Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 4. (1883)
1883 / 11. füzet
GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK. Csaba és vidéke lakosságával megkedveltette, miért is B.-Csaba vidékén ezen alma Sztraka-féle szalma renettnek neveztetett el, mely elnevezés magyarországi pomologusok által is el lön fogadva. B.-Csabán minden nevezetesebb gyümölcskertben, a szalma renett feltalálható, a köznép is ismeri, s nagyra becsüli, s igy ezen alma bátran nevezhető B.Csaba almájának, oly értelemben, amint a sikulai alma, Sikula községé. Arról nincs tudomásom, hogy a Stroh-renettet Sztraka Károly pomológus, eredetileg magvetés útján hozta volna létre. A Strokrainette alakjára a nagy almák közzé tartozik, úgyhogy egy jól kifejlett példány keresztszelvényének méretei a következő rajz szerint tartalmaznak : annak formája kissé hasas, mindamellett elég szabályos; ritka esetben az alma alján, a kocsány horpaszában csekély köldök mutatkozik. Szine az almának egyszínű világos zöld mely szín a teljes érés korszakában sárgás zölddé, kanári madár szintivé lesz, ezen sárgás színe után neveztetett el szalma renettnek, mert hogy a szalma is ilyen szinűi s ugyanekkor számtalan világos apró pontok jönnek létre az almán. Húsa sárgás fehér, tömött, leves, olvadó s felette kiadó, az érési időn túl pedig kásás omlóvá válik. Magháza öblös s elég tág, telve ép magokkal. Bőre vékony, mely az érésen túl ránczosodik, s az almáról szabad kézzel is lehúzható. Függélyes magassága 6,60 méter, vízszintes szélessége 6,10 méter.