A Magyar Gyümölcs, 1936 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-10 / 1. szám
GYÜMÖLCSTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE ORSZÁGOS POMOLÓGIAI BIZOTTSÁG ■ A MAGYAR FAISKOLAI SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA ____________________________________________________________________________________ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY ÚT 8. SZÁM - TELEFON 14-2-30 FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. JESZENSZKY ÁRPÁD A MAGYAR GYÜMÖLCS (DAS UNGARISCHE OBST) FŐMUNKATÁRSAK : BAKÓ GÁBOR, BEKE LÁSZLÓ, HALMOS GYULA, HAVASY MIHÁLY, HÚSZ BÉLA DR., KADOCSA GYULA DR., KÁLMÁN SÁNDOR, KORPONAY GYULA, LISZKA JENŐ, MAGYAR GYULA, MOHÁCSY MÁTYÁS, SZABÓ BÉLA, SZŐTS SÁNDOR, ULICSNY KÁROLY, VALLÓ ÁRPÁD, VERMES GYULA, WINKLER JÁNOS Bereczki Máté Irta : Korponay Gyula A magyar gyümölcsészet halhatatlan apostolának, Bereczki Máténak emlékezetére, halálának negyvenedik évfordulóján az Arad—Csanád— Torontálvármegyei Gyümölcsészeti Egyesület lélekemelő szép ünnepséget rendezett Makón 1935 december 11-én. Bereczki Máté neve a mai nemzedék előtt csaknem ismeretlen. Kora, melyben élt, a dicső emlékű szabadságharc és azt követő idők csak azok nevét jegyezték fel, akik a nemzet heroszi küzdelmében mint vezérek szerepeltek. Pedig Bereczki Máté is ott volt a történelmi nagyok szűkebb táborában, és izzó hazaszeretete őt is a csaták mezejére szólította, majd mikor az ellenség túlnyomó erejével szemben a nemzet védő kardja kettétörött, a hontalanok szomorú seregével ő is a bujdosók üldözött vadjaként hosszú éveken át rejtőzött nemesszívű honfitársai védelme alatt. Szegénysorsú nemesi származású szülők gyermeke volt. Ivógrád megyében, Romhány községben született 1824 szeptember 22-én. Szülei szűkös anyagi viszonyaikhoz képest iskoláztatják. Serdültebb korától kezdve tanítványok oktatásával tartja fenn magát, a jogtudományokból vizsgázik és 1848-ban ügyvédi képesítést szerez. Természet iránti szeretete már gyermekkorában megnyilatkozik. Önéletrajzi vallomásában megkapóan írja le, hogy édesanyja mellett készítette első gyümölcsjavítását és gyermeki lelkében ez érleli meg azt az elhatározást, hogy egész életére Pomona lelkes hívévé, majd apostolává váljék. 1862-től Csanád megyében, Mezőkovácsházán Sármezy Antal bérlőnek a szomszédos kunágotai pusztáján telepszik meg, ahol a család gyermekeinek nevelése mellett rendszeresen foglalkozik a gyümölcsészettel. Kísérleti kertjében külföldről több mint másfélezer gyümölcsfajtát telepít, fajtaazonosságukat megállapítja, s róluk „körülményes” gyümölcsészeti leírásokat készít. Hosszú évekre terjedő megfigyeléseit az 1870-es években „Gyümölcsészeti Vázlatok” címen négy kötetben (2100 oldal) írja meg, kb. 800 gyümölcsfajta pomológiai leírását adja, s ezzel a magyar gyümölcsészet alapját lerakja. Abban az időben gyümölcsismeretről nem beszélhettünk, hiteles fajtáink nem voltak. A fajták gyűjtésével és meghatározásával nemcsak ezt a kérdést óhajtotta rendezni, hanem látnoki szemmel a magyar gyümölcstermesztés III. ÉVF. 1936. JANUÁR 10 I. SZÁM