A kert 1915

1915-11-01 / 21. szám - Konyhakertészet - Szendy Mihály: Bab hajtatása cserepekben - L’Huillier István: Konyhakerti gyökérfélék: répák

Bab hajtatása cserepekben. Ez a tárgy ugyan már nem új, mert hiszen többször írtak róla a »Kert«-ben is, de úgy tapasztalom, mintha feledésbe menne, vagy ment volna itt-ott, meg a fiatalabb kertészek vagy nem olvasták, vagy nem volt alkalmuk megpróbálni, azt gondolva, hogy az üvegházuk talán nem felel meg a babhajtatási czéloknak. Most amikor a korai terményeknek nagy kelen­dőségük van, talán nem lesz érdektelen, ha ezt a tárgyat egy kissé fölelevenítjük. A babot lehet ugyanis 10 és 14­­ hő­fokos házban is, ha nem is oly gyorsan, te­nyészteni. Közönségesen 7—8 hét kell, mig terem. 2—3 személynek elegendő 50—54 cserép. Ennyiről már hetenként egyszer­kétszer lehet asztalra adni az uraságnak elegendőt. Tapasztalásból állítom, hogy ii melegágyi ablak alól sem lehet a téli hóna­pokra annyi hüvelyt kapni. Én a meleg­ágyat másra használom fel és úgy intézem, hogy a melegházba kapjak helyet a bab­nak. Az első vetést ettem szeptember ele­jén, a másodikat október második felében és így ötödik vagy hatodik hétbn egész február elejéig. Márczius utolsó felében hideg szek­rénybe ablak alá, amint az letermett, ki­dobatom és helyébe állitom a másodikat. Így lehet az egész télen friss babhüv­elyt az uraságnak beszolgáltatni. Következőleg járok el. Veszek 17 cm. átméretü cserepeket és készítek 2 rész melegágyi és 1 rész kerti földet s össze­keverve ezzel félig megtöltve a cserepeket, egy cserépbe b—10 szem magot egyenlete­sen elosztva egymástól s egy ujjnyi vas­tagon földdel betakarva jól lenyomkodom. Ez után 2—3 sor­ával egymásra is rakhat­juk a parapet alá a sütőcső közelébe, amig csírázni kezd. Ha a föld elég nedves, még öntözni sem kell. 4—11 nap múlva elkezd csírázni, ekkor szorgalmasan át kell vizs­gálni és felrakni a parapétra. Amint a 3. és 4-ik levele kihajt és kifejlődik, a cserepet meg lehet tölteni az előbbi földkeverékkel egész a cserép széléig és a frvengébb és silányabb példányokat eltávolítjuk. 6—7 növényt hagyunk egy edényben. Ha lehet felrakjuk a polczra. Ezután csak az öntö­zésére kell vigyázni, amit a cserépkopog­tatásáról lehet legjobban megtudni. Egy­egy cserép, ha tele van hüvellyel, az ép oly tetszetős, akár más virág, különösen a téli hónapokban. Aki ilyenkor látja, csak a tetszését fejezi ki. Pottendorf. Szendy Mihály.­­ Konyhakerti gyökérfélék: répák. Irta: L' Huillier István, Kassa. A sárgarépa, murok és karotta tulajdon­képpen egy és nem más, mint a mi vadon tenyésző répánknak, a Daucus-carottának a miveléssel csodálatosképpen megvastagí­tott és folytonos alakkiválasztással külön­böző alakú és szinűi fajtákra osztott cso­portjainak elnevezése. Ugyanis úgy van, hogy az eredeti alakhoz a hosszú orsóalakú gyökerűeket és vörösessárga szinű­eket sárgarépának, a buja, nagy zöldfejű takar­mánynak valókat mur­oknak vagy csikó­répának, a legrövidebb, tömpe, apró faj­táit pedig francziásan karottának nevezzük. Mindeme sárgarépák a petrezselyem, pasz­tinák és zellerrel együtt konyhakerti gyö­kérféléknek neveztetnek s kiváltképpen mint levesételszesitőkt használtatnak a konyhai művészetben. A sárgarépát ezen­kívül külön főzeléknek is használják a fel­séges izü, édes, apró karottával együtt s a jó borjúsült mellé a párolt sárgarépa vagy zöldborsóval vegyes karotta »garnirungnál« ínyesebb valamit elgondolni is alig lehet. — 642 - 2'»

Next