Magyar Gyümölcs, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1946 / 1. szám
Földművesszövetkezetekhez! Előttünk fekszenek a földművesszövetkezetek kebelébe juttatott gyümölcsösökről készült helyzetjelentések, amelyek fényt vetnek a tagszövetkezetek gyümölcsészeti csoportjának a saját külön életére. Azon a helyeken, ahol kellő szorgalommal láttak munkához, máris eredményt értek el s gyümölcsöseik üzemmenetének biztosítottsága mellett ma már az értékesítés megoldásán dolgoznak. Vannak, ahol sok nehézséggel küzdve végzik közérdekű feladataikat, hogy az új gazdáktól várható eredményeket adott körülményeik között fel tudják mutatni. Nehéz munkájukban elszántságuk és kemény akaratuk biztató kilátás a gyümölcstermesztés szövetkezeti munkája felé. Utoljára hagytuk, de nem hallgathatjuk el, hogy akadnak olyanok is, akik a juttatás körül különféle torzsalkodási felületet teremtve, magukra hagyják kezeletlenül gyümölcsfáikat, nemcsak a saját, hanem az ország kárára is. Megállapítható, hogy ilyen esetek olyan helyeken fordultak elő, ahol a juttatottak nem a földdel dolgozók és a növényekkel együttérzőkből tevődtek össze. A szövetkezeti gondolat és a közösségérzés hiányából folynak ezek a torzsalkodások, amelyek a gyümölcsfák iránti nemtörődömségig jutnak. Semmiesetre sem „a rossz szomszédság török átok“, mint az egyik tagszövetkezeti tagunk mondotta nekünk, mert lássuk be már egyszer, hogy nincs „turáni átok“, csak a közösségérzés szent gondolata, az egymás iránti bizalom nem tud felülkerekedni lelkünkben. Éppen a juttatott gyümölcsösök szövetkezeti kezelésében tűnik ki legjobban, hogy a közös érdekben rejlik a szövetkezeti gondolat, hogy az egyesült munka az erősebb és az eredményesebb. A juttatás felelősséget ró a juttatottakra nemcsak családjukkal, hanem a közzel szemben is. Ez lebegjen szemük előtt mindig és ezzel a gondolattal tegyék az első kapavágást a rég sóvárgott saját földjükön, ahol széthúzással csak újra gyengék, de egy akarattal óriások lehetnek. Jól felfogott érdekükben addig kezdjék meg a munkát, amíg segítőkezet és nem a vonatkozó rendelkezések büntető szankcióját alkalmazzák velük szemben. A Földművesszövetkezetek Országos Központja tudatában van annak, hogy a tagszövetkezetekben szétágazó gyökeréből nyeri erejét, s a leggyengébb és legszegényebb csoportokon kíván segíteni elsősorban. Központunk készen áll segítséggel a sikeres munka kifejtésére. Ennek érdekében felhívjuk tagszövetkezeteink gyümölcsészeti csoportjait, hogy igazgatósági ülésen ismertessék a gyümölcsészeti csoport üzemmenetéhez szükséges anyag, eszköz, stb. hiányait és kérjék ennek hitel útján történő biztosítását. Hozzanak határozatot és jelöljenek ki ebben két igazgatósági tagot a hitel felvételére. Az ülés jegyzőkönyvének egy példányát küldjék meg központunknak a hitelkérelem elbírálása és a hitel igazságos és arányos elosztása végett. A hitelt a következőképpen folyósítjuk: Az igényelt és megnevezett anyagokat, eszközöket, gépeket, alkatrészeket, stb. természetben juttatja központunk hitel formájában úgy, hogy ezek árát 70 százalékban központunk előlegezi, 30 százalékát azonban készpénzben vagy terményben az átvételkor a hitelt kérő tagszövetkezeteinknek ki kell fizetni, egyrészt, hogy minél több tagszövetkezet részesedhessen ebben a kedvezményben, másrészt érzékeltetni kívánjuk termelő és küzdő tagszövetkezeteinkkel a megsegítés értékét. Felhívjuk tagszövetkezeteink figyelmét, hogy a ma beszerezhetetlen kénpor helyett egy 70 százalékban ként tartalmazó szert szabadalmaztattunk „Carbokén“ néven. Ebből kifogástalan mészkénlé készíthető és kénporozásra is használható és az központunkon keresztül beszerezhető. Megrendelésnél több szövetkezet társulása kívánatos költségkímélés szempontjából, hogy vagontételt szállíthassunk. Körlevelet intéztünk tagszövetkezeteinkhez, amely szerint Dánszentmiklóson gyümölcsészeti, Baján pedig zöldségtermelési tanfolyam tartása van tervbevéve. A tanfolyam a téli hónapok szüneteltetése mellett egy év. A tanfolyam gyakorlati munkaidejére a tanulók fizetést kapnak. A tanfolyam elvégzése után nyert bizonyítvány a jövőben mindig magasabb fizetést biztosít. Tagszövetkezeteink kövessenek el mindent, hogy a tanfolyam mentés népesebb legyen. A felvétel iránti kérelmeket mielőbb juttassák el központunkhoz, hogy a tanfolyam mielőbb megkezdődhessék. IJF ■■ //I # Közgyűlés Május hó 14-én tartotta a GyOE utolsó közgyűlését. Általában bizonyos rezignációval szoktunk az utolsó közgyűlésről beszélni. Ennek az utolsó közgyűlésnek azonban korántsem volt ilyen belenyugvó jellege, sőt inkább új kezdeményezések, új lendületek kiindulópontja lett. Talán 14 évvel ezelőtt az alakuló közgyűlésen sem volt annyi kezdeményezés mint most, amikor békében és háborúban, kiegyensúlyozott gazdasági viszonyban és összeomlásban egyaránt próbáltan, szilárd elvek szerint, teljes határozottsággal és tudatosan készültünk az újjáépítésre. Ennek a tervszerűségnek az volt első állomása, hogy a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesületével fúzióra lépjünk. Ha látszólag ezzel önállóságunkat feladtuk is, a testvéregyesülettel öszszefogva, közös fellépésünkben nagyobb önállósággal tudunk ezentúl eljárni. 14 éves munkánkban állandóan éreztük azt, hogy nem külön érdekeltség a gyümölcs- és szőlősgazda társadalom, mert hiszen alig van szőlő gyümölcsfa nélkül és a legtöbb gyümölcstermelő egyben szőlőt is ültet. Sőt — éppen termelőtársadalmunk legkisebbjei — a törpetermelők, a kisgyümölcsösök és kisszőlők tulajdonosai, tehát azok, akiknek legnagyobb szükségük van az érdekképviselet védelmére, rendszerint a gyümölcsöt és a szőlőt együtt művelik. Ennek a felismerésnek azután feltétlen következménye volt a fúzió. Az utolsó közgyűlés lényegileg csak formai közgyűlés volt, melyen a jelen voltak egyhangúlag hozzájárultak a korábbi közgyűlésen kiküldött fúziós bizottság javaslatához és ezzel a GyOE 14 évi eredményes működése után formailag megszűnt. A Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesülete tartotta meg ezután a maga közgyűlését, hasonlóképpen csak formailag, hogy utána az új, közös egyesület közgyűlése nyílhassák meg. E közgyűlésen Dobi István földművelésügyi miniszter úr is megjelent. Beszédében megállapította, hogy „...a két egyesületnek egyesülésére a mezőgazdaságnak egyetemes érdekében is feltétlenül szükség van. Ennek az egyesületnek fokozottabb mértékben való működését szükségessé tették a gyors földreform, és a rendezések során mind a gyümölcstermelés, mind a szőlőgazdálkodás terén beállott óriási változásoka. Hangsúlyozta a miniszter úr, hogy a gyümölcsösök és szőlők munkájához nemcsak munka, hanem lélek is szükséges. Ezt a léleknevelést — a szaktudás gyarapítását, az öntudatos termelést, a komoly érdekek felismerését és az ebből fakadó közösségi tudat nevelését — bízta elsősorban a miniszter úr az egyesületre. A miniszter úr nagy tetszéssel fogadott beszéde után az új Egyesület tisztikarának, választmányának és különböző testületeinek megválasztására került a sor. A megválasztottak személye mindenképpen garancia arra, hogy az új Egyesület maradéktalanul képes ellátni a hivatását, mely — Dobi miniszter úr szavait idézve: — „a termelő lélek nevelése“ elsősorban. Akarjuk ezeket a lelkeket nevelni. Szükségünk van arra, hogy a földbegyökeresedő termelői társadalom megerősödött lélekkel, szilárd öntudattal művelje a földjét, ápolja azt, mert ezen a földön kell élnünk, ebből a földből kell élnünk, sőt nemcsak élhürst, hanem ebből kell jólétet teremtenünk mind magunknak, mind a nemzet összességének. Ezzel a szándékkal indult új életre a két külön egyesületből ezután egybeforrott új egyesület. A megválasztott tisztikar a következő: Elnök: Kovács Béla nemzetgyűlési képviselő. Társelnök: Farkas Ferenc nemzetgyűlési képviselő, Lázár Miklós szerkesztő. Ügyvezető alelnök: dr. Reizman Zoltán. Alelnökök: Adorján József nemzetgyűlési képviselő, Hont János termelési biztos, Hunya István lapszerkesztő, Kiss-Tóth József nemzetgyűlési képviselő, S. Szabó Ferenc nemzetgyűlési képviselő államtitkár, Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő. Szőlő szakosztályi elnök: Braun Jenő szőlő- birtokos. Gyümölcsszakosztályi elnök: dr. Sóvári Schneider Sándor gyümölcstermelő. Ügyvezető igazgató: Szőts Sándor okleveles kertész és szőlész. Az elnöki tanácstagok és a választmányi tagok névsorát helyszűke miatt csak a következő számban hozzuk.