kis vetőkapával vont sorokba vagy sorhúzó után egész táblákba is történhetik. A 150 cm.-es konyhakerti ágyásba 5 sort, a táblában a sorokat egymástól 25 cm.-re tesszük. Kikelés után mielőbb gyomlálni, kapálni, utána pedig ritkítani és későbben egyezni el ne mulasszuk. A sűrüen hagyottak elcsenevészednek s igen különböző vastagságú, jórészt teljesen hasznavehetetlen gyökeret adnak. Gyakori kapálás, öntözés a fejlődést nagy mértékben elősegíti, úgyszintén az is, ha az előtörő virágszárakat idejében lemetsszük. A virágszárak miatt némely tövek úgyis szenvednek, minőségükből veszítenek, de mégis kevésbbé, mint a répa, retek vagy egyéb gyökérfélék. Kiszedése ősszel nagy óvatossággal történjen, mert a gyökerek igen törékenyek, könnyen beleszakadnak s ilyenkor sok nedvük kiömlik s ezáltal ízükből is veszítenek. Legjobb forgatásszerűen alájuk ásni s azután a töveket egyenként és óvatosan kihúzgálni. Téli eltartásuk történhetik pincében jó nedves és egészséges friss homokba vermelve, vagy még jobb egyszerűen kint a kertben elvermelni, s hogy mindig hozzáférhessünk, illetve, hogy a földjét az átfagyástól megóvjuk, falevéllel befedjük. Sőt kint igyásban is meghagyható s időről időre anynyit szedünk ki, amennyi éppen szükséges. A japáni fekete gyökér Lappa edulis). 19-ik ábra. Mivelése a pozdoréval teljesen megegyezik, valamint felhasználása is. A hollandusok nagyban termesztik s mint delikát főzeléket a pozdor elé helyezik. »Folytatjuk.» A bokorbab nagyban való termesztéséről. Egyébként is, de az élelmiszerek mai általános megdrágulása következtében is fontos szerepet tölt be az emberiség élelmezésénél a bab. Tekintve azt, hogy különösen a szegényebb néposztályoknála bab a drágább és sok esetben ma piaczra alig vitt más, szokásos élelmiczikket, mindenkor nagyon jól helyettesíti, ezért a mai nehéz időkben nagy fontossággal bír az, hogy ezen, igazán igénytelen növénynek a termesztésével minél szélesebb körben foglalkozzunk. A száraz bab iránt megnyilvánuló és a háború folytán mindig emelkedő kereslet a túltermelést lehetetlenné teszi. Már a békés időkben is tapasztaltam, hogy még a babtermesztő vidékek őszi vásárjain is a kínálat mindig jóval kisebb volt a keresletnél, úgy hogy pl. az 1912. évi dévai babpiaczon a meglehetősen tisztátalan, földes bab is, vékánként 4,50—5.— koronáért kelt el, ami métermázsánként 26— 28 koronának felel meg. Várjon hányszorosa lesz ez árnak az 1915. évi tiszta termés akkor, amidőn ma métermázsánként50—100 koronát szívesen megfizetnek bármily árúért is. Amint látni alkalmam volt, nagy konkurrensünk a bab termesztésében a szomszédos Románia, amelynek Erdélyivel határos megyéiben termesztik e hasznos növényt különösen nagy mértékben.E vidék ugyanis a romániában általában uralkodó perzselő hőségnek nincs annyira kitéve, ami különösen jó befolyással van e növény maghozamára. Amint láttam, ott a buza előterménye gyanánt vetve a babot, mint főterményt, nagyban termesztik. A buza előtti vetését azzal indokolják, hogy művelése folytán utána a talaj jól át lesz dolgozva, a gyomtól megtisztul s miután a bab korán lesz betakarítva, a terület maga is még az őszi kedvezőtlen időjárás ír