Magyar Gyümölcs, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1946 / 1. szám

Megfelelőek-e a gyümölcsárak Ma, amikor a pesti és városi kirakatokban a gyü­mölcs ára a kötöttbérű tisztviselők és dolgozók ré­szére megfizethetetlen magasságra emelkedett, gyak­ran hallani azt a szemrehányást, hogy a termelők a magas gyümölcsárak révén, kihasználva a nehéz gazdasági viszonyokat, túlzott és aránytalan jövede­lemhez jutnak. De vájjon túlzottan nagy és aránytalan-e ez a jö­vedelem, vagy van-e egyáltalán jövedelem? Ha figyelembe vesszük a termeléshez elengedhe­tetlenül szükséges üzemanyagok, gépek magas árait, s az egyéb rendkívül magas termelési költségeket és az óriási árrést, ami a fogyasztói és termelői ár között fennáll, akkor a látszattal szemben megállapít­hatjuk a valóságot, hogy talán még sohasem voltak ilyen rosszak a gyümölcstermesztés jövedelmezőségi viszonyai, mint éppen ma. A mai gyümölcsárak átértékelve alig teszik ki 20—30 százalékát a békebelinek. Ugyanakkor, amikor a háború pusztítása okozta áru- és anyaghiány és túl­zott spekuláció miatt a termeléshez szükséges ipar­cikkek ára átértékelve 2—300 százaléka a békebelinek. A végsőkig van kinyitva az agrárolló! Az egyik oldalon a kertészeti cikkek ára a harmadára, negye­dére csökkent, ugyanakkor, amikor a nélkülözhetetlen iparcikkek ára 2-3-szorosára emelkedett. Ez az oka annak, hogy a védekezési munkálatok szinte ország­szerte szünetelnek, a termelő nem akarja, de nem is tudja a védekezőszereket a békebeli árviszonylat öt­­hatszoros csereértékéért beszerezni, így a védekezés elmulasztásával a jövő évi csökkenő termés miatt még fokozottabb veszteség éri őt, s rajta keresztül az egész gyümölcstermesztést. Az illetékes tényezőknek, fogyasztóknak és nem utolsó sorban a kereskedelemnek be kell tehát látnia, hogy a ma kialakult termelői árak igenis nemcsak, hogy nem túlzottak és nem aránytalanul nagyok, ha­nem ellenkezőleg, semmi jövedelmezőséget sem nyúj­tanak is sok munkát, költséget, kockázatot viselő késsel termelni pedig hosszabb ideig ne k­ülönösen nem lehet veszteségeket pótolni és újjaepneni, pedig ez volna ma a legfontosabb feladat. Ezért minden gyümölcstermelő saját hasznán felül a magyar gyümölcstermesztés érdekét szolgálja, ha a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával a békebeli árrelációknak mindjobban megfelelő árakat igyekszik elérni. Különös jelentősége van azonban a megfelelő árak elérésének ma, a kötött gazdálkodás bevezetésé­nek előestéjén. A kialakítandó­ árszínvonaltól függ a magyar gyü­­mölcs- és szőlőtermesztés jövője. Hangsúlyozom, hogy kialakítandó, mert hiszen a fentiekből következik, hogy pótolhatatlan károkat és veszteséget okozna az, ha az ármegállapítás egysze­rűen gépiesen a mai kialakult árakat rögzítené. Ne áltassuk magunkat a gyümölcstermesztés maj­dani jövedelmezőségét illetőn túlzott reményekkel, de az is nyilvánvaló, hogy a békebelinél öt-és ötszorosan rosszabb jövedelmezőséget biztosító árak rögzítése mi­előbb gyümölcstermesztésünk teljes csődjét jelentené. Ha tehát sor kerülne akármilyen formában is a gyümölcs- és kerti termények árának megállapítására, úgy tartjuk szem előtt azt, hogy a m­ai árak számsze­rűleg bármilyen nagyok is, a látszattal ellentétben semmiképpen sem megfelelők a termelő szempont­jából. Dr. Peregi Schrikker Sándor Időszerű szőlőmunkák Mivel a szőlőfürtök a virágzás alatt és közvetlen azután a legérzékenyebbek a peronoszpóra iránt, a má­sodik és a további harmadik bordói lé permetezés során — amelyet ezúttal legcélszerűbb 3/4 %-os lével végezni — elsősorban a fürtök beszórására helyezzünk súlyt. Ezenkívül az újonnan fejlődött, permetezésben még nem részesült hajtásrészek (vitorlák) bepermete­­zése fontos, míg a már idősebb levelek, stb. megbete­gedésétől már nem kell tartanunk. A fürtvédelmet csak úgy tudjuk biztosítani, ha a permetezés ködsze­rűn történik, vagyis a gépek jól porlasztanak. Ha rézmészporunk van, ezt elsősorban fürtvédelemre használjuk fel, vigyázva arra, hogy az eső, vagy har­mat után, szélcsendes időben, füstszerűn kerüljön ki­szórásra és így a lombozat belsejébe is behatolva, a fürtöket egyenletesen bevonja és azokon jól meg­tapadjon. Amennyiben a fürtökön szőlőmoly-kártétel jelent­kezne, ajánlatos a fürtpermetezés alkalmával a bordói lébe valamilyen gyomormérget (1/2 % arzén, stb.) is keverni és erősebb fertőzés esetén 8—10 nap múlva gyomorméreggel kell még egy külön fürtpermetezést is alkalmazni. Ha nikotin áll rendelkezésre, a fürtvé­delemre, illetve a moly ellen ez is jól felhasználható, mégpedig vagy káliszappannal 0.15 %-os, vagy a bor­dót lébe keverve 0.2 %-os töménységben. A peronoszpóra elleni védekezés szempontjából, de tápanyag megtakarítás céljából is igen fontos, hogy a zöldmunkák során távolítsuk gondosan el a fölös­leges hajtásrészeket, vagyis idejében hajtsuk végre a termőhajtások bekurtítását, a hónaljhajtások vissza­­csípését és a lelevelezést. A szellős lombozatú tőkéken könnyebb a szabadab­ban álló fürtök bepermetezése, megvédése is és amel­lett a kisebb lombfelület bevonása kevesebb­­ perme­tezőanyagot is igényel. Végeredményben tehát keve­sebb anyaggal és munkával jobb eredményt érhe­tünk el. A hónaljhajtásokat, amint azok 4—5 levél­hosszú­ságot értek el, egy levélkére kell visszacsípni, de nem szabad tőből kitörve teljesen eltávolítani. Egyes szőlő­fajták (különösen a csemegék) hajlamosak az erő­sebb hónaljhajtásokra, ezeknél tehát ezt a munkát esetleg meg is ismételjük. A termőhajtások bekurtítására az elvirágzás után pár nappal kerülhet sor, amikor 4—5 levéllel a leg­felső fürt felett kell az ilyen hajtást visszavágni. Ter­mészetesen a termést hozó ugarhajtásokat nem szabad visszakurtítani, ezek a csonkázásig szabadon nőjenek tovább. HEGYKÖZSÉGEK ÉS SZŐLŐSGAZDÁK legolcsóbb beszerzési forrása: Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete BUDAPEST, V., BÁTHORI­ UTCA 22 Raktáron: Szőlőkötözőanyag, arzénes és kénes védekezőanyag Áruigénylés a MASzORS­z-pincéknél is Felelős szerkesztő és kiadó: SZŐTS SÁNDOR Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky­ út 76, III. em. Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. nyomása, Budapest Felelős vezető: Kralovetz Nándor NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK SZÖLÖKÖTÖZŐ SPÁRGA PERMETEZŐ- ÉS POROZÓGÉPEK LEGELŐNYÖSEBBEN SZEREZHETŐ BE Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány­ utca 29

Next