Kis Ujság, 1934. április (47. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

K­ iürdísű látogatása ez árverési csarnokban Az árverési csarnoknak a Kinizsi­­és Lónyay­­utca sarkán levő hatalmas épületében nagyon megszaporodott az árverések látogatóinak száma a mezőgazdasági kiállítás idején. A napbarnított arcú vidékiek tömegesen lepték el az­ Árverési Csarnok termeit és vá­sárolták össze a zálogból ki nem váltott s így árverésre került tárgyakból a háztartásuk ré­szére alkalmas és szükséges dolgokat. Vidéki asszonyok nagy örömmel vették és vitték nap­nap után a vásznakat, szöveteket, törülköző­ket, kézimunkateríteket, függönyöket, fehér­neműnek való anyagokat stb. Itt-ott egy-egy gramofont, keresztelő- és bérmaajándéknak kisebb ezüst evőkészletet, ezüstórát, aranylán­cot, karperecet... Mezőgazdasági kiállításon elért sikerük ered­ményeiből a kiállított és eladott állatok árá­ból sokan vettek most itt — a naponta dél­után 3 órakor kezdődő árverésben — céljaik­nak kitűnően megfelelő bútorokat, szép és jó szőnyegeket; a vásáron maradt sok baromfi helyett egy-egy biciklit egy-egy csillárt. A vidéki látogatók nagy érdeklődéssel néze­gették végig a kiállításokat és vettek részt az árveréseken. Azok pedig, akik szomorú körülményeik kö­vetkeztében nem voltak képesek kiváltani zá­logba tett tárgyaikat, amikor majd árverésre került ingóságaik után érdeklődve megtudják, hogy ezek a tárgyak a kölcsönt meghaladó jó áron találtak vevőre, az árverési felesleg fel­vétele alkalmával bizonyára hálás szívvel gon­dolnak az Árverési Csarnok vidéki látoga­tóira... Benesoczky Elek Étvágytalanságnál, gyomorhurutnál, gaszt­­rikus láznál, bélrekedésnél, emésztési renyhe- Ségnél, anyagcserezavaroknál, csalárkiü­tésnél és bőrviszektésnél a természetes „Ferenc József41 keserűvíz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. 4 MINDENKI TUDJA, hogy jó hangszereket jgEtga^letf­eléaahhati fSPfl REMÉNYI Jk Uígy magyar navg :r: tetepmi veekrol- \ ' ímt épen:, VI, IWv&.y­u. 5S-6U au Kérje legújabb 8. nyamu árjegyzékemet VSj.év költ házukat, amelynek egyik kiugróján galambok turbékolnak. Aztán a kis kertit, hol ibolya nyílik. A szobát, melyben a nyers deszkabútorok felett, a régi boldog időkre csak egy pár megmentett fénykép és egy aranyrámás szentkép emlékeztet. A szentkép alatt ott pislog halványan az örök mécs. , Szomorú húsvét van itt Jeruzsálem-tele­­pen, a szegények menedékvárában. Itt nincs mozi, színház, szórakozás — csak gond, nélkülözés.­­ keserves küzdelem a mindennapi kenyérért. Eötvös Gyula Budapesten lesz a törpék világkongresszusa - a KIS ÚJSÁG tudósítójától -A föld minden részében szétszórva élő törpék, akik legnagyobbrészt cirkuszokban és más látványos helyeken keresik meg a kenyerüket,­ Párizsban megalakították Szö­vetségüket. . . A törpék szövetségének egyelőre 261­­ tagja van. Az elnök alig egy méter magas. Lelkes nyilatkozatot tett egyik francia lapban és kijelentette, hogy a szövetség azt tűzte ki céljául, hogy az emberiség részvétlenségét lekü­zdje a törpékkel szemben. A jövő évben a törpék világkongresszust rendeznek Budapesten és a kongresszuson fel fogják tárni sérelmeiket. Igazságtalan­nak tartják, hogy a vasutakon és színházak­ban teljesárú jegyet kénytelenek váltani, holott a náluk jóval magasabb iskolásgyer-­­­mekek fajára jegyet kapnak. Követelik to­vábbá a törpék, hogy az ő testalkatukhoz alkalmas méretű lakóházakat építsenek a számukra, WJFtíins -tej­yes épületekben valósággal el,-­ vesznek. Képzeljék el — mondta a törpe '­ elnök­''— 'mi volna, ha a rendes termetű emberek állandóan pályaudvari csarnokok­ban és dísztermekben élnének. TÜZESET UTÁN üzletemet ismét megnyitottam DICHMER JÍ­ROS Budapest, VII. Erzsébet­ krt. 20 A Dövény Tkrtk­rift közönség figyelmét felhívjuk arra, hogy a Mauthner Odöh r­t. e­zévi növény árjegyzék­ megjelent és az érdeklődőknek ingyen és bérmentve készséggel rendelkezésére áll. Részletes ismertetéüt ad az összes évelőnövényekről, évelőhollutókról, kerti gruppok, valamint ablakládák beültetésére alkalmas növényekről, fuchstákról, muskátlikról, cserepes ró­zsákról stb. Vasárnap, 1934 április 1. Többszázezer pengős per indul a Magyar Földhitelintézet ellen a ntáfra­deresskei b@tráay©$ parcellázás miatt Ki felelős a felugr­ito tt gazdák károsodásáért ? — A KIS­­­JSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — A­ Kis Újság már két ízben ismertette azt a botrányos földparcellázást, mellyel a mátraderecskei gazdákat félrevezették és melynek következtében a Magyar Földhitelintézet, amely a par­cellázásokat végeztette, most bepörölte a földvásárló gazdákat s az utolsó ván­kost is ki akarja húzni a szegény nép feje alól. A­ mátraderecskei gazdák annak idején jó­hiszeműen belementek a földvásárlásba an­nak reményében, hogy az egyidejűleg ígért harmincötéves kölcsönt a bank folyó­sítani fogja. A kölcsönt azonban nem kapták meg s a földet sem írták a nevükre, ezzel szemben az őket terhelő kötelezettségeket most per útján akarják érvényesíteni velük­­szemben. A Kis Újságnak sikerült megszereznie a mátraderecskei parcellázás ügyére vonat­kozó szerződéseket és megállapodásokat és ezekből kitűnik, hogy a földet eladó özvegy Braun Kálmánná és fiai, Balog István és Balog Iván bár kissé könnyelműen, de jó­hiszeműen jártak el az adásvétel körül. A Földhitelintézet megigéri a gazdáiknak a kiüssön! Braunék 1928 decemberében kezdtek tár­gyalni a Földhitelintézettel és 1929 március 23-án írták alá együttesen a parcellázási szer­ződést. A szóbanforgó 743 holdas pusztatardo­­nyai birtokon a Magyar Földhitelintézet javára mintegy ötvenezer dollár kölcsön volt bekebe­lezve s így a tulajdonos Braunék részéről a legkézen­fekvőbbnek mutatkozott, hogy a Földhitel­­intézet útján s ne idegen bankkal végez­tessék el a parcellázást. A társtulajdonosok közül Balog István Mándi István ügyvéddel együttesen tárgyalta le a parcellázás ügyét Kelemen ügyvezető­­igazgatóval, a Földhitelintézet megbízottjával. E hét é­kor váltotta a bekebelezések kifize­tését és azt, hogy a fennálló terheket a föld­­vásárló gazdák között megosztja. Sőt további­ ötvenezer pengő kölcsön folyósítását is meg­ígérte Kelemen igazgató. A parcellázási szer­ződésbe ezt a megállapodást nem vették be, mert azt mondták, hogy ők Braunék birtokát parcellázás céljából átvették és ez termé­szetesen feltételezi azt is, hogy az ígért kölcsönöket megadják. Braunék a bank jóhiszeműségében nem is ké­telkedhettek, ezt bizonyítja Balog Istvánnak, az egyik tulajdonosnak a földvásárló gazdák­hoz intézett levele, amely a következőket tar­talmazza: „Nyilatkozat. Aulizott Balog István úgyis, mint özvegy Braun Kálmánná megbízottja, ezennel kötelezőleg kijelentem, hogy min­den irányban jóváhagyólag tudomásul ve­szem azokat az adásvételi szerződéseket, melyeket a mátraderecskei gazdák, a jelen­leg már a Magyar Földhitelintézet tulajdo­nát képező és a mátraballai 158. számú telekkönyvi betétben foglalt ingatlanokra vonatkozólag kötnek. Úgyszintén kijelen­tem, hogy a vételárak részbeni kiegyenlíté­sére szolgáló törlesztéses jelzálogkölcsönö­ket a Magyar Földhitelintézet a bemutatott és általam elismert kötelezvényminta sze­rint fogja folyósítani. Kelt Mátraderecskén, 1929 május 13-án, Balog István. Előttünk: Dr Bárdy István és Szalmássy Béla fő­jegyző tanult.** Elképzelhető-e, hogy Balog István meg­tette volna ezt a kötelező ígéretet a hosz­­szúlejáratú kölcsönre, ha a Földhitelintézet nem ígérte volna annak folyósítását? A bank egyebekben a parcellázás lebonyolítá­sáért holdanként harminc pengőt kötött ki magának. Braunék terhére írta a parcellázási jutalé­kot s ezután is évi tizenkét százalék kama­tot számított. A gazdák 1930 április 10-ig egyetlen fillér kölcsönt sem kaptak, sőt azoknak a vevők­nek, akik a vételárat teljes egészében kifizet­ték, a megvett földet sem íratták a nevükre. Balog István 1930 januárjában kérte a Föld­hitelintézetet, hogy adja írásban a gazdák ré­szére, hogy milyen kölcsönöket és milyen fel­tét­elei­ mellett fognak folyósítani? Erre a le­vélre 1930 április 10-én érkezett válasz, amely­ben a legtehetetlenebb és legméltánytalanabb feltételeket szabta az intézet, hogy a szóbeli­leg tett ígéreteit írásban igazolja. Miután a földárak 1930 áprilisában már lényegesen ki­sebbek voltak, mint 1928-ban­, a Földhitelinté­zet jogtalan kü­ld­éseinek teljesítése tekinte­tében Braunék kényszerhelyzetben voltak. Ugyanis, ha a Földhitelintézet ekkor szer­­ződésellenesen visszaadja a parcellázási megbízást és a vevők vételi kötelezettsé­geiktől szabadulnak, — éppen a Föld­hitelintézet mulasztása következtében — a gazdák a vételtől visszaléptek volna és a parcellázás meghiúsult volna. Braunék a Földhitelintézet által követelt nyilatkozatot aláírták, azonban feltételekhez kötötték, melyeket azonban a Földhitelintézet szintén nem teljesített. Braunék eszerint körülbelül háromszázezer pengős pert indítanak a Földhitelintézet ellen, mégpedig nem szegény­ jogon, úgyhogy ennek felelősségét aligha vállalnák, ha nem volna igazuk. 5E?zékei!« a felegyzőnSsfensSl Kétségtelen, hogy a szerződések közül a Földhitelintézet minden előnyt a maga ja­vára akart biztosítani és minden hátrányt a földbirtokos Braunokra hárított. De az is kétségtelen, hogy itt valami hivatali copfos­­kodásról lehet szó. Hiszen a józan ész azt mondja, hogy a Föld­hitelintézetnek folyósítania kellett volna a gazdák részére a hosszúlejáratú kölcsönt, mert az kétszeresen is bizto­sítva volt. Vitéz Szalmássy Béla mátraderecskei fő­jegyző szerepe még teljesen homályos. Ő ré­szint Braunék megbízásából igyekezett tűzzel­­vassal rábírni a gazdákat a szerződés alá­írására, részint pedig a Magyar Földhitel­intézet megbízásából járt el. A szerződéseket ő készítette el s a Földhitelintézet részére az esedékes pénzösszegeket is ő szedte be a gazdáktól. Ezzel szemben a gazdák előtt — mint már megírtuk — úgy igyekezett magát feltüntetni, mintha csak az ő érdeküket kép­viselné. — Úgy bíztunk a főjegyző úrban. —­ mondta az egyik gazda, — mintha egy földre­­szállt apostol szólt volna hozzánk. A budapesti törvényszék egyik bírája a napokban kint volt Mátraderecskén, attól kihallgatta a gazdákat és a főjegyzőt. Nagy feltűnést keltett, hogy a főjegyző a bíróság előtt ekkor bevallotta: — Elismerem, hogy Braunék szolgá­lataimért három és félhold földet adtak. Nem vonjuk kétségbe, hogy a főjegyző is jóhiszeműen járt el, azonban ez is egyik el­rettentő példája annak, milyen súlyos hiba, ha a jogi dolgokban járatlan községi jegyzők ügyvédek helyett ilyen nagy fontosságú szer­ződéseket köthetnek. Gudenus Leó dr. A bank visszaláncol az ígéretek teljesítésétől A Földhitelintézet a parcellázás lebonyolí­tása során azonban nemcsak megszegte min­den ígéretét, de nemtörődömségével lehetetlenné tette a parcellázást és az eladást szerződésellenes magatartásával elmulasztotta. Midőn a bank a birtokrészt parcellázásra át­vette, leküldte Mátraderecskére kettzben is Fak­ot főfelügyelőt, parcellázási osztályának vezetőjét, hogy a vásárló gazdákat a parcellá­zás feltételeiről és lebonyolításáról tájékoz­tassa. Fakót főfelügyelő is megígérte a gaz­dáknak, hogy a Földhitelintézet hosszúlejá­ratú kölcsönt ad. A Földhitelintézet azonban az eladó Braunék és a vevők bizalmával vissza­élt, mert a befizetett előlegeket nem a kívánt számlára vette s ezek után tizenkét százalék kamatot számított. Ezenkívül, bár még nem parcellázott fel egyetlen holdat sem, az egész 640 magyar hold után az eladó Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben: sl­­r Zemplén megyében, a Tisza mellett van Tiszakarád. Református község, körülbelül 3000 lakossal. A község víz-, pocsolya- és sár­­tenger. Egyik háztól a másikig csak bokán felüli sárban lehet eljutni. Járda, palló isme­retlen fogalmak. A gyermekek, kik sokan vannak, az iskola­­ hói hazafelé félig meztelen lábakkal lubickol­nak a még hideg tavaszi sárban. Megszokták. Az öregek, a szülők nem tehetnek róla. Nincs kereset, nincs pénz. Tehát nincs ruha, nincs cipő, csizma. Pelenka és tiszta lepedő sincs.­ ­ A fiszakarfidl is mocsárvilág Hogyan látott nyolcvannál (6) szegény magyarcsalfift. naMasnorra * mmmr Kim osztalysorsjatek Éj 11 ITT ftZ IDEJE, ÍIt hogy a 32-ik magyar királyi osztálysorsjátékra sorsjegyet­­is I2g rendeljen vagy vásároljon, mert a húzás már ||g április ftá 14-fin kezdődik |||

Next