Kis Ujság, 1920. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

2............................................................... Soha olyan megállapodást, mely az ország érdekét sérti, nem fognak kötni. Az antanttól kívánni fogják, hogy Magyarország vízrajzi egységét tartsa fenn és követelik,, hogy a magyarüldözés a megszállott területeken szűnjék meg. Többször követelték már Pécs és Baranya kiürítését és most már bejelentheti: nincs messze az idő, amikor ez megtörténik és a szerbeket végleg távozásra bírják. A közrend biztosítása. A Lipót, körúti gyilkosságról beszél ezután, majd pedig arról, hogy több képviselő szóvá tette a Házban a feállítandó különleges szerv kérdését és a megbízhatatlan elemek ügyét. A kommunista ügyek megvizsgálására, mint olyan helyre, ahonnan mindenakció kiindul, a belügyminisztériumban állították fel ezt a különleges szervet. Ami a megbízhatatlanok sorozását illeti, arról azt olvasta a lapokban, hogy én a megbízhatatlan szó alatt zsidókat értettem. Nem szoktam eltitkolni véleményemet, — mondja Teleki — ha zsidót akartam volna mondani, ki is mondtam volna. Megbízhatatlannak tartom azt, aki a kommunizmus alatt aktív vagy passzív tekintetben jelentékeny szerepet, töltött be, de senkit se vallása, se jaja, se nemzetisége miatt megbízható! annak bélyegezni nem szabad és ezt az államnak semmiféle közege sem fogja megtenni A megbízhatatlanokat fegyver nélküli szolgálatra fogják alkalmazni. A megbízhatatlanságot vidéken a jegyző és két megbízható képviselőtestületi tag, városokban és Budapesten a rendőrség fogja megállapítani. Megértés a munkássággal Teleki Pál gróf miniszterelnök : A gyülekezési, egyesülési és szervezkedési jogot a legmesszebbmenő mértékben biztosítani kívánja, a munkásság részére. Ennek egyetlen korlátja az állam érdeke. Fő célul tűzte ki a tekintélynek helyreállítását, mert az állam rendje csak újgyit biztosítható. Örömmel ragadt meg minden alkalmat, amely jó magyar munkássággal megértést teremthet, de a kiindulásnak a munkásság részéről kell megtörténnie. Kijelenti hogy a kommunizmus vádjával terheltekkel szemben nem fognak félintézkedéseknél megállani. "Meg kell érteni, hogy Magyarországon az internacionalizmus bűn és aki internacionalistának vallja magát, azzal szemben úgy fognak eljárni, minta bűnösökkel. Nincs többé panamai Teleki Pál gróf miniszterelnök . Meg akarunk szüntetni mind"... olyan jelenséget, amely az állami szerveknél a kommunizmusból esetleg még visszamaradt. Mindenekelőtt vissza kell állítani a közélet tisztaságit. Nem fogunk panamát tűrni ! A vagonlakók sorsán a kormány sürgősen változtatni fog. A vidéki városokban sok helyen barakkok állanak rendelkezésre. A fővárosban nagyrangú tistviselők fogják bejárni a hivatalokat, kaszárnyákat, és megfélebbezhetetlenül megállapítják, mennyire lehet a hivatalokat összecsorítani s a felszabadult részeket átadják a vagonlakóknak. A földkérdés. Teleki Pál gróf miniszterelnök : A földreform kérdésében csek anynyit kíván megjegyezni, hogy a javaslat már rövid időn belül a Ház elé kerül. A javaslatban két szempontot tartottak szem előtt. Az elő az, hogy egyszer s mindenkorra, vagy legalább igen hosszú időre megoldják a földkérdést, a második az, hogy úgy szerkesszék meg, hogy a földmivelés és kihasználás a közérdek szempontából történjék. Ebben a kérdésben az állam érdeke a döntő. Foglalkozik a bojkottal. Ezt a harcot azonban álljuk és meg vagyok róla győződve hogy kitartással és egyetértéssel meg fogják törni a bojkottot. Kéri a Házat, hogy Mórtr Ernő indítványát, amelyben a lengyel népet hőss harcai alkalmából üdvözli, fogadja el. Kovács Emil indítványát azonban, amely a szeretet . A zsivány ölő, irta: Farkas Emőd. A szenttamási major tiszttartói lakából csöngős szánka siklott ki a háborított szekérutra. Hogy prémes bundában ült a tiszttartó, mellette írnoka. Köztük kétcsövű vadászfegyver. Pénzt vittek az urasághoz, gróf Kémes Ferdinándhoz. Az utca túlsó felén szélesvállu, kopott ruháju mesteremberfonna állott, aki alázatosan köszönt atiszttartónak, de a két ujjával megfenyegette s odakiáltott neki: — A nyulaknak békesség, mert baj lesz ! . Pár pillanat múlva eltűnt a cifra szán a láthatáron. A kopot ruháju ember most egyenest a kastély felé indult. — Legjobb az egyenes út — elmélkedett magában. — A tekintetes asszonynak áldott jó szive van, miért sajnálna tőlem egy-két nyulat. Megmondom őszintén neki, hogy nincs mit enni a családomnak. Munka nincs, kereset semmi, s ilyen kemény télen rám fér egy kis ingyen hús. Már ott állt az előszoba ajtaja előtt. Amint benyitott a konyhába, épp ott találta a tiszttartónőt. — Kezét csókolom, tekintetes asszony, — köszönt alázatosan. — Adj Isten, Harsányi bácsi. Mi szél hozta erre? — Instálom, tekintetes asszony, egy kérésem volna. Semmi munkám sipcsen s nagyon rám férne egy kis nyulacska. A tiszttartó ur eltiltott a vadászattól, hát úgy gondolom, hogy hátha a tekintetes aszszony megengedné. — Éo hiszen, ha csak ez a baj, Harsányi bácsi, én nem bánom, ha az egész határ nyulát is lepuffantja, csak az uram meg ne tudja. — Majd vigyázok én arra, tekintetes asszonyom. — Csakhogy nyüllesre nem jó ámékomra menni. Jöjjön, Harsányi bácsi, adok egy kenyeret , meg egy kis szalonnát . — áldja meg érte a jóságos isten — sóhajtotta az orvvadász s kezet csókolva, hazament a puskájáért . Már esteledni kezdett, hópihék szállottak, a komi rés vállára vetette kétcsövű fegyverét, a tarisznyát és lőporos szarut és sebesen haladt a határ felé. Harsányi megállt egy fa mögött, töltött fegyverét leemelte a válláról, aztán leste a tapejfülest, amely ha felveti magát a havas zsembék mögül, menten utána küld néhány szemkerétet. Ezalatt a tiszt kartoné a kandalló mellett olvasott. Egyszerre csak zörgetést hallott. Az ablakra nézett.. Előtte a falu korcsmárosa állott. — Tekintetes asszony, az isten áldja meg, adjon nekem száz forintot kölcsön. — Nincsen lelkem, az uram minden pénzt elvitt magával. De minek magának késő este száz forint . — Nagy bajban vagyok tekintetes asszonyom, négy álarcos rablóért rám s azzal fenyegetnek, hogy halálfia vagyok, ha nem adok nekik száz forintot. — Majd elriasztatom én onnan, a cselédséggel — nyugtatta meg a tiszttartóné. — A világért se tegye, tekintetes asszony, mert akkor rám gyújtják a csárdát. A korcsmaros aztán visszament a csárdájába, amelynek ajtajában őrt állott az egyik betyár. — Nem kaptam pénzt s nem is tudok adni. — No, akkor jaj az életednek! — fenyegette meg az álarcos rabló. — A majorban csak szegény zsellérnép lakik, akiktől nem tudok pénzt kapni. — Hát abban a cifra kastélyban ki lakik ? — kérdezte a betyár. — Aa az urasági tiszttartó lakása. — Itthon van-e ? — Nem tudom bizton. — Vezess oda minket, de ha ránk lőnek, a halál fia vagy. E közben a tiszt tartóné a konyhán lévő cselédséget kiküldte, hogy a korán fekvő béreseket keltsék fel, egy kis leányt pedig a kertre nyíló ablakon kibocsátott, hogy szaladjon, ahogy csak tud, Szent miklósra segítségért. Az ajtót őket kezelte s egymaga készült a védelemre. Pénzét, ékszereit elrejtette s egy kis tőrt a helyébe dugott, hogy azzal védekezzék, ha megtámadjál a becsületét. A kakukoe óra épp ekkor ütött tizet. Az ablakon erősen kocogtak. — Nyissatok ajtót, — kiáltott be egy rekedtes, borízű hang A tiszttartóné nem mozdult. — Nyisd ki, ha kedves az életed, — dörögte az előbbi hang. A tiszttartóné erre sem válaszolt. Kettős tölgyfaajtó védte erős zárral és vaspántokkal. Bízott a segítség megérkezésében. Ezt az ajtót pedig csak baltával verhetik be. — Hozzatok a korcsmából egy fejszét! — szólt az egyik betyár. A rablók addig sem pihentek. Az egyik belőtt a szobába. A tiszttartóné a kandalló mögé menekült.Ekkor már a cselédség is összegyűlt a hátsó udvarban, de a rablók azzal riasztották vissza, hogy ne közelítsenek, ha kedves az életük. A rablók megint belőttek az ablakon, de a tiszttartóné ismét a kandalló mögé húzódott. A baltával azonban sikerült kifesziteniök az ajtót s az recsegve-ropogva, engedett s végre egészen felpattant. Három rabló rontott be az ajtón. — Pénzt vágj' életet! — kiáltott az asszonyra az egyik rabló és fegyverét a tiszttartóné mellének szegezte. — Pénzem nincs, az uram mind magával vitte. Egy kis ezüstnemüm van, azt odaadhatom. — Nekünk pénz kell, meg bor és vacsora, mert éhesek vagyunk ! — A korcsmáros jól tudja, hol a pincénk, itt a kulcs és hozzon. A korcsmáros egy kupa, bort hozott fel, a tiszttartóné meg a kamrába ment sonkáért, kenyérért, meg szalonnáért, aztán megtérített nekik s odahívta a haramiákat. A kis UjsAo 1920. augusztus 1. dományokért akar köszönetet mondani, vessék el. A nemzetgyűlés ilyen értelemben határozott. Interpellációk kt elnök napirendi indítványt tesz, legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 16 órakor lesz.. Ezután áttérnek az interpellációkra. Meskó Zoltán és Wagner Károly elálltak interpellációiktól. vasadi Balogh György az ellátatlanok lisztellátása ügyében interpellál. A közélelmezési minisztter megnyugtatóválaszát úgy ő, mint a Ház tudomásul veszi. — Budaváry László, vasutasok, postások és a hajósok anyagi javadalmazása dolga van interpellál. Az interpellációt kiadják a kereskedelemügyi miniszternek. Az ülés fél három órakor ért véget. Az őszig túsz törvényjavaslatot tárgyal le a nemzetgyűlés* Nem lesz nyári szünet — A nemzetgyűlés legközelebbi munkarendje. — A kormányzó házfeloszlatási joga. — A politika hírei Jelentettük már, hogy a földbirtokreform kérdésében teljesen kész a megegyezés, úgy hogy a nagyfontosságú törvénytervezet egy héten belül a minisztertanács, később pedig a nemzetgyűlés elé kerül. Addig azonban — beavatott helyről nyert értesülésünk szerint— egész sor sürgős törvényjavaslatot kell letárgyalnia a Háznak. A legsürgősebbek ezek sorában az adójavaslatok, mert a pénzügyi kérdést valóban minél előbb rendezni kell. Az adójavasatok tárgyalását meg fogják szakítani egy hasonlóan sürgős törvénytervezet kedvéért,ugyanis a kultuszminiszternek az, egyetem kérdésével foglalkozó javaslatát az őszi iskolaév kezdete előtt feltétlenül tető alá kell hozni. Az adójavaslatok után a mezőgazdasági kamarákról szóló törvénytervezete , azután pedig — a jelek szerint ősz felé —■ a föld birtokre formát fogja a nemzetgyűlés tárgyalni. Időközben a kormányzó jogkörének kiterjesztéséről, az elnapolásé és feloszlatási jogról szóló törvényjavaslatot is letárgyalja a Ház. Ezek szerint nyári szünet nem lesz, ehelyett valószínűleg ősszel mennek a nemzetgyűlés tagjai rövid pihenőre. Ilyenformán szeptember elejéig körülbelül húsz törvényjavaslatot fog a nemzetgyűlés elintézni. A földbirtokreform és termésrendelet az Omgo-ben. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatóválasztmánya ma délelőtt a Köztelek épületében Somssich László gróf elnöklésével ülést tartott. Az igazgatóválasztmány foglalkozott a földreform kérdésével és Matta Árpád dr. előterjesztése alapján egyhangúan határozati javaslatot fogadott el. E szerint a helyes földbirtokmegoszlás a pártpolitika hullámzásaitól függetlenül, közmegnyugvásra oldandó meg. Helytelennek tartaná az Orige, ha a földbírtokreforma végrehajtását bármely felelőtlen, köz- és mezőgazdasági tudással nem bíró, egyébként tiszteletreméltó egyénre vagy közűsdre bíznák. Kifogásol- ná, ha ebben a kérdésben a kormánynak teljhatalmat adnának. Tiltakozik az ellen, hogy az állam teherbíróképességét meghaladó megterhelést vállaljon magára. Kívánja, hogy nem csak a kis, de a közép- és nagybirtokok megfelelő arányban való fennmaradásáról és ezeken, a gazdálkodás lehetőségéről is gondoskodás történtjék. Ezután az Orige tiltakozását fejezte ki a cenzúra kezelése és túlkapásai ellen. Igen élénk eszmecsere fejlődött ki a termésrendelet körül.