Kis Ujság, 1934. április (47. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
K iürdísű látogatása ez árverési csarnokban Az árverési csarnoknak a Kinizsiés Lónyayutca sarkán levő hatalmas épületében nagyon megszaporodott az árverések látogatóinak száma a mezőgazdasági kiállítás idején. A napbarnított arcú vidékiek tömegesen lepték el az Árverési Csarnok termeit és vásárolták össze a zálogból ki nem váltott s így árverésre került tárgyakból a háztartásuk részére alkalmas és szükséges dolgokat. Vidéki asszonyok nagy örömmel vették és vitték napnap után a vásznakat, szöveteket, törülközőket, kézimunkateríteket, függönyöket, fehérneműnek való anyagokat stb. Itt-ott egy-egy gramofont, keresztelő- és bérmaajándéknak kisebb ezüst evőkészletet, ezüstórát, aranyláncot, karperecet... Mezőgazdasági kiállításon elért sikerük eredményeiből a kiállított és eladott állatok árából sokan vettek most itt — a naponta délután 3 órakor kezdődő árverésben — céljaiknak kitűnően megfelelő bútorokat, szép és jó szőnyegeket; a vásáron maradt sok baromfi helyett egy-egy biciklit egy-egy csillárt. A vidéki látogatók nagy érdeklődéssel nézegették végig a kiállításokat és vettek részt az árveréseken. Azok pedig, akik szomorú körülményeik következtében nem voltak képesek kiváltani zálogba tett tárgyaikat, amikor majd árverésre került ingóságaik után érdeklődve megtudják, hogy ezek a tárgyak a kölcsönt meghaladó jó áron találtak vevőre, az árverési felesleg felvétele alkalmával bizonyára hálás szívvel gondolnak az Árverési Csarnok vidéki látogatóira... Benesoczky Elek Étvágytalanságnál, gyomorhurutnál, gasztrikus láznál, bélrekedésnél, emésztési renyhe- Ségnél, anyagcserezavaroknál, csalárkiütésnél és bőrviszektésnél a természetes „Ferenc József41 keserűvíz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. 4 MINDENKI TUDJA, hogy jó hangszereket jgEtga^letfeléaahhati fSPfl REMÉNYI Jk Uígy magyar navg :r: tetepmi veekrol- \ ' ímt épen:, VI, IWv&.yu. 5S-6U au Kérje legújabb 8. nyamu árjegyzékemet VSj.év költ házukat, amelynek egyik kiugróján galambok turbékolnak. Aztán a kis kertit, hol ibolya nyílik. A szobát, melyben a nyers deszkabútorok felett, a régi boldog időkre csak egy pár megmentett fénykép és egy aranyrámás szentkép emlékeztet. A szentkép alatt ott pislog halványan az örök mécs. , Szomorú húsvét van itt Jeruzsálem-telepen, a szegények menedékvárában. Itt nincs mozi, színház, szórakozás — csak gond, nélkülözés. keserves küzdelem a mindennapi kenyérért. Eötvös Gyula Budapesten lesz a törpék világkongresszusa - a KIS ÚJSÁG tudósítójától -A föld minden részében szétszórva élő törpék, akik legnagyobbrészt cirkuszokban és más látványos helyeken keresik meg a kenyerüket, Párizsban megalakították Szövetségüket. . . A törpék szövetségének egyelőre 261 tagja van. Az elnök alig egy méter magas. Lelkes nyilatkozatot tett egyik francia lapban és kijelentette, hogy a szövetség azt tűzte ki céljául, hogy az emberiség részvétlenségét leküzdje a törpékkel szemben. A jövő évben a törpék világkongresszust rendeznek Budapesten és a kongresszuson fel fogják tárni sérelmeiket. Igazságtalannak tartják, hogy a vasutakon és színházakban teljesárú jegyet kénytelenek váltani, holott a náluk jóval magasabb iskolásgyer-mekek fajára jegyet kapnak. Követelik továbbá a törpék, hogy az ő testalkatukhoz alkalmas méretű lakóházakat építsenek a számukra, WJFtíins -tejyes épületekben valósággal el,- vesznek. Képzeljék el — mondta a törpe ' elnök''— 'mi volna, ha a rendes termetű emberek állandóan pályaudvari csarnokokban és dísztermekben élnének. TÜZESET UTÁN üzletemet ismét megnyitottam DICHMER JÍROS Budapest, VII. Erzsébet krt. 20 A Dövény Tkrtkrift közönség figyelmét felhívjuk arra, hogy a Mauthner Odöh rt. ezévi növény árjegyzék megjelent és az érdeklődőknek ingyen és bérmentve készséggel rendelkezésére áll. Részletes ismertetéüt ad az összes évelőnövényekről, évelőhollutókról, kerti gruppok, valamint ablakládák beültetésére alkalmas növényekről, fuchstákról, muskátlikról, cserepes rózsákról stb. Vasárnap, 1934 április 1. Többszázezer pengős per indul a Magyar Földhitelintézet ellen a ntáfraderesskei b@tráay©$ parcellázás miatt Ki felelős a felugrito tt gazdák károsodásáért ? — A KISJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — A Kis Újság már két ízben ismertette azt a botrányos földparcellázást, mellyel a mátraderecskei gazdákat félrevezették és melynek következtében a Magyar Földhitelintézet, amely a parcellázásokat végeztette, most bepörölte a földvásárló gazdákat s az utolsó vánkost is ki akarja húzni a szegény nép feje alól. A mátraderecskei gazdák annak idején jóhiszeműen belementek a földvásárlásba annak reményében, hogy az egyidejűleg ígért harmincötéves kölcsönt a bank folyósítani fogja. A kölcsönt azonban nem kapták meg s a földet sem írták a nevükre, ezzel szemben az őket terhelő kötelezettségeket most per útján akarják érvényesíteni velükszemben. A Kis Újságnak sikerült megszereznie a mátraderecskei parcellázás ügyére vonatkozó szerződéseket és megállapodásokat és ezekből kitűnik, hogy a földet eladó özvegy Braun Kálmánná és fiai, Balog István és Balog Iván bár kissé könnyelműen, de jóhiszeműen jártak el az adásvétel körül. A Földhitelintézet megigéri a gazdáiknak a kiüssön! Braunék 1928 decemberében kezdtek tárgyalni a Földhitelintézettel és 1929 március 23-án írták alá együttesen a parcellázási szerződést. A szóbanforgó 743 holdas pusztatardonyai birtokon a Magyar Földhitelintézet javára mintegy ötvenezer dollár kölcsön volt bekebelezve s így a tulajdonos Braunék részéről a legkézenfekvőbbnek mutatkozott, hogy a Földhitelintézet útján s ne idegen bankkal végeztessék el a parcellázást. A társtulajdonosok közül Balog István Mándi István ügyvéddel együttesen tárgyalta le a parcellázás ügyét Kelemen ügyvezetőigazgatóval, a Földhitelintézet megbízottjával. E hét ékor váltotta a bekebelezések kifizetését és azt, hogy a fennálló terheket a földvásárló gazdák között megosztja. Sőt további ötvenezer pengő kölcsön folyósítását is megígérte Kelemen igazgató. A parcellázási szerződésbe ezt a megállapodást nem vették be, mert azt mondták, hogy ők Braunék birtokát parcellázás céljából átvették és ez természetesen feltételezi azt is, hogy az ígért kölcsönöket megadják. Braunék a bank jóhiszeműségében nem is kételkedhettek, ezt bizonyítja Balog Istvánnak, az egyik tulajdonosnak a földvásárló gazdákhoz intézett levele, amely a következőket tartalmazza: „Nyilatkozat. Aulizott Balog István úgyis, mint özvegy Braun Kálmánná megbízottja, ezennel kötelezőleg kijelentem, hogy minden irányban jóváhagyólag tudomásul veszem azokat az adásvételi szerződéseket, melyeket a mátraderecskei gazdák, a jelenleg már a Magyar Földhitelintézet tulajdonát képező és a mátraballai 158. számú telekkönyvi betétben foglalt ingatlanokra vonatkozólag kötnek. Úgyszintén kijelentem, hogy a vételárak részbeni kiegyenlítésére szolgáló törlesztéses jelzálogkölcsönöket a Magyar Földhitelintézet a bemutatott és általam elismert kötelezvényminta szerint fogja folyósítani. Kelt Mátraderecskén, 1929 május 13-án, Balog István. Előttünk: Dr Bárdy István és Szalmássy Béla főjegyző tanult.** Elképzelhető-e, hogy Balog István megtette volna ezt a kötelező ígéretet a hoszszúlejáratú kölcsönre, ha a Földhitelintézet nem ígérte volna annak folyósítását? A bank egyebekben a parcellázás lebonyolításáért holdanként harminc pengőt kötött ki magának. Braunék terhére írta a parcellázási jutalékot s ezután is évi tizenkét százalék kamatot számított. A gazdák 1930 április 10-ig egyetlen fillér kölcsönt sem kaptak, sőt azoknak a vevőknek, akik a vételárat teljes egészében kifizették, a megvett földet sem íratták a nevükre. Balog István 1930 januárjában kérte a Földhitelintézetet, hogy adja írásban a gazdák részére, hogy milyen kölcsönöket és milyen feltételei mellett fognak folyósítani? Erre a levélre 1930 április 10-én érkezett válasz, amelyben a legtehetetlenebb és legméltánytalanabb feltételeket szabta az intézet, hogy a szóbelileg tett ígéreteit írásban igazolja. Miután a földárak 1930 áprilisában már lényegesen kisebbek voltak, mint 1928-ban, a Földhitelintézet jogtalan küldéseinek teljesítése tekintetében Braunék kényszerhelyzetben voltak. Ugyanis, ha a Földhitelintézet ekkor szerződésellenesen visszaadja a parcellázási megbízást és a vevők vételi kötelezettségeiktől szabadulnak, — éppen a Földhitelintézet mulasztása következtében — a gazdák a vételtől visszaléptek volna és a parcellázás meghiúsult volna. Braunék a Földhitelintézet által követelt nyilatkozatot aláírták, azonban feltételekhez kötötték, melyeket azonban a Földhitelintézet szintén nem teljesített. Braunék eszerint körülbelül háromszázezer pengős pert indítanak a Földhitelintézet ellen, mégpedig nem szegény jogon, úgyhogy ennek felelősségét aligha vállalnák, ha nem volna igazuk. 5E?zékei!« a felegyzőnSsfensSl Kétségtelen, hogy a szerződések közül a Földhitelintézet minden előnyt a maga javára akart biztosítani és minden hátrányt a földbirtokos Braunokra hárított. De az is kétségtelen, hogy itt valami hivatali copfoskodásról lehet szó. Hiszen a józan ész azt mondja, hogy a Földhitelintézetnek folyósítania kellett volna a gazdák részére a hosszúlejáratú kölcsönt, mert az kétszeresen is biztosítva volt. Vitéz Szalmássy Béla mátraderecskei főjegyző szerepe még teljesen homályos. Ő részint Braunék megbízásából igyekezett tűzzelvassal rábírni a gazdákat a szerződés aláírására, részint pedig a Magyar Földhitelintézet megbízásából járt el. A szerződéseket ő készítette el s a Földhitelintézet részére az esedékes pénzösszegeket is ő szedte be a gazdáktól. Ezzel szemben a gazdák előtt — mint már megírtuk — úgy igyekezett magát feltüntetni, mintha csak az ő érdeküket képviselné. — Úgy bíztunk a főjegyző úrban. — mondta az egyik gazda, — mintha egy földreszállt apostol szólt volna hozzánk. A budapesti törvényszék egyik bírája a napokban kint volt Mátraderecskén, attól kihallgatta a gazdákat és a főjegyzőt. Nagy feltűnést keltett, hogy a főjegyző a bíróság előtt ekkor bevallotta: — Elismerem, hogy Braunék szolgálataimért három és félhold földet adtak. Nem vonjuk kétségbe, hogy a főjegyző is jóhiszeműen járt el, azonban ez is egyik elrettentő példája annak, milyen súlyos hiba, ha a jogi dolgokban járatlan községi jegyzők ügyvédek helyett ilyen nagy fontosságú szerződéseket köthetnek. Gudenus Leó dr. A bank visszaláncol az ígéretek teljesítésétől A Földhitelintézet a parcellázás lebonyolítása során azonban nemcsak megszegte minden ígéretét, de nemtörődömségével lehetetlenné tette a parcellázást és az eladást szerződésellenes magatartásával elmulasztotta. Midőn a bank a birtokrészt parcellázásra átvette, leküldte Mátraderecskére kettzben is Fakot főfelügyelőt, parcellázási osztályának vezetőjét, hogy a vásárló gazdákat a parcellázás feltételeiről és lebonyolításáról tájékoztassa. Fakót főfelügyelő is megígérte a gazdáknak, hogy a Földhitelintézet hosszúlejáratú kölcsönt ad. A Földhitelintézet azonban az eladó Braunék és a vevők bizalmával visszaélt, mert a befizetett előlegeket nem a kívánt számlára vette s ezek után tizenkét százalék kamatot számított. Ezenkívül, bár még nem parcellázott fel egyetlen holdat sem, az egész 640 magyar hold után az eladó Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben: slr Zemplén megyében, a Tisza mellett van Tiszakarád. Református község, körülbelül 3000 lakossal. A község víz-, pocsolya- és sártenger. Egyik háztól a másikig csak bokán felüli sárban lehet eljutni. Járda, palló ismeretlen fogalmak. A gyermekek, kik sokan vannak, az iskola hói hazafelé félig meztelen lábakkal lubickolnak a még hideg tavaszi sárban. Megszokták. Az öregek, a szülők nem tehetnek róla. Nincs kereset, nincs pénz. Tehát nincs ruha, nincs cipő, csizma. Pelenka és tiszta lepedő sincs. A fiszakarfidl is mocsárvilág Hogyan látott nyolcvannál (6) szegény magyarcsalfift. naMasnorra * mmmr Kim osztalysorsjatek Éj 11 ITT ftZ IDEJE, ÍIt hogy a 32-ik magyar királyi osztálysorsjátékra sorsjegyetis I2g rendeljen vagy vásároljon, mert a húzás már ||g április ftá 14-fin kezdődik |||