Magyar Gyümölcs, 1944. január-november (11. évfolyam, 1-22. szám)
1944-01-01 / 1. szám
sége keresztezi egymást, akkor egyik sem felelhet meg céljának. Megállapítja, hogy egyik szervezet sem folytathat öncélú politikát. Ha nem felel meg tevékenységének, akkor el kell tűnnie, mert fennállásával csak hátrányt jelent a termelőknek. A szabadtársuláson alapuló érdekképviseleti szervek, ha nem felelnek meg céljuknak, akkor feltartózkodatlanul elsorvadnak. Ezzel szemben a kényszertársulási alapon tehát jogszabállyal létrehozott érdekképviseleti szervek mindaddig, amíg a jogszabály hatálya akár deklaratív, akár hallgatólagos formában meg nem szűnik, a szervezet keretei akkor is fennmaradnak, amikor már a tevékenysége a valóságban teljesen megszűnt. -Az előadó ezután részletesen ismerteti a jelenlegi helyzetet, amely szerint az állandóan növekvő igazgatási teendőkkel agyonterhelt hatóságok mindinkább arra törekednek, hogy ebbe a nagy közigazgatási munkába belevonják az arra alkalmas érdekképviseleteket. Megjegyzi, hogy ilyen munkára azonban csak azok az érdekképviseleti szervek alkalmasak, amelyeknek országos szervezete teljesen hézagmentes és egyes földrajzi területeket nem hanyagol el. Ma különösen nagy segítséget jelent egy ilyen szervezet az állami közigazgatásnak, mert egyedül alkalmas arra, hogy az arányos, egyenletes anyagellátást biztosítsa. Ebből tehát az következik, hogy a meglevő érdekképviseleteket szükséges lenne egy egységes, közös központi szerv útján tökéletesen centralizálni, de emellett regionális szervezetén keresztül a végrehajtás tökéletes biztosítására decentralizálni. A centralizációra való ösztönös törekvés megnyilvánul abban is, hogy a hegyközségi törvény megalkotása után a háromnegyed évszázados Szőlősgazdák Országos Egyesülete együttműködésbe lépett a hegyközségekkel. Az már más kérdés, hogy ez az együttműködés lehetséges-e tekintettel arra, hogy a szőlő- és gyümölcstermő területek az ország különböző részein nem mind fedik egymást. Van ahol az egyik, van ahol a másik dominál. Ez a helyzet talán indokolja a kettő különválasztását, azonban inkább vannak olyan magasabb szempontok, amelyek szükségessé teszik az együttműködést. Például a hegyközségi törvény, amely a két édekkört összekapcsolja. A másik ilyen alapos ok az, hogy az egyik legnagyobb gyümölcstermelő tájunkon, a Duna—Tisza közén a szőlő- és gyümölcstermelő területek nagy részben fedik egymást, nem beszélve arról, hogy a gyümölcstermesztés egyik tárgykörébe tartozik a szőlő is. A GyOE elnöksége már évekkel ezelőtt felismerte ennek a centralizációnak a szükségességét és Gyömörey György országos elnök vezetésével tervezetet állított össze a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermelés érdekképviseletének összevonására. Akkor, amikor ezt a tervezetet a GyOE elnöksége elkészítette, teljesen tudatában volt annak, hogy ez a reformmunka csak akkor valósítható meg, ha az együttműködés szempontjából tekintetbe és számításba vesznek minden olyan tényezőt, amelyet a való élet, a kialakult gyakorlat és a már meglevő intézmények nyújtanak. Ezt a tervezetet tájékoztatásképpen megküldték a földmívelésügyi igazgatás vezetőjének, azonkívül a szőlő- és gyümölcstermelés néhány vezetőjének. Annak idején ennek a megküldött javasatnak a sorsa különbözőképpen alakult. A Földmívelésügyi Minisztérium illetékes vezetőivel folytatott megbeszélés csak informatív jellegű volt, mert az ő részükről bármiféle állásfoglalás időszerűtlen lett volna. Nagy megértésre talált tervezetünk az EMGE kiváló elnökénél gr. Teleki Bélánál, aki az elvi állásfoglalásnál tovább menve azonnal késznek nyilatkozott, hogy az EMGE és a GyOE között nemcsak a szabályozott és szívélyes együttműködés, hanem a szerves kapcsolódás is megvalósulhasson. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, mint társadalmi úton létrejött, centrális igazgatás alatt álló, de helyi szervei révén erősen decentralizálható egyesület sok tekintetben hasonlít a GYOE szervezetéhez. Mint a mezőgazdasági kamarai teendők ellátásával megbízott szerv már magában is kettős érdekképviseleti intézmény, mely egészségesen és rugalmasan egyesíti magában a kényszertársulási és magántársulási alapon álló tömörülések minden előnyét. A GYOE az EMGE-vel való kooperáció érdekében erdélyi kirendeltséget állított fel, mely az EMGE hivatalában székel, ellátja az EMGE gyümölcsszakosztályának teendőit. Szakigazgatási vonalon a F. M. Kirendeltség a GYOE szakközegi hálózatával rendelkezik. Társadalmi síkon a tagegyesületi autonómiák és a F. M. Kirendeltség között, de amellett a F. M. Kirendeltség és az EMGE között is gyümölcstermesztési ügyekben összekötő és tanácsadó szervként működik. A tagegyesületek szervezetébe beilleszítettek az EMGE kirendeltség vezetői. Szervezés alatt áll a GYOE kirendeltség keretében az erdélyi tagegyesületekdelegátusaiból szervezendő gyümölcstermelési szövetség, mely egyben az EMGE-nek, mint gyümölcs szakosztályának jogutódja, véleményező szerve tesz. Teljessé teszi a cooperatió rugalmasságát, hogy a GYOE Kirendeltség szakközegei egyben többnyire áll. kertészeti felügyelők is. Tehát: Földművelésügyi szakigazgatás, mezőgazdasági kamarai szakigazgatás, EMGE, mint magyar társadalmi egyesülés, GYOE mint társadalmi egyesület, a Gyümölcstermelési tagegyesületek, mint helyi önkormányzatok, hegyközségek, ha lesznek, mint törvényen alapuló érdekképviseletek, a gyümölcstermelés terén tökéletes összhangban kooperálnak a közös célkitűzés megvalósításán. Tudvalevőleg minden konkrét kérdésnek egyetlen illetékes fóruma van. Erdélyi kooperációnknál, bármelyik vágányon induljon is el ez a kérdés, automatikusan, egy központi váltóállítással a legrövidebb úton eljut illetékes fórumához. Sőt! Ahol netán elakad a kérdés elvileges okokból az egyik (pl. hatósági) vágányon, ott késedelem nélkül átterelhető egy másik, tovább futó (pl. tagegyesületi autonómia) vágányra. S minthogy az egyes konkrét kérdések, rendesen ezer egymásba szövődő problémával kapcsolódnak (pl. gyümölcsösök feltárása a trágyázással, a trágyatermelés az állattartással, az állattartás a takarmánytermeléssel, ez az öntözéssel, de az egész pl. a tej értékesítéssel, emez a tejszövetkezetekkel, stb., stb.) óriási előnyök származnak abból az egyszerű tényből, hogy mindezek a kérdésrészletek rövid úton, a központi egységes érdekképviselet révén, avagy a decentralizált helyi kooperációk útján, egyidőben és egy kézben kerülnek elintézés alá. Ez az együttműködés ma már iránytmutatónak nevezhető, mert ez a máris működőösszeszervezettség szinte önként kínálkozik példaképen egy országos szervezet létrehozására. Az előadottakra való hivatkozással az elnkség nevében az ügyvezető igazgató a következő határozati javaslatot terjesztette a GyOE igazgatóválasztmányi ülése elé. Mondja ki a GyOE igazgatóválasztmánya, hogy az elnökség a gyümölcs- és szőlőtermelési érdekképviseletek átszervezésével kapcsolatban a következő elvek szerint kezdje meg tárgyalásait: 1. A gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés érdekképviseletei jelenleg szétágazók, helyenként túlméretezettek, helyenként hiányosak, tehát úgy a jelenlegi, mint különösen az átmeneti viszonyok között a rájuk váró feladatok számára átszervezésük szükséges. 2. A rokon célkitűzésű érdekképviseletek egymással és az állami igazgatási szervezettel összhangba hozandók. Ennek megvalósítása érdekében kísérelje meg az elnökség az előkészítő tárgyalások felvételét az Országos Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Egyesülete és egyes működő Hegyközségi Tanácsokkal. A felsorolt érdekképviseletekkel együttesen és egységesen megállapított s az érdekelt önkormányzatok által jóváhagyott közös megoldási javaslatnak a földmívelésügyi minisztériumhoz történő közös és együttes benyújtásánál az elnökség járjon el. 3. Az érdekképviseletek kooperációjára irányuló átszervezést az igazgatóválasztmány most tartja időszerűnek, hogy a rugalmasan összehangolt érdekképviseleti szervezet az