A kert 1915

1915-03-15 / 6. szám - Konyhakertészet - H. János: A bokorbab nagyban való termesztéséről

beállta előtt feltétlenül és megfelelően elő is készíthető. Nagyban, szinte kizárólag csakis a fehér bokorbabot termesztik. Tarka babot csupán az export s ekkor is az Amerikába irányuló export czéljára termesztenek, mer Ameri­kában a színes bab — állítólag azért, mert ezen a piszok kevésbbé látható meg — jobb áron értékesíthető. Romániában a babnak nagyban való, termesztésénél a talajt őszszel és tavaszszal minden trágyázás nélkül megszántják s április hónapban 30—40 cm. sortávolságra eső fészkekbe vetik a babot vetőgépekkel, ugy hogy egy fészekbe 4—5 mag jusson. További ápolásul kétszeri, feltöltésnélküli kapálásban és szükség esetén még egy gyomlálásban részesitik. Aratását nyüvés utján eszközlik s a teljes szikkadás után rendesen állatokkal nyomtatják ki. Évi terméshozamul a talaj minősége és az időjárás szerint 12—20 g. mondottak ott nekem. Egy erdélyi magkereskedő czég össze­vásárlást végző megbízottjától tudom, hogy a Romániában összevásárolt, de tisztátalan­sága miatt még megfelelő áron el nem adható magot a czég hazánkban, újabban pedig (a háború kitörése előtt) Franczia­ország és Amerika tengerparti városaiban felállított tisztító­ mű­veiben hozza tiszta, tehát piaczképes állapotba. A babnak, mint tápláléknak, mai óriási kereslete s az ehhez kapcsolódó jó ára, biztos útmutatóul szolgál a jövedelmezően való termeszthetésére. A munkáskéz hiánya elhárítható lesz a vetésnél és ápolásnál jól felhasználható fogatos sorművelőkkel. A bab a talaj iránt általában nem válo­gatós, de nagy termést csak oly talajban fog adni, amelyben — a jó víztartóképesség mellett — a szerves légényvegyületeket lekötő mész is elegendő mennyiségben van meg. Nagy előny továbbá az, ha a talaj porló természetű, mert az ily talajnak a nyüvés következtében a mag közé kerülő törmeléke a tisztításnál könnyen el lesz távolítható. A hideg iránt nagyon érzékeny babot már 1—2 fokos hideg elpusztítja. Nagyban való termesztésre ezért csak a szőlő és a kukoric­a égövét ajánlom. Itt azután még az eddig ki nem használt területeket is bevetve, munkánkat nagyon jól meg fogja fizetni. A jó termést nagyon előmozdítja a talaj porhanyósága, ezért ha csak lehet, őszszel szántassuk meg a babbal bevetendő terü­letet. Ha ez azonban valamely oknál fogva nem vihető keresztül, úgy a lehető korai ugarolással készítsük a talajt elő, úgy hogy így a késői vetés idejéig a kellő porhanyósságot is elérhesse még a talaj. A vetés alá való második talajmegmun­kálást lehetőleg közvetlen a vetés előtt hajt­suk végre, hogy így a talaj nedvessége is a lehetőségig megtartható s felhasználható legyen. Jó hatással van a termésre az altalajnak mélyebben való megporbanyi­tása is, miután a bab táplálékát már a nagyobb mélységekből is megszerzi. Bab előtt trágyázni, különösen éretlen istállótrágyával, semmiesetre sem szabad, mert a trágyázás következtében igen buján fejlődő növények termést alig fognak mu­tatni. Igen sovány talajban érett komposzt­trágyával segíthetünk, akár fészektrágyázás útján is, de hasznos lehet a babbal rokon­természetű növényekkel való zöldtrágyá­zás is. A bab vetési ideje a kicsirázást megindító meleg beköszöntésekor áll be. Nálunk a nagyban való termesztésre általában április végén, május elején fogjuk vetni. A vetést 40—50 cm. sor és növény távolságra be­állított fészekbe, vetőgéppel végezzük s igy kat. holdanként 60—80 kg. vetőmagra lesz szükségünk, fészkenként 4—5 vető­magot számitva. Fontos, hogy a vetés után

Next