Kis Ujság, 1932. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Keringő ügy szeretem: csiklandozó és lágy, Mint a selymes, puha leánykacagás, A sziveken hullámozva lép át, Csupa holdfény és májusi varázs. A lelkeket is egymáshoz vonzza, S úgy össze tudja őket láncolni! Gyönyörű, de legszebb akkor volna, Ila valamicskét is —• tudnék láncolni!) Jámbor László EGYSZERŰ MEGOLDÁS — Maga kimentett engem a vizből. — Adnék szívesen egy pengőt, de csak egy kétpengősöm van. — Sebaj, tessék csak még egyszer beugrani a vizbe. AZ ARANYFOG — Kérek fémúsztítót fogak részére. — Fogak részére? — Igen. A feleségemnek ugyanis aanyfogai vannak. * CSÍPŐSEN —■ A vőlegényem roppant rövidlátó. Nem látni meg rajta? — rajta nem, de rajtad igen. CSALÁDI JELENET Feleség: Oh, miért ivem követtem anyám tanácsát, aki mindig azt mondta, hogy ne menjek hozzád! 1 Férj: Nem is tudtam, hogy a kedve mamád nyui jóindulattal viseltetik irántam... a titlárfogásitúl Kövéri: Mit szól hozzá, szomszéd hogy lefoglalták a görög állam budapesti vagyonát? Soványi: Azért élünk fordított világot, hogyha eddig az államok foglalják le a polgárok vagyonát, ez után a polgárok foglalják le az államok vagyonát.* Sovány!: Amerika nem vesz részt a jóvátétel! konferencián. Kövéri: Mert a bölcs jenkik jól tudják, hogy amit ott jóvátételnek neveznek, az csak jóvátétel. Kövéri: Mit ki nem bírnak a sportkedvelők! A párizsi úszó versenyt négy fokos hidegben tartották meg. Sovány!: No, de legalább a verseny után a győztest annál melegebben ünnepelték. acoaonODODo aoaoaononooDI TAKARÉKOSSÁG — Nos, Brigitta, föladta a levelet? — Igenis, nagysága kérem. Előbb körülnéztem és mikor senki sem látta, akkor dobtam a levélszekrénybe. Itt van a portóköltség vissza. * A CSALÉTEK — Hallod, te gyerek, hogyan jut t eszedbe kukac helyett cigarettacsutkával horgászni? — Füstölt halat akarok fogni. A VIGASZTALAN — Megvigasztalódott már Schmidtné az első férje halála fölött ? — Ő már igen, de a második férje sehogy sem tud megvigasztalódni. * A GYÓGYHATÁS Orvos: Könyvet készülök írni az álmatlanság gyógyításáról. Jóbarát : Gondolja, hogy azon majd elalszanak az emberek? A NÓTA VÉGE — ír még Feri barátunk szerelmesverseket? — Már nem. Feleségül vette az ideálját. 1932 január 1 Mátyás 3Háh a hitteload&ábanól ** A VÉG Kedves újévi meglepetést kaptam a hitelezőimtől és a végrehajtóktól. De uraim, ne kívánják, hogy fizessek, mikor most év vége is van a hónap végin felül.* PIHENŐ Hosszú volt a karácsonyi hármas ünnep. Igazán öröm volt a sok, nehéz pihenés után végre ismét munkába kezdeni.* MORATÓRIUM Az év végének ünnepi örömeibe beleharsogják a lapok az öngyilkosságok hatalmasan felszökkent számát, ők azok az élhetetlenek, akiket végrehajt a halál, mert nem mernek moratóriumot kérni az élettől. A Jó ATYA *— Fiam, most már huszonegy esztendős vagy, bizony, most már magad is gondoskodhatnál egyről-másról. — Például miről? — Kifizethetnéd a három utolsó részletet, amivel még a gyermekkocsidra tartozom. * BÖLCS BEOSZTÁS — Hová, hová, öreg cimbora? — Nászutazni megyek. — No és a feleséged? — Hallod, hát csak otthon is kell valakinek maradnia, hogy az üzleti® vigyázzon ti Holfordídi viftíg A házmester szörnyű újévi álma. Kivételesen a lakók üdvözlik igy: Buck házmester úr! ÍGY SEM Jó — Milyen boldog lehetsz, Erna! Ál vőlegényed olyan sokatigérő tehetség —• Már nem vőlegényem. Mert sokat ígér ugyan, de semmit sem ad. PRAKTIKUS — Miért cipeli ezt a téglát mindenüvé magával? — El akarom adni a házamat és ez belőle a minta. Mi is azaBUEK£ Egységes párt lágy ölében Csücsülő derék köveinek Nyelvén azt teszi a BUÉK: Bethlen Uram Én Követlek! Negyvenéves nőknek vállán Egy év bár nem nyom a latban, A BUÉK egy sóhajt jelez: Bizony Újabb Évet Kaptam! Konkurrensek közt a BUÉK Nem jelent ök más egyebet, Csupán csak azt, csupán csak azt: Be Utálom Én Kegyedet! ! 6-' Bélistások berkeiben, Ahol nagyok már a bajok, Diszkréten jelzi a BUÉK: Bicsérdy Ur Én Koplalok! ›‚‚‹.: JÓVÁTÉTEL Feleség*.• Megszegted az ígéretet, amit nekem tettél. Férj: Sohse bánd, szivem. Majd ígérek helyette másikat. * A HATOS — Mi van azzal a hatossal, amelyet a fiad lenyelt? — Bizony azzal nagy baj, volt. — Nem tudták előkeríteni? — Dehogynem, csakhogy hamis volt a hatos. * FONTOS — Mit keres, tanár úr, olyan nagyon ? — A zsebkendőmet vesztettem el útközben ... — Olyan értékes? Nem éppen. De hát vannak benne csomók, akkik valamire emlékeztessenek...