Magyar Gyümölcs, 1942 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1942-01-01 / 1. szám

4 Stragyar nyümlás A gyümölcsfák tápanyagszükséglete Irta: Szőts Sándor Lapunk m. év nov. 10-iki számában részle­tesen foglalkoztam a gyümölcsfák trágyázásá­nak jelentőségével és ismertettem a tápanyag­pótlásra felhasználható különféle természetes trágyákat. Tekintettel arra, hogy a természe­tes trágyákkal gyümölcsfáink teljes táp­anyagpótlását csak igen kevés gyümölcsösben lehet végrehajtani, szükségünk van a műtrá­gyák használatára. Mielőtt a műtrágyák al­kalmazásának kérdésével részletesen foglal­koznék, meg kell ismerkednünk a különféle gyümölcsnemek tápanyagigényeivel, mert ok­szerű trágyázási tervet csak ezen adatok isme­retében állapíthatunk meg. A gyümölcsfák által elhasznált tápanyag­mennyiséget Németországban Steglich, Észak- Amerikában Stewart állapította meg, hosszú éveken át folytatott gondos és minden részletre kiterjedő kísérletek alapján. A két kutató eredményeiben csak lényegtelen eltéréseket ta­lálunk, úgyhogy adataikat nyugodtan elfogad­hatjuk. Alapul véve bőven termő és a terüle­tét már teljesen kihasználó almagyümölcsöst, a tápanyag felhasználás a következő:* adatok egy kát. holdra vonatkoznak. Az adatok egy kát. holdra vonatkoznak, 10X10 m sor- és tőtávolságnál. Más amerikai kutatók az almán kívül egyéb gyümölcsnemekre vonatkozóan is megállapí­tották a tápanyagszükségletet Tévedések elkerülése végett megjegyzem, hogy a megadott tápanyag­menny­isé­gek nem a holdanként kiszórandó műtrágyamennyisé­get jelentik. A műtrágyákban a hatóanyag gyártmányok szerint változik 15—52 százalékig. A kiszórandó mennyiség megállapításánál te­hát ki kell számítanunk, hogy a fenti táp­anyagmennyiségeknek mennyi műtrágya felel meg. A különféle műtrágyákat később részle­tesen ismertetem. A kiszórandó műtrágyamennyiség meg­állapításánál gondoljunk arra, hogy különö­sen a nitrogénből jelentős mennyiség a lemo­­sódás miatt elvész gyümölcsfáink részére, így Gerlach kísérlete szerint trágyázatlan ugaron kát, holdanként — a talaj minősége szerint vál­tozóan — 8—24 kg-ra tehető az évi nitrogén­veszteség. A káliveszteség csekélyebb és nö­vényzettel borított talaján számításba sem kell vennünk. A foszfor oly erősen tapad a talaj­­részecskékhez, hogy a lemosódás által okozott veszteséget nem kell figyelembe vennünk. A tápanyagszükséglet megállapításánál gondoljunk arra is, hogy a köztes termények ugyancsak megkívánják a tápanyagokat, te­hát gondoskodnunk kell a gyümölcsfák részére juttatott tápanyagokon felül a köztes növé­nyek részére is a trágyázásról. Annál is in­kább, mert a gyümölcsfáknál sekélyebben gyökerező köztes növények élelmesebbek a mé­lyen gyökerező fáknál és a kiszórt tápanyago­kat elszívják gyümölcsfáink elől. Ugyanez a helyzet a gyomnövényekkel kapcsolatban is, mert a gyomnövények szinte hihetetlen mennyiségű tápanyagot vonnak ki a talajból. Különösen kártékony az acat (Cir­­cium arvense), mely évente és kát, holdanként (feltéve a teljes elgazosodást) 79 kg nitrogént, 27 kg foszforsavat és 67 kg kálit von el hasz­nos növényeink elől. A tápanyagszükségletre vonatkozó adatok természetesen csupán tájékoztató számadatok, mert a kiszórásra kerülő műtrágyamennyiség megállapításánál figyelemmel kell lennünk a talajok minőségére, a gyümölcsfák korára és fejlődésére és az évi termés mennyiségére. Mindenesetre láthatjuk, hogy gyümölcsfáink a bőséges terméshez jelentékeny tápanyag­­mennyiségeket igényelnek, tehát rendszeres termést csak a bőséges trágyázással érhe­tünk el. Lapunk múlt évi nov. hó 1-i számában is­mertettem a tőzegkomposzt készítését is. Ezzel kapcsolatban, félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy az ott említett műtrágya­mennyiségek légszáraz tőzegkorpához vannak számítva, úgyhogy kat, holdanként körülbelül 30 mázsa légszáraz tőzegkorpát használunk fel, mely a víz és a leföldeléshez alkalmazott föld hozzáadásával 100—120 g-ra növekszik. Tehát kát, holdanként tulajdonképpen az egy mázsára megadott műtrágyamennyiségek har­mincszorosát szórjuk ki. (Folytatjuk) • Az eredeti adatok egy hektárra vonatkoztak. Az átszámításnál, — a kapott értékeket kikerekítettem. „AZUR“ Magasnyomású, dolgozó permetező IRÁLY „NIAGARA" magasnyomású pormetozógépek kénporozój­. Szénkénegezők. Kézi fecs­kendők. Zöldvágók. Tengeridarálók. Me­zőgazdasági gépek. KIRÁLY ALAJOS UTÓDA SÁNDOR ELSŐ MAGYAR SZŐLŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BUDAPEST. VI. FELSŐERDŐSOR­ UTCA a­lapittatott: 1870 Az ország legrégibb permetezőgépgyára Tel.: 420—970, 221—365 Steglich Stewart szerint szerint Nitrogén 31 kg 34 kg Foszforsav 9 kg .10 kg Káli 45 kg 42 kg Mész 34 kg 40 kg Gyümölcs neme Fák száma kát. hol­danként n­itrogén kg-Foszfor­sav. kg­ Káli kg. Mé­sz kg. őszibarack 170 48 12 47 74 Körte 170 195 21 25 Szilva 170 196 25 27 Birs 340 30 10 37 43 Cseresznye 58 237 21 32

Next