Magyar Gyümölcs, 1944. január-november (11. évfolyam, 1-22. szám)

1944-01-01 / 1. szám

1. az optimális, feltételek mellett létesített gyümölcsösök felkutatása és kataszterbe foglalása, 2. részletes üzemterv kiépítése a kataszterbe foglalt gyü­mölcsösök részére, 3. a szervezés irányítása és ellenőrzés módozatainak meg­állapításai, 4. a szükséges forgótőke megszerzése és a várható jöve­delmezőség kimutatása; 5. javaslat készítése a terv végrehajtásához szükséges pénzügyi szervezetről; 6. javaslattétel a méltányos adókedvezményre. A fenti indítványt az igazgatóválasztmányi ülés elfo­gadta és felhatalmazta az elnökséget, hogy ebben az irány­ban tegye meg a szükséges lépéseket. Az országos elnök ezután rátért az 1943. évi cukor­akció lebonyolítására és ismertette azokat a visszás hely­zeteket, amelyek abból származtak, hogy a befőzési cukrot nem a múlt évek jól bevált módszerével osztották szét, hanem új rendszert vezettek be, amely azután az egész gyümölcstermelő társadalom körében a legnagyobb elége­detlenséget váltotta ki. Kérte az egész gyümölcstermelő gazdaközönség nevé­ben a magas kormányt, hogy a befőzési cukor elosztásra állíttassák vissza a régi rend, amely szerint a cukorkiosztás a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének tagságához volt kötve. A másik nagy időszerű kérdés, amelyet az országos elnök az igazgatóválasztmány elé tárt, a gyümölcsárak rögzítése. Közölte, hogy ez a kérdés a mai időkben állan­dóan napirenden van. Újságcikkek és magánosok sokszor méltánytalanul támadják a gyümölcstermelő társadalmat, amely pedig egyáltalán nem hibás az úgynevezett »magas« gyümölcsárakért, csak legfeljebb megelégedett, hogy végre a jó minőségű gyümölcs is megkapja azt az elismerést, amelyet már régen megérdemelt. Rámutatott arra, hogy a gyümölcsárak maximálásával teljesen megbénítanák a gyümölcstelepítési kedvet és a fennálló gyümölcsösöknél pedig kénytelenek volnának a gazdák rátérni a külterjes művelésre, megszüntetnék a költséges védekezést, amivel a már meglevő gyümölcsfaállományukat is teljesen rom­lásba döntenék. Az országos elnök megnyitóbeszédének végén elismerés­sel nyilatkozott gr. Somssich Lászlóról, az OMGE illusztris elnökéről, Egyesületünk tiszteletbeli elnökéről, aki most ünnepli elnöki tisztségének 25 éves jubileumát. Az egész gyümölcstermelő társadalom részéről a leg­melegebb szerencsekívánatait tolmácsolta gr. Somssich Lászlónak és indítványozta, hogy az igazgatóválasztmányi ülés jegyzőkönyvben örökítse meg gr. Somssich László érdemeit, aki az egész magyar gazdatársadalom érdekében 25 éves munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elnök javaslatát az igazgatóválasztmány örömmel elfogadta és megbízta az elnökséget, hogy erről a határo­zatáról jegyzőkönyvi kivonattal értesítsék dr. Somssich Lászlót. Az elnök megnyitóbeszéde után dr. Okályi Iván ügy­vezető-igazgató tartotta meg előadását »Az érdekképvise­letek szerepe az átmenetgazdaság megszervezésében* cím­mel. Dr. Okályi Iván előadásának bevezetőjében az »átme­­netgazdálkodás* szó jelentőségét fejtegette és rámutatott arra, hogy a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr kezdemé­nyezésére a Darányi Ignác Agrártudományos Társaság már egy ankétet is tartott e kérdés tárgyalására, sőt az egész földmívelésügyi közigazgatást mozgósították annak érde­kében, hogy ez az »átmenetgazdálkodás« minél zavartala­nabb legyen és az ezzel járó nehézségeket minél könnyebben leküzdjék. A földmívelésügyi kormányzat terveiből kitűnik, hogy a gyümölcstermelési átmenet gazdálkodásnak nagyszabású tervezetét két tömör pillérre szándékozik helyezni. Az egyik a kertészeti szakoktatás még tökéletesebb kiépítése, a másik pedig a kertészeti érdekképviseleti szervek bevonása a mezőgazdasági közigazgatásba. Ez a második kérdés az, ami bennünket, mint magyar gyümölcstermelőket, köze­lebbről érdekel. Ugyanis, amint az előadó fejtegette,­­az állam végrehajtó szervezetében netalán beálló bármiféle pénzügyi, technikai vagy politikai rázkódtatás esetére az érdekképviseletek bevonásával biztosíthatják a termelés irányításának folytonosságát és ugyanakkor az érdekeltek öntevékenységének bevonásával nagyban tehermentesítik az állami hatóságokat­. Az előadó rámutat arra, hogy ez a probléma nagyon időszerű és ezzel kapcsolatban Egyesületünk, mint a gyümölcs­termelés és gyümölcstermelők szabad társulásán alapuló érdekképviselete feltétlenül számít arra, hogy ebben a nagy munkában ő is megfelelő részt kap. Természetesen mielőtt munkára jelentkeznénk, vagy mielőtt a munkát ténylegesen vállalnánk, szükséges, hogy érdekők­épviseletünket megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy mit tud vállalni, hogy milyen munkának az elvégzé­sére képes. A kérdés nagy jelentőségénél fogva szükségessé teszi a felelősség­megosztást, amellett azonban az érdek­­képviseleti szervezettől joggal elvárt rugalmasság azonnali intézkedéseket követel, tehát ebből kifolyólag szükségesnek­­tartja, hogy az elnökség számára megfelelő felhatalmazás adassék. Ennek a mindenkori rugalmasságnak a 01x1051- tájára először is szükségesnek tartja az országos elnök által javasolt véleményező testület létesítését, másodszor az érdekképviseleti szervezetnek a mindenkori helyzethez való idomít­hatóságát. Az előadó hangsúlyozza azonban azt, hogy az elnökség számára adandó rendkívüli felhatalmazás nem jelenti az Egyesület önkormányzati akarat kijelentő szervének, a Közgyűlésnek hatáskörébe tartozó kérdések önálló intézé­sét. Egyedül és kizárólag a méreteiben, ügykörében és dina­mikájában megnövekedett végrehajtási tevékenység és a nagyobb jelentőségű elvi kérdések előmunkálatai tekin­tetében a felelősség előzetes megosztását kívánja az Elnök­ség a maga számára biztosítani. A megvitatandó kérdéseket három pontban foglalja össze: 1. a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés érdekképvise­leteinek jelenlegi szervezetei megfelelnek-e az átmeneti időkben rájuk váró feladatoknak? 2. a rokon célkitűzési érdekképviseletek kooperációja és az állami igazgatással összhangba hozatala milyen módon volna célravezetően megvalósítható? Ez a kérdés kettéágazik : a) Vájjon nem kellene-e a gyümölcstermesztést a szőlőtermeléstől az érdekképviseleti szervezés­­során eleve különválasztani? b) Ha viszont nem, úgy nem volna-e kívánatos a szőlő- és gyümölcstermelés állami intézményeit (igazgatási, szakoktatási, kutatóintézmény), valamint az ez idő szerint külön szervezetekben megalakult érdekképviseleteit szerves egységbe összefoglalni? 3. Vájjon most időszerű-e a szükséges átszervezés, vagy pedig az átmeneti viszonyok átalakulása szerint lesz-e ez meg­valósítandó? Az előadó ezután ismerteti a gyümölcs- és szőlőtermelés jelenleg működő országos érdekképviseleteit, közöttük első helyen az Országos Mezőgazdasági Kamarát, amelynek pro­­grammját részben a gyümölcstermesztés képezi. Azután a Gyümölcstermelők Országos Egyesületét, amelynek kizárólagos programmja a gyümölcs- és zöldségtermesztés, majd meg­említi a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét, amelyik teljesen a szőlőtermesztéssel foglalkozik, s végül pedig ismer­teti a Hegyközségeket, amelyeknek progranonja részben a gyümölcs, részben a szőlőgazdálkodás képviselete. Ez a négy érdekképviselet van hivatva ma, hogy a gyü­mölcs- és szőlőtermelő gazda egyetlen érdekét képviselje. Nehezen képzelhető el az, hogy ez a négy érdekképviselet, amely tulajdonképpen különböző irányelvekkel védi a termelőket, olyan módon végezze munkáját, hogy ezek soha ne keresztezzék egymást. Ha pedig ezeknek az érdekképviseleteknek a tevékeny-

Next