Magyar Gyümölcs, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1946 / 1. szám
Megfelelőek-e a gyümölcsárak Ma, amikor a pesti és városi kirakatokban a gyümölcs ára a kötöttbérű tisztviselők és dolgozók részére megfizethetetlen magasságra emelkedett, gyakran hallani azt a szemrehányást, hogy a termelők a magas gyümölcsárak révén, kihasználva a nehéz gazdasági viszonyokat, túlzott és aránytalan jövedelemhez jutnak. De vájjon túlzottan nagy és aránytalan-e ez a jövedelem, vagy van-e egyáltalán jövedelem? Ha figyelembe vesszük a termeléshez elengedhetetlenül szükséges üzemanyagok, gépek magas árait, s az egyéb rendkívül magas termelési költségeket és az óriási árrést, ami a fogyasztói és termelői ár között fennáll, akkor a látszattal szemben megállapíthatjuk a valóságot, hogy talán még sohasem voltak ilyen rosszak a gyümölcstermesztés jövedelmezőségi viszonyai, mint éppen ma. A mai gyümölcsárak átértékelve alig teszik ki 20—30 százalékát a békebelinek. Ugyanakkor, amikor a háború pusztítása okozta áru- és anyaghiány és túlzott spekuláció miatt a termeléshez szükséges iparcikkek ára átértékelve 2—300 százaléka a békebelinek. A végsőkig van kinyitva az agrárolló! Az egyik oldalon a kertészeti cikkek ára a harmadára, negyedére csökkent, ugyanakkor, amikor a nélkülözhetetlen iparcikkek ára 2-3-szorosára emelkedett. Ez az oka annak, hogy a védekezési munkálatok szinte országszerte szünetelnek, a termelő nem akarja, de nem is tudja a védekezőszereket a békebeli árviszonylat öthatszoros csereértékéért beszerezni, így a védekezés elmulasztásával a jövő évi csökkenő termés miatt még fokozottabb veszteség éri őt, s rajta keresztül az egész gyümölcstermesztést. Az illetékes tényezőknek, fogyasztóknak és nem utolsó sorban a kereskedelemnek be kell tehát látnia, hogy a ma kialakult termelői árak igenis nemcsak, hogy nem túlzottak és nem aránytalanul nagyok, hanem ellenkezőleg, semmi jövedelmezőséget sem nyújtanak is sok munkát, költséget, kockázatot viselő késsel termelni pedig hosszabb ideig ne különösen nem lehet veszteségeket pótolni és újjaepneni, pedig ez volna ma a legfontosabb feladat. Ezért minden gyümölcstermelő saját hasznán felül a magyar gyümölcstermesztés érdekét szolgálja, ha a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával a békebeli árrelációknak mindjobban megfelelő árakat igyekszik elérni. Különös jelentősége van azonban a megfelelő árak elérésének ma, a kötött gazdálkodás bevezetésének előestéjén. A kialakítandó árszínvonaltól függ a magyar gyümölcs- és szőlőtermesztés jövője. Hangsúlyozom, hogy kialakítandó, mert hiszen a fentiekből következik, hogy pótolhatatlan károkat és veszteséget okozna az, ha az ármegállapítás egyszerűen gépiesen a mai kialakult árakat rögzítené. Ne áltassuk magunkat a gyümölcstermesztés majdani jövedelmezőségét illetőn túlzott reményekkel, de az is nyilvánvaló, hogy a békebelinél öt-és ötszorosan rosszabb jövedelmezőséget biztosító árak rögzítése mielőbb gyümölcstermesztésünk teljes csődjét jelentené. Ha tehát sor kerülne akármilyen formában is a gyümölcs- és kerti termények árának megállapítására, úgy tartjuk szem előtt azt, hogy a mai árak számszerűleg bármilyen nagyok is, a látszattal ellentétben semmiképpen sem megfelelők a termelő szempontjából. Dr. Peregi Schrikker Sándor Időszerű szőlőmunkák Mivel a szőlőfürtök a virágzás alatt és közvetlen azután a legérzékenyebbek a peronoszpóra iránt, a második és a további harmadik bordói lé permetezés során — amelyet ezúttal legcélszerűbb 3/4 %-os lével végezni — elsősorban a fürtök beszórására helyezzünk súlyt. Ezenkívül az újonnan fejlődött, permetezésben még nem részesült hajtásrészek (vitorlák) bepermetezése fontos, míg a már idősebb levelek, stb. megbetegedésétől már nem kell tartanunk. A fürtvédelmet csak úgy tudjuk biztosítani, ha a permetezés ködszerűn történik, vagyis a gépek jól porlasztanak. Ha rézmészporunk van, ezt elsősorban fürtvédelemre használjuk fel, vigyázva arra, hogy az eső, vagy harmat után, szélcsendes időben, füstszerűn kerüljön kiszórásra és így a lombozat belsejébe is behatolva, a fürtöket egyenletesen bevonja és azokon jól megtapadjon. Amennyiben a fürtökön szőlőmoly-kártétel jelentkezne, ajánlatos a fürtpermetezés alkalmával a bordói lébe valamilyen gyomormérget (1/2 % arzén, stb.) is keverni és erősebb fertőzés esetén 8—10 nap múlva gyomorméreggel kell még egy külön fürtpermetezést is alkalmazni. Ha nikotin áll rendelkezésre, a fürtvédelemre, illetve a moly ellen ez is jól felhasználható, mégpedig vagy káliszappannal 0.15 %-os, vagy a bordót lébe keverve 0.2 %-os töménységben. A peronoszpóra elleni védekezés szempontjából, de tápanyag megtakarítás céljából is igen fontos, hogy a zöldmunkák során távolítsuk gondosan el a fölösleges hajtásrészeket, vagyis idejében hajtsuk végre a termőhajtások bekurtítását, a hónaljhajtások visszacsípését és a lelevelezést. A szellős lombozatú tőkéken könnyebb a szabadabban álló fürtök bepermetezése, megvédése is és amellett a kisebb lombfelület bevonása kevesebb permetezőanyagot is igényel. Végeredményben tehát kevesebb anyaggal és munkával jobb eredményt érhetünk el. A hónaljhajtásokat, amint azok 4—5 levélhosszúságot értek el, egy levélkére kell visszacsípni, de nem szabad tőből kitörve teljesen eltávolítani. Egyes szőlőfajták (különösen a csemegék) hajlamosak az erősebb hónaljhajtásokra, ezeknél tehát ezt a munkát esetleg meg is ismételjük. A termőhajtások bekurtítására az elvirágzás után pár nappal kerülhet sor, amikor 4—5 levéllel a legfelső fürt felett kell az ilyen hajtást visszavágni. Természetesen a termést hozó ugarhajtásokat nem szabad visszakurtítani, ezek a csonkázásig szabadon nőjenek tovább. HEGYKÖZSÉGEK ÉS SZŐLŐSGAZDÁK legolcsóbb beszerzési forrása: Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete BUDAPEST, V., BÁTHORI UTCA 22 Raktáron: Szőlőkötözőanyag, arzénes és kénes védekezőanyag Áruigénylés a MASzORSz-pincéknél is Felelős szerkesztő és kiadó: SZŐTS SÁNDOR Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76, III. em. Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. nyomása, Budapest Felelős vezető: Kralovetz Nándor NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK SZÖLÖKÖTÖZŐ SPÁRGA PERMETEZŐ- ÉS POROZÓGÉPEK LEGELŐNYÖSEBBEN SZEREZHETŐ BE Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány utca 29