Magyar Gyümölcs, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1946 / 1. szám

Földművesszövetkezetekhez! Előttünk fekszenek a földművesszövetkezetek ke­belébe juttatott gyümölcsösökről készült helyzetjelen­tések, amelyek fényt vetnek a tagszövetkezetek gyü­­mölcsészeti csoportjának a saját külön életére. Azon a helyeken, ahol kellő szorgalommal láttak munkához, máris eredményt értek el s gyümölcsöseik üzemmenetének biztosítottsága mellett ma már az ér­tékesítés megoldásán dolgoznak. Vannak, ahol sok ne­hézséggel küzdve végzik közérdekű feladataikat, hogy az új gazdáktól várható eredményeket adott körül­ményeik között fel tudják mutatni. Nehéz munkájuk­ban elszántságuk és kemény akaratuk biztató kilátás a gyümölcstermesztés szövetkezeti munkája felé. Utoljára hagytuk, de nem hallgathatjuk el, hogy akadnak olyanok is, akik a juttatás körül különféle torzsalkodási felületet teremtve, magukra hagyják ke­zeletlenül gyümölcsfáikat, nemcsak a saját, hanem az ország kárára is. Megállapítható, hogy ilyen esetek olyan helyeken fordultak elő, ahol a juttatottak nem a földdel dolgozók és a növényekkel együttérzőkből tevődtek össze. A szövetkezeti gondolat és a közösség­érzés hiányából folynak ezek a torzsalkodások, ame­lyek a gyümölcsfák iránti nemtörődömségig jutnak. Semmiesetre sem „a rossz szomszédság török átok“, mint az egyik tagszövetkezeti tagunk mondotta nekünk, mert lássuk be már egyszer, hogy nincs „turáni átok“, csak a közösségérzés szent gondolata, az egymás iránti bizalom nem tud felülkerekedni lelkünkben. Éppen a juttatott gyümölcsösök szövetkezeti kezelésében tűnik ki legjobban, hogy a közös érdekben rejlik a szövet­kezeti gondolat, hogy az egyesült munka az erősebb és az eredményesebb. A juttatás felelősséget ró a jut­­tatottakra nemcsak családjukkal, hanem a közzel szemben is. Ez lebegjen szemük előtt mindig és ezzel a gondolattal tegyék az első kapavágást a rég sóvár­gott saját földjükön, ahol széthúzással csak újra gyengék, de egy akarattal óriások lehetnek. Jól felfo­gott érdekükben addig kezdjék meg a munkát, amíg segítőkezet és nem a vonatkozó rendelkezések büntető szankcióját alkalmazzák velük szemben. A Földművesszö­vetkezetek Országos Központja tudatában van annak, hogy a tagszövetkezetekben szétágazó gyökeréből nyeri erejét, s a leggyengébb és legszegényebb csoportokon kíván segíteni elsősorban. Központunk készen áll segítséggel a sikeres munka kifejtésére. Ennek érdekében felhívjuk tagszövetkeze­teink gyümölcsészeti csoportjait, hogy igazgatósági ülésen ismertessék a gyümölcsészeti csoport üzem­menetéhez szükséges anyag, eszköz, stb. hiányait és kérjék ennek hitel útján történő biztosítását. Hozza­nak határozatot és jelöljenek ki ebben két igazgató­­sági tagot a hitel felvételére. Az ülés jegyzőkönyvének egy példányát küldjék meg központunknak a hitel­­kérelem elbírálása és a hitel igazságos és arányos el­osztása végett. A hitelt a következőképpen folyósít­juk: Az igényelt és megnevezett anyagokat, eszközö­ket, gépeket, alkatrészeket, stb. természetben juttatja központunk hitel formájában úgy, hogy ezek árát 70 százalékban központunk előlegezi, 30 százalékát azon­ban készpénzben vagy terményben az átvételkor a hitelt kérő tagszövetkezeteinknek ki kell fizetni, egy­részt, hogy minél több tagszövetkezet részesedhessen ebben a kedvezményben, másrészt érzékeltetni kíván­juk termelő és küzdő tagszövetkezeteinkkel a megse­gítés értékét. Felhívjuk tagszövetkezeteink figyelmét, hogy a ma beszerezhetetlen kénpor helyett egy 70 százalékban ként tartalmazó szert szabadalmaztattunk „Carbokén“ néven. Ebből kifogástalan mészkénlé készíthető és kén­porozásra is használható és az központunkon keresztül beszerezhető. Megrendelésnél több szövetkezet társulása kívánatos költségkímélés szempontjából, hogy vagon­tételt szállíthassunk. Körlevelet intéztünk tagszövetkezeteinkhez, amely szerint Dánszentmiklóson gyümölcsészeti, Baján pedig zöldségtermelési tanfolyam tartása van tervbevéve. A tanfolyam a téli hónapok szüneteltetése mellett egy év. A tanfolyam gyakorlati munkaidejére a tanulók fizetést kapnak. A tanfolyam elvégzése után nyert bi­zonyítvány a jövőben mindig magasabb fizetést biz­tosít. Tagszövetkezeteink kövessenek el mindent, hogy a­ tanfolyam mentés népesebb legyen. A felvétel iránti kérelmeket mielőbb juttassák el központunkhoz, hogy a tanfolyam mielőbb megkezdődhessék. IJF ■■ //I # Közgyűlés Május hó 14-én tartotta a GyOE utolsó köz­gyűlését. Általában bizonyos rezignációval szoktunk az utolsó közgyűlésről beszélni. Ennek az utolsó közgyű­lésnek azonban korántsem volt ilyen belenyugvó jel­lege, sőt inkább új kezdeményezések, új lendületek kiindulópontja lett. Talán 14 évvel ezelőtt az alakuló közgyűlésen sem volt annyi kezdeményezés mint most, amikor békében és háborúban, kiegyensúlyozott gazda­sági viszonyban és összeomlásban egyaránt próbáltan, szilárd elvek szerint, teljes határozottsággal és tuda­tosan készültünk az újjáépítésre. Ennek a tervszerűségnek az volt első állomása, hogy a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Orszá­gos Egyesületével fúzióra lépjünk. Ha látszólag ezzel önállóságunkat feladtuk is, a testvéregyesülettel ösz­­szefogva, közös fellépésünkben nagyobb önállósággal tudunk ezentúl eljárni. 14 éves munkánkban állandóan éreztük azt, hogy nem külön érdekeltség a gyü­mölcs- és szőlősgazda társadalom, mert hiszen alig van szőlő gyümölcsfa nélkül és a legtöbb gyümölcstermelő egyben szőlőt is ültet. Sőt — éppen termelőtársadal­munk legkisebbjei — a törpetermelők, a kisgyümölcsö­­sök és kisszőlők tulajdonosai, tehát azok, akiknek leg­nagyobb szükségük van az érdekképviselet védelmére, rendszerint a gyümölcsöt és a szőlőt együtt művelik. Ennek a felismerésnek azután feltétlen következménye volt a fúzió. Az utolsó közgyűlés lényegileg csak formai köz­gyűlés volt, melyen a jelen voltak egyhangúlag hozzá­járultak a korábbi közgyűlésen kiküldött fúziós bizott­ság javaslatához és ezzel a GyOE 14 évi eredményes működése után formailag megszűnt. A Magyar Sző­lősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesülete tar­totta meg ezután a maga közgyűlését, hasonlóképpen csak formailag, hogy utána az új, közös egyesület közgyűlése nyílhassák meg. E közgyűlésen Dobi Ist­ván földművelésügyi miniszter úr is megjelent. Beszé­dében megállapította, hogy „...a két egyesületnek egyesülésére a mezőgazdaságnak egyetemes érdekében is feltétlenül szükség van. Ennek az egyesületnek fo­kozottabb mértékben való működését szükségessé tet­ték a gyors földreform, és a rendezések során mind a gyümölcstermelés, mind a szőlőgazdálkodás terén be­állott óriási változásoka. Hangsúlyozta a miniszter úr, hogy a gyümölcsö­sök és szőlők munkájához nemcsak munka, hanem lélek is szükséges. Ezt a léleknevelést — a szaktudás gyarapítását, az öntudatos termelést, a komoly érde­kek felismerését és az ebből fakadó közösségi tudat nevelését — bízta elsősorban a miniszter úr az egye­sületre. A miniszter úr nagy tetszéssel fogadott beszéde után az új Egyesület tisztikarának, választmányának és különböző testületeinek megválasztására került a sor. A megválasztottak személye mindenképpen ga­rancia arra, hogy az új Egyesület maradéktalanul ké­pes ellátni­ a hivatását, mely — Dobi miniszter úr szavait idézve: — „a termelő lélek nevelése“ első­sorban. Akarjuk ezeket a lelkeket nevelni. Szüksé­günk van arra, hogy a földbegyökeresedő ter­melői társadalom megerősödött lélekkel, szilárd öntu­dattal művelje a földjét, ápolja azt, mert ezen a föl­dön kell élnünk, ebből a földből kell élnünk, sőt nem­csak élhürst, hanem ebből kell jólétet teremtenünk mind magunknak, mind a nemzet összességének. Ezzel a szándékkal indult új életre a két külön egyesületből ezután egybeforrott új egyesület. A megválasztott tisztikar a következő: Elnök: Kovács Béla nemzetgyűlési képviselő. Társelnök: Farkas Ferenc nemzetgyűlési kép­viselő, Lázár Miklós szerkesztő. Ügyvezető alelnök: dr. Reizman Zoltán. Alelnökök: Adorján József nemzetgyűlési képvi­selő, Hont János termelési biztos, Huny­a István lap­­szerkesztő, Kiss-Tóth József nemzetgyűlési képviselő, S. Szabó Ferenc nemzetgyűlési képviselő államtitkár, Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő. Szőlő szakosztályi elnök: Braun Jenő szőlő-­ birtokos. Gyümölcsszakosztályi elnök: dr. Sóvári Schneider Sándor gyümölcstermelő. Ügyvezető igazgató: Szőts Sándor okleveles ker­tész és szőlész. Az elnöki tanácstagok és a választmányi tagok névsorát helyszűke miatt csak a következő számban hozzuk.

Next