Királyi Közjegyzők Közlönye, 1922 (23. évfolyam)
1922 / 1. szám (május) - Dr. Holitscher Szigfrid budapesti kir. közjegyző: A magyar közjegyzőség (1919–1922.)
XXIII. évfolyam.______1922. május 1.___________1. szánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Székesfehérvár, Rózsa-utca 1. Társszerkesztő: Dr. KERES JÁNOS szfehérvári kir. közjegyző. KIR. KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE. Folyóirat a perenkivüli törvénykezés és a közjegyzői gyakorlat számára. Felelős szerkesztő: Dr. HOLITSCHER SZIGFRID budapesti kir. közjegyző. TARTALOM: Dr. Holitscher Szigfrid budapesti kir. közjegyző : A magyar közjegyzőség (1919—1922.) — Rónay Károly .budapesti kir. közjegyző : A kir. közjegyzők országos egyletének helyzete. — Dr. Róth Zsigmond budapesti kir. közjegyző : A nyugdíjintézetről. — Dr. Lipcsey Péter egri kir. közjegyző : Közjegyzői congresszus. — Dr. Holitscher Szigfried bpesti kir. közjegyző : Igazságügyi törvények és rendeletek (1919—1922.) — Dr. Kepes János székesfehérvári kir. közjegyző: Lényeges változások a magánjogban. — Dr. Barcs Ernő budapesti kir. közjegyzőhelyettes: Az örökösödési eljárás új végrehajtási rendeletének egyes hiányai. — Közlemények: A magyar közjegyzőség. (1919-1922.) Lapunk utolsó megjelenése óta három év telt el, az állami és társadalmi rendet felforgató bolsevizmus, majd ennek bukása után a nemzet történelmi jogait és területét megcsonkító igazságtalan béke okozta keserűséggel és szenvedéssel teli évek. Visszapillantást vetve a forradalmak szégyenteljes idejére, az elégtétel érzésével kell konstatálnunk, hogy a közjegyzőség egyik hivatott képviselője, a budapesti kir. közjegyzői kamara már 1919. évi február 2-án a közgyűlés elé terjesztett jelentésében aggódással mutatott reá „a jórészt ismeretlen erőktől mozgatott államjogi és társadalmi átalakulás“ közelgő veszélyeire és nyomatékosan felemelte szavát“ a magántulajdon és a szerződési szabadság intézményeire alapított vagyonjogi rendszernek, mellyel a közjegyzőség együtt áll vagy bukik, erőszakos lerombolása ellen.“ Megnyugvásunkul szolgálhat az is, hogy az azután tényleg beállott forgatagban a közjegyzői karnak nem akadt tagja, aki megtántorodott, aki vétett volna a közjegyző közjogi és társadalmi kötelességei ellen. A proletárdiktatúra, melynek egyik rendelete a közjegyzői kamarák önkormányzatát is felfüggeszthetőnek nyilvánította, voltaképen eltörölte a közjegyzőséget, ha nem is nyíltan és kifejezetten.