Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrült igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Imen!* logi frgalom. Egy angol lordnak az a szokatlan ötlete támadt, hogy körülnézzen a pusztuló Európában s a dolgokat ez egyszer nem britt, hanem filozófiai pápaszemen keresztül vizsgálja és ítélje meg. így hibázott rá a lord az igazságra s ezért érdemes, hogy nevét följegyezzük. Hontágu-Beaulieu a teljes neve, tagja a lordok házánál, s mint említettük, cikket irt Európáról, különös tekintettel a dunai államot^'ipari összeomlására és arra/hogy miképen lehetne hozplogni az újjáépítési áipióhozji/^ ktapffcikke a Financial Times címtl előkelő angol közgazdasági lapban jelent meg s föltünést keltett mindjárt alapgondolatával, amely azt mondja, hogy a dunai államok ipari tönkjét elsősorban a forgalmi viszonyok csődje okozta, tehát a korrekciót is csak ugyanitt lehet megkezdeni: a forgalmi viszonyok helyreállításán. * / # ' M^di^jw gyakorlati tanácsosat is szolgál a nemes lord a keresztülvitel tekintetében, amelyet természetesen angol tőkével és angol befolyások biztosításával óhajt megvalósítani. Tanácsa az, hogy valamely angol pénzcsoport - - esetleg állami támogatással- kitanulmányozná a forgalom megbénulásának legfontosabb kórokozóit, gondoskodna kellő tömegű vasúti anyagról és minden más kellékről s végre is hajtaná a szükséges munkálatokat. Mindezt pedig hitelben, rövid lejáratú kölcsönben teljesítené, mert hiszen az érdekelt államoktól nyersanyagot és árukat lehetne kapni egyrészt, másrészt pedig az újjáéledő forgalom elsősorban a saját helyreállítási költségeit keresné illetyA capgel kormány huszonhat mullidsontot szánt exportkölcsönökre. Lord Mapftagu azt ajánlja, hogy a kölönt részben, vagy egészben hamítsák e nagyjelentőségű célra. Hogy ez okos és helyes befektetés, bizonyítja a lord szerint Németország példája, a magyar államvasutak beruházásaira adott félmilliárd márkás pépjét kötvecn, illetőleg álhitel, 7 % Szerelme] dráma az Andrássy-úton. bizottság, működik, mely legközelebb egy teljesen kidolgozott,''rend,kívül szigor új bevándorlási törvényt'terjeszt a aspecial sessiom törvényhozó testülete elé, melyminden eddigi hasonló törvényt érvénytelenít. aAz új bevándorlási törvény érteméban senki más nem jöhet be Amerkába, mint az ottani polgárok gyemekei. Felnőttek, idegenek, egyáltalán semmiféle célból nem jöhetnek az Egyesült Államokba. E szigorú intézkedésekre egyrészről az adott okot, hogy a munkanélküliek száma ijesztő mérvben növekedik Amerikában s ezzel függ össze másrészről a beözönlő idegenek nehéz elhelyezkedése. Ugyancsak megnehezíti az új törvény az amerikai polgárjog megszerzését, hogy őízbiyítékokat kívánnak előéletéről, hogy semmiféle radikális, túlzó csoportnak tagja nem volt és rendelkezik a megkívánt polgári erkölcsérzékkel. Milyen az élet Amerikában* Első benyomások a newyorki kikötőben. — Készül az uj szigorú bevándorlási törvény. — Nő a munkanélküliség az Unióban. — A visszavándorlók kiuzsolától. — Az élelmiszer- és ruhaárak. — A newyörki étel. — A „Kis Újság* alkalmi tudósítójától. A minap áltajis kezdte a „Kis Újság* / newyorki aljalmi tudósítónk érdekes levelet U ** A mesipa kivándorlók súlyos, nehéz kálvárkert járói Triesztben és a tengeren. 4AJew folytatólag a megérkezés és az ottani petrol mond el igen érdekes élményeket inormátorunk, kinek további leveleit sorozatos cikkek formájában fogjuk közölni. Newyork, dec. 22. Az első pillanatok, a legfrisebb, később elmosódó benyomások a legélénkebbek és legérdekesebbek, ahogy az ember — túlesvén a vámvizsgálat, útlevél-, készpénz-, okmányvizsgálatok szokásos tortúráin, széttekint a newyorki kikötőben. Azokat a boldogokat, kiket várnak a hozzátartozói, azoknak könnyű, hamarosan szétszélednek a tébolyodott forgalmú nagyvárosban. És mi néhányan, akik tanácstalanul, idegenül állunk a közömbös, munkája után vágtató, vágy a tipikusan munkakerülő bűnész arcok közepette, mi teljesen ki vagyunk szolgáltatva a pályaudvarokon, kikötőkben lézengő, szélhámos ügynökökneks, alkalmi Útikalauzoknak és az úgynevezett vgraftelők♦ tömegének. -Biegytéhezitk fel a bevándorlást. lígyet mindjárt tapasztal az ember, kelletlenül és a maga bőrén, hogy az újonnan érkezett bevándorlók nem örvendenek valami rendkívüli népszerűségnek az Unió földjén. Mint utóbb értesültem, Albert Johnson washingtoni képviselő ellenceéy^^különkopgies^i A visszavándorlók kálváriája, ember kocsiján végighalad a newyorki utcákon a csendes, kis,-- másodrangú- Graham-utcai pensió felé, az első ami a már vázolt tébolyító forgalom, tipikusan amerikai, ami szemüikben loholásnak tűnő siető-gyors gyalogos- és kocsitempón kívül a nagy szemét és piszok, -,ami az utcákatborítja •— MjjBegjL.J&UikMichJaft.a különböző földalatt, házak között, házak fölött közlekedő villamosok, a száguldó autók, teherkocsik jelzőlármája és szünettelen üzemet okoz.Kisérőm •— kivel a kikötőben ismerkedtünk össze l ki, mint régi, amerikás magyar, a Graham utcai pensiót ajánlotta —a magyarországi visszavándorlók rettenetes kiuzslorázásáról beszél. Elmondja, hogy a visszavándorlókkal az európai államokban, hol kénytelenek átutazni, valóságos csorda módjára bánnak, beterelik őket, mint a barmokat, vasúti teherkocsikba, rájuk zárják az ajtót és csak ott engedik őket drága pénzért élelemhez jutni, hol egyes graft-központjuk kivetette a hálóját realjudge Budi, Darke Modane és Cherburghsmegálllásérem tapasztalatait , azok a hírhedt helyek, hol a korrupt vasúti hivatalnokok attól sem riadnak vissza, hogy, az amerikaiaktól külön vasúti jegyárakat sarcoljanak, holott a visszavándorlók Amerikában már Nerveyorktól egész a kis alföldi falucskáig megfizették vasúti jegyüket. Mindenféle szolgálatért, miket, ingyen kötelesek elvégezni, ők külön díjakat számítanak fel és mindennapos dolog, hogy véletlenül, rosszul számítják be a visszavándorlók dollárjait vagy a váltásitól csapják be őket.. . . a Aptrfoyovki élet. ..ammerikai élet egyáltalán nem elcge. Nyolc dollár naponta,Bretáp.