Kis Ujság, 1927. november (40. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-22 / 265. szám
1927 november 22 KIS ÚJSÁG imba, szagba. Nálunk a születések száma felére csökkent a háború előttihez képest. A megszületetteknek is több mint a fele elpusztul, mert nem tudják őket gyógykezeltetni. Volöpör annyi van, hogy az ügyvédek alig tudják elvégezni. Az 1926-ban megesküdöttek nagy része már mind elvált, nagyobbára nyomor miatt. Azt nálunk is tapasztalom, hogy a napiyon fiatal házaspároknak sok a nyomorék gyermeke. Tessék elhinni, hogy nem minden nő hibás abban, hogy nem tud takarékoskodni. E tekintetben az az igazság, hogy üres konyhának bolond a gazdasszonya. A nyugdíjason nyomozó Miskolcról írja Varga Antal vasutas: Szívrepesve olvassuk a nemzet nagyjainak szép beszédeit, a család védelméről. Tudjuk, hogy az urak ott fent mindig az egész nemzetre gondolnak, nálunk azonban ezek a nagy elvek és nagy gondolatok mindig úgy jelentkeznek, mint a mi saját személyi és családi tragédiáink. Hét tagból álló családapa vagyok. Tíz évet szolgáltam a Mávnál. Betegség miatt nyugdíjaztak heti 15 pengővel. Tessék elhinni, hogy nemcsak a, születendő gyermeket kell megvédeni, hanem a már élőket is, mert ezekre a hazára nagy szüksége lesz. -A nyugdíjasok sorsán sürgősen segíteni kell! Egy éhnevű fodrási súlyos panasza Bajáról írja Karlovic Imre: Kilenc éve annak, hogy a nagy világégés szikrái kialudtak és országunk oldalfalai leomlottak. A várva várt fehér békegalamb helyett megjöttek a világháború keselyűi. A békeidők családi életét csupa siralom váltotta fel, én is azokhoz tartozom, akiket hazaszeretetük a rokkantak mártírságára ítél. Megtört testben is büszkén emelem fel a fejem, hogy én is áldozhattam hazámért. 25 százalékos rokkant vagyok, de ezentúl is dolgozni és küzdeni akarok azért, hogy az ország és a nemzet el ne vesszen! Kiscsávoly városrészen hat tagból álló családom létfenntartására nyitottam egy kis fodrászüzemet. A háziúr kitart belőle, mert azt mondotta, hogy neki kell az üzlet. Elvesztvén az üzlethelyiséget, tönkrementem. Családomon kívül még egy hadiözvegy rokonomat tartom el, akinek fia eltűnt az orosz harctéren. Csak úgy tudom táplálni gyermekeimet, ha magam koplalok helyettük. Még az olasz fronton sem koplaltam többet, mint mostanában. A boltbér, a házbér olyan magas, hogy nem tudom elviselni. A pesti bérpalotákban lévő üzleteket csak rokkantaknak volna szabad kiadni. Nem kellene megengedni, hogy családfenntartó iparosok a kenyerüket veszítsék el azáltal, hogy kiteszik őket a régi üzlethelyiségből. A gormi isten palántái Balatonarácsról írja Bereterics István kertész: Aranytollal szeretném üdvözölni a Huszár-cikkek íróját, aki áldott lelkű apostola a csecsemővédelemnek. A gyermekirtásnak sok faluban a cigányasszonyok az okai és előidézői. Nem volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kisebb bűn a törvénytelen gyermek, mint a magzatirtás, az én életemnek egyik legszomorúbb pillanata az volt, mikor egyszer vándorútra keltem, hogy munkát találjak, az egyik pályaudvaron két jól öltözött egyént hallottam beszélni. Arról beszélgettek, hogy a kocsisnak náluk hány gyereke van. Az egyik megjegyezte, hogy az övének nagyon sok van és azok olyan rosszak, hogy a jobb szeretné, ha kutyakölykök volnának az udvaron. Ez olyan tőrt döfött a szívembe, hogy attól fogva nem merek megnősülni. Én nagyon szeretem a gyermekeket, még a másokét is és azt hiszem, hogy nincs nagyobb öröm, mint mikor a munkásember hazatér fáradtan és elébe szaladnak boldogan az őt szerető apróságok. Irigyjék el az urak, sok nyomorgó családapának vérzik a szíve, mert mások előtt akadékok a gyermekei. A gyermekekről csak úgy szabad beszélni, mint az Isten palántáiról. Hiszon hat Jászberényi lakatos panasza Szívós Péter János írja : Tíz tagú családom van. Nehéz ennyi emberről gondoskodni ma ily drága időben. Dacára annak, hogy nyomortanyán lakom, mégis azt mondják itt is rólam a "gonosz emberek, hogy annyi kölke van, mint a kutyának. Ez nagyon fáj, nekem is, feleségemnek is. Itt vagyunk huszonhatan önálló lakatosi párosok Jászberényben, minden kereset nélkül, örülünk, ha egy héten három-négy pengőt látunk. Bizony, tizenkettedik órája, hogy a sokgyermekes családokról gondoskodjanak. Az iparosság szegényebbjei manapság a legelhagyatottabb népréteg. Köszönjük, hogy a Kis Újság állandóan foglalkozik az ügyünkkel! Az Midi vándormiunkások helyzete Szolnokról írják Nagy Ágoston és Társai: Mindennap olvassuk a Kis Újságot, kézrő-kézre adják apák és anyák a lapot, sok igazat látunk a Huszár Károly cikkeiben, de mi rózsaszentmártoni munkások, akik folyton vándorlunk az országban, nyáron mezei munkára, télen pedig a gyárakba és van közöttünk olyan, aki egy hónapot sem tölthet egy évben családja körében,"mi még többet is tudunk mondani a dolgozók nyomoráról. Tessék elhinni, mi jó keresztények és hazafiak vagyunk, de anyagi gondjaik oly elviselhetetleneknek látszanak, hogy azt hisszük, hogy minket különösképen üldöz a sors. Az első gyereknél nagy az öröm, a másodiknál csökken. Háromnál már kevés a kenyér, négy gyermeknél kezdődik a veszekedés, öt gyermeknél kezdődik az erkölcstelen veszekedés, azonfölül való gyermekeknél pedig Valóságos kálvária az élet. A fiatalság tönkre megy, még mielőtt kenyérkeresethez juthatna. A mai munkabérek mellett annyi nyomortanyát létesítünk, ahány családot alapítunk. Valami nagy hiba van az ország és a társadalom gépezetében, mi egyszerű kétkezi munkások nem tudjuk világosan látni az okát, de nincs rendben az ország szénája. Lelki vigaszunk volt és örömkönnyek csillogtak a szemünkben, mikor elolvastuk Huszár Károly országmentő beszédjét a Kis Újságból. Kérjük az Istent, hogy adjon a hazának sok ilyen népképviselőt, akkor bátrabban nevelhetünk egészséges és jó honpolgárokat. Kérve kérjük, tegyék tanulmány tárgyává az „alföldi vándormunkások különleges életét is. Mi is ha gyermekei akarunk lenni a hazának, de törődjenek velünk is. Azok kaptak Ibidet, akinek már úgyis van Tabajdról írja Dezső András már. nyugdijas. Az egykének nálunk az az oka, hogy a népnek kevés a földje és nem terem elég kenyere. A szegénységnek nincs semmiféle mellékes keresete. A földreform által történt földosztásnál itt az a hiba történt, hogy a tiszta búzát abba a kosárba töltötték, amelyik már tele volt, s a mellette lévő üres kosár még most is üres. Magyarán szólva az történt, hogy éppen az nem kapott földet, akinek legjobban kellett volna. Szegény kubikosnak nehéz a sorsa Mindszentről írja Apró Balázsné: Szegény kubikos asszony vagyok. Bejártam az egész országot és láttam, hogy sehol sincs annyi gyerek, mint Mindszenten, ahol a legszegényebb kubikosok laknak. Nekem is kilenc fiam és három lányom van. Tudok én főzni, nem prédálom a pénz), nincs bennünk úrhatnámság, az embereink fáradhatatlanul dolgoznak. Nálunk azonban az a baj, hogy vállalkozók kezébe adják ki a munkát és azok leszedik a keresetről a tejfelt. Nem lumpolnak a mi férjeink és mégsem bírnak annyit keresni egész nyáron, hogy télire is elég legyen. A kubikos családok gyerekei már nyolc éves korukban bemennek Vásárhelyre s beállanak a gazdákhoz cselédnek, kanásznak, kis szolgálónak. Fizetést nem kapnak a gyerekek, csak ruhát, azt is silányat. Meg ennivalót. A földosztásnál is nagyon kinulláztak bennünket. Tessék elgondolni, milyennehéz egy ásóval és egy talicska kerékkel tíz embernek előteremteni a megérhetőséget. Köszönjük a Kis Újságnak és Huszár Károly képviselőnek, hogy meglátták a kubikos népség nehéz sorát is. Addig, amíg mi jajgatunk, meg se hallják. Talán ez a nagytekintélyű szózat eljut azoknak a fülébe is, akiknek sejtelmük sincs, hogy az Alföldön a legtökéletesebb magyar nép milyen siralmas állapotban van. Macedón forradalmárok újabb pokolgépes merénylete szerb vonatok ellen Bulgária, mint ismeretes, ígéretet tett a szerb kormánynak, hogy erélyes rendszabályokkal megfékezi a macedón forradalmi szervezeteket, amelyek az ősz folyamán, egymásután követtek el Szerbia ellen irányuló merényleteket. A legnagyobb izgalmat tudvalévően Kovacsevics dandárparancsnok megölése idézte elő, ami valósággal háborús feszültséget támasztott Szerbia és Bulgária között. A macedón komitácsik, a titkos forradalmi szervezetek azonban a rendszabályok ellenére folytatják működésüket s a helyzet az, hogy a Balkán földje ma is ugyanoly nyugtalanságot rejt, mint tegnap s a hamu alatt a parázs izzik, amelyről nem lehet tudni, hogy melyik napon vet lángot. Most ugyanarról a veszedelmes vidékről, ahol az eddigi merényletek történtek, Délszerbiából, újabb pokolgépes merénylet, híre érkezik. Szombaton este Alexandrovo állomáson, az uszkükı kumanovoi vonalon, egy tehervonat áthaladásakor bomba robbant fel, amely a két utolsó kocsit levegőbe röpítette és a pálya egy darabját elpusztította. A merénylet helyének közelében egy másik bombát is találtak, amely azonban szerencsére nem robbant fel. Emberéletben nem esett kár. A tettesek egyelőre ismeretlenek, de minden valószínűség szerint a macedón forradalmi bizottsághoz tartoznak. A bombák ugyanolyanok, mint amilyeneket Szalonikiben a macedón bizottság tagjainál találtak. Belgrádi politikai körökben ez az új merénylet nagy feltűnést és izgalmat keltett, hivatalos helyen azonban nyugodtan ítélik meg a helyzetet. A vizsgálat megállapította, hogy a bombák a belgrádi—athéni gyorsvonatnak voltak szánva, amelynek később kellett volna áthaladni a merénylet helyén. Máglyatüzeket gyújtott Ujhely népe Tokaj-Hegyalja tüntetése Trianon ellen Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye székhelyén, Tokaj-Hegyalja megcsonkított fővárosában, amelyet csaknem derekén metszett át a trianoni határ, napok óta lelkes izgalom uralkodott.Kossuth és Rákóczi városa, amelytől a békeszerződés dús életereket, hatalmas gyártelepeket és termékeny földeket szakított el a Trianon ellen tüntetett. A Ronyva-patak innenső oldalán november 19-én és 20-án lobogó tüzek hirdették a történelmi igazságot. Soha annyi gyertyát, szalagot, virágot és zászlót nem vásároltak Sátoraljaújhelyen, mint az elmúlt napokban. Száz és száz új nemzeti színű lobogó készült naponta. A város két megfelelő pontján két hatalmas égőt helyeztek el olyan magas helyeken, ahonnan a Ronyva túlsó oldalára is átlátszott ragyogó fényfelírásuk:Nem, nem, sóhajt. Két teljes napig olvashatta ezt a felírást Borsi, Csörgő, Kis- és Nagyházi, Csarnaka és a többi Zemplén megyétől elszakított színmagyar község színmagyar lakossága is. A szervezőbizottsági ülésen a bizottság egyik tagja azt ajánlotta, hogy az égőket a határszélen állítsák föl, ezt a tervet azonban, nehogy kihívólag hasson, elvetették. Szirmay István főügyész döntötte el a kérdést. — A határig — mondotta — nem megyünk a tüntető tömeggel, mert mi nem akarunk Otíliábaarcot csinálni. Gróf Károlyi László vasútja a hegyközieket, a bodrogközi gazdasági vasút pedig a bodrogközieket szállította ingyen Sátoraljaújhelyre. Miskolc városa is többszáz főnyi küldöttséggel vett részt a Trianon ellen tiltakozó gyűlésen, amelynek programja a következő volt : November 19-én este hat órakor kigyulladtak az égők. Egyidejűleg kivilágították az egész várost is. Minden házon nemzetiszínű zászlót tűztek ki. A Kopaszon és a Várhegyen máglyatüzeket gyújtottak. November 20-án, vasárnap a Kossuth-szobor előtt gyülekezett az ünneplő közönség. Itt a megnyitó beszédet dr. Búza Béla, az ünnepi beszédet dr. Szirmay István mondta. Farkas Andor irredenta költeményét szavalta el, majd dr. Görgey István országgyűlési képviselő mondott beszédet. A közönség mindvégig lelkesen tüntetett a trianoni béke ellen. 3 * NrJKP A ceglédi kialarfidz lelakást A ceglédi Ipartestület december 4-én avatja fel kultúrpalotáját. Az ünnepély 4-én díszközgyűléssel egybekapcsolt zárókőletétellel kezdődik; délben díszebédet ad az Ipartestület a városháza dísztermében és este előadás lesz a Kultúrpalota nagytermében. Az avatási ünnepségek hivatalos szónokai Preszly Elemér főispán, Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő és Sárkány Gyula polgármester.