Kis Ujság, 1934. szeptember (47. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-08 / 203. szám
A A vízművek vállalkozóinak botránya Nagy felháborodást keltenek a főváros vízműveinek alagútépítkezéseinél évek óta történő visszásságok. A vízművek tudvalévően a Duna alatt akarnak több alagutat építtetni, hogy ilyen módon fejlesszék üzemüket. A munkálatokat három vállalkozó cégre bízták: a Palatínus részvénytársaságra, a Káldor és Mattyasovszky cégre, továbbá Zsigmondy Béla fúróvállalatra. A vállalkozók az utóbbi másfél év alatt tíz alkalommal jelentették, hogy a munkálatok meghiúsultak és az eddigi alagútépítkezések beomlottak. Sipőcz Jenő polgármester most elhatározta, hogy nem tűri tovább a botrányos helyzetet, jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak és felszólítja a vállalkozókat, hogy haladéktalanul folytassák a munkát, mert ellenkező esetben kártérítési igényt támaszt ellenük a főváros. A főváros tiszti ügyészsége már tanulmányozza a válalakozókkal kötött szerződéseket. Valószínű, hogy a főváros a vállalkozókkal szemben ötmillió pengős kártérítési igényt fog támasztani. Szombat, 1934 szeptember 8 KIS ÚJSÁG• A szerb belügyminiszter unokaöccsét horvát merénylők a Dunába fojtották Újvidék határában Hét embert letartóztattak a titokzatos gyilkosság ügyében Nagy izgalom a megszállott Bácskában Újvidéken és a megszállott Bácskában óriási izgalommal tárgyalják azt a titokzatos gyilkosságot, melynek áldozata nem más, mint a jelenlegi jugoszláv belügyminiszter, Lazics Zsivojin unokaöccse, Gyokovics Boldizsár fiatal egyetemi hallgató. A titokzatos dráma, mely Újvidék határában, Zalánkemény dunaparti községnél játszódott le, annál nagyobb szenzációt keltett, mert a fiatal egyetemi hallgatót a belügyminiszter fiaként nevelte és nála is lakott Belgrádban. Ezzel magyarázható, hogy az újvidéki rendőrségen kívül az egész szerb főváros rendőrsége talpon van napok óta és kutatja a megfejthetetlen rejtély érthetetlen részlet tett. Gyokovics Boldizsár egyetemi hallgató a nyári szünidőt állandóan a Dunán töltötte. Társult egy újvidéki kereskedővel, aki hetenként kétszer tutajon szállítja le a Dunán áruit Belgrádba. így volt ez kedden is, mikor egy váratlan szerencsétlenség, vagy előre kitervelt bűntény megölte Gyokovics Boldizsárt. Újvidékről reggel 9 órakor indult el a tutaj megrakva áruval, főleg gyümölccsel Belgrád felé. Alig hagyták el a várost, mikor egy félig elsüllyedt uszálynak ment a tutaj.Az összeütközés oly erős volt, hogy a tutaj percek alatt elsüllyedt s az egyetemi hallgató a hullámokban lelte halálát, noha kitűnő úszó volt... A tutajon lévő hét ember megmenekült ... Mikor a rendőrség értesült a szerencsétlenségről, nyomban nagy apparátussal indult meg a nyomozás, melynek állásáról a belügyminiszternek félóránként tettek jelentést. Közben a nyomozás során több gyanús körülmény merült fel. Egyrészt a kihallgatott megmenekült horvát munkások mind másképen beszélték el a szerencsétlenséget . . . Bizalmas bejelentés alapján a rendőrség Zalánkrmény községben több házkutatás során parasztházaknál megtalálta a belügyminiszter unokaöccsének pénztárcáját, igazolványait és nadrágját. Erre azt mondták, hogy az egyetemi hallgató szokása szerint úszónadrágban hevert a tutajon, mikor a szerencsétlenség történt, arra a kérdésre a gyanúsítottak már nem tudtak felelni, hogy miképen maradt idejük arra a szerencsétlenség perceiben, hogy a belügyminiszter unokaöccsének tárgyait magukhoz vegyék, mikor állításuk szerint a katasztrófa pillanatok alatt játszódott le s mindenkinek csak arra jutott ideje, hogy mentse a maga életét... A belügyminiszter utasította a rendőrséget, hogy hatósági erővel emeljék ki a vízből az elsüllyedt tutajt és kerítsék elő unokaöccsének holttestét. A rendőrség a tutaj hét utasát, akik hoz válók, letartóztatta azzal, hogy erős gyanú van amellett, hogy a belügyminiszter unokaöccsét előre megfontolt terv szerint tették el láb alól. Olyan jelek is vannak, melyek rablógyilkosság mellett szólnak, mert a fiatalembernél állandóan nagyobb összegek voltak. Az eddigi nyomozásnak olyan adatai is vannak, amelyek politikai gyilkosság mellett szólnak, hogy a belügyminiszteren bosszút álljanak ... ! A belgrádi rendőrség tíz legjobb detektívje nyomoz a Duna mentén és igyekszik megoldani a titokzatos dunai dráma hátterét. Megdöbbenve látták a trianoni határt a Sátoraljaújhelyen járt német újságírók - A KIS ÚJSÁG TUIDOSÍTÓJYról -Német birodalmi, vezető újságírók, írók és szerkesztők érkeztek Sátoraljaújhelyre. Előbb bejárták a Tokajhegyalja legszebb részeit,majd a Hegyalja fővárosában a trianoni határt tanulmányozták. . .A ! Megilletődve látták, hogy a sátoraljaújhelyi Kossuth-szobortól pár száz méternyire már a cseh alatom kezdődik. 1 Az újhelyi vágóhíd mellett elhaladva, a „hajózható" Ronyva fahídján dübörögtek át a kocsik s a határdombnál leszálló társaságnak Príhoda József dr. polgármester és négy újhelyi kísérő mutatta a körtefa, léckerítés, mezei út alkotta „természetes" határokat. Rendkívül mély benyomást tettek a látottak a német birodalmi újságírókra, s mert az öt újhelyi úr ötféleképpen mutatta a határ szilva- és almafák vonalát. Clemehser szerkesztő általános helyeslés közt mondta meg véleményét az olyan határmegállapításról, melynek hollétét a határ mentén lakók se képesek megállapítani. ’A kis állomásnál egy passzus nélkül a „hajózható" Ronyvát átgázoló sertés kelt élénk derültséget s a társaság „nagyon is sokat láttunk" megjegyzéssel szállt kocsiba. SSs Fej ' ASPIRIN TABLETTÁK® A valódiságért és jóságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tablettán látható. Gyógyszertárakban kapható. AA 15SS fa akarják gyújtani dicsérettsakben viskóikat a pesterzsébeti flangyatelep kitelepített lakói Egyetlen pestkörnyéki község sem akarja befogadni őket Borzalmas kép a 4690 lakosi nyomorvárosról ifjítO A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL . A pestszenterzsébeti Horthy Miklós-út végén terül el hat hold hepehupás föld. Ez az a földdarab, amelyet a környéken Hangyatelepnek hívtak. Sokszor írtunk már arról a minden képzeletet felülmúló nyomorról, amelyben a Hangyatelep lakossága sínylődik. A főváros határában több más szükséglakás és nyomortelep is van, de ezek valósággal luxuslakóhelyek a Hangyatelephez képest. A hetvenezres lakosságú Pestszenterzsébet városának sok gondot okozott a Hangyatelep. Az erzsébeti városházán elmondták, hogy a háború utolsó évében, amikor a lakásínség elkezdődött, egy kilakoltatott ember minden engedély nélkül kalyibát eszkábált össze magának a telken, amely azelőtt a Hangya szövetkezeté vált, azért hívták Hangyatelepnek. Az első honfoglalót csakhamar mások követték, úgyhogy legutóbb már négyszáz, kunyhónak is csak nagy jóakarattal nevezhető építmény volt egymás hegyén-hátán a telken. A négyszáz lakóhelyen négyezernél többen laktak. A ,,háztulajdonosok" ugyanis albérlőket is fogadtak magukhoz. Ők maguk azonban sem telekbért, sem házbért nem fizettek senkinek, de segélyért jelentkeztek. A Hangyatelep lakói munkanélküliek voltak, de közülük nem mindegyik akart dolgozni. A legtöbbjük munkája abból állt, hogy a közeli nagyvásártéren és a budapesti vágóhidakon élelmiszerhulladékokat szedtek össze. A romlott hulladékélelmiszerektől azután a legkülönbözőbb betegségeket kapták. A pestszenterzsébeti tisztiorvos kimutatása szerint a Hangyatelep négyezer lakója közt számszerint ugyanannyi volt a tüdőbeteg, mint a hetvenezres lélekszámú Pestszenterzsébeten. A többi népbetegség is ehhez hasonló arányban tizedelte a telep lakosságát. A Hangyatelep ennek ellenére is állandóan zsúfolt volt, mert az elhaltak és betegek helyére folyton újabb és újabb bevándorlók érkeztek. A környékbeli ínségeseken kívül igen sok régen keresett gonosztevő is bujkált a telepen. Ezeket ugyan a rendőrség váratlan és gyakori razziái meg-megriasztották, de azért mégis mindig vissza-vissztértek a Hangyatelepre. Pestszenterzsébet város képviselőtestülete és tanácsa már régen elhatározta, hogy valamit tenni kell a Hangyateleppel. Előbb jószóval próbálták rábeszélni a telep lakóit, hogy költözzenek máshová, ennek azonban nem volt foganatja. A hangyatelepiek azzal feleltek, ha pénzük lenne lakásra, már régen elköltöztek volna odúikból. Ezek után Pestszenterzsébet közgyűlése kimondotta, hogy záros határidőn belül leromboltatja a Hangyatelep minden vityillóját, egyúttal pedig utasította a tanácsot, hogy pénzáldozatok árán is tegye lehetővé, hogy azok a szegény emberek, akik eddig a Hangyatelepen laktak, máshol kapjanak szállást. Helle László dr. helyettes polgármester és munkatársai erre i-iyszer, a városi szükséglakásokba telepítették az arra legjobban rászorultakat. Azután összeíratták a város területén kiadó lakásokat és azok nagy részét a városi inségalap pénzén kivették a teleplakó családok számára. Ígéretet kaptak az új lakásokba beköltözők, hogy még két hónapig a város fizeti ki a lakbérüket. Közhírré tették azt is a telepen, hogy aki más helyiségbe akar költözni, a város díjmentesen elszállíttatja minden holmiját. Ekkor egészen meglepő dolog derült ki. Az, hogy a telepi lakói közül egész seregnek házhelye, vagy telke van valahol a főváros környékén, így többen azt kérték, hogy cókmókjukat Érdligetre, Sződre és más környékbeli helyiségekbe szállíttassák. A hurcolkodás már egy héttel ezelőtt megindult, a város emberei pedig nyomban lebontották azt a viskót, amelynek gazdáit elhelyezték. A nagy rombolás közepette azonban megtörtént az is, hogy olyan kalyibákat is leromboltak, amelyeknek lakói még nem találtak új otthont, így például az egyik négygyermekes asszony háromnapos csecsemőjével maradt fedél nélkül és most szedett-vedett holmijával a szabad ég alatt tanyázik. Helle polgármesterhelyettessel és a város több más vezető hivatalnokával jártunk kint a lerombolásra ítélt Hangyatelepen. A félig rombadőlt, vagy lebontott vityillók között kettesével csendőrök cirkálnak. Az a hír járta ugyanis, hogy a telep több elkeseredett lakója fel akarja gyújtani az egész Hangyatelepet, mivel el kell onnan költöznie. A hír nem bizonyult valónak, de az emberek és főleg az asszonyok szájából csőstül hull a panasz, mikor a városháza urait meglátják. Egymásután furakodnak a polgármester elé és vagy azt panaszolják, hogy nem tudtak lakást kapni, vagy hogy, ha már kivették is a lakást, mikor az új háziúrmegtudta, hogy öt vagy hat gyerekük van, visszaadta a foglalót. A hangyatelepi családokban ugyanis egyáltalában nem dívik az egyke. Van olyan család, ahol kilenc gyermek is van, négynél kevesebb, pedig ritkaság. A panaszkodók másik csoportja arról tett szót, hogy új lakóhelyükön nem akarják őket befogadni. Egy asszony sírva mondja a polgármesternek, hogy Soroksárra akart költözni, de az ottani jegyző nem ad neki bejelentőlapot, maradjon csak Pestszenterzsébeten, elég szegény ember van Soroksáron amúgy is. Hasonló esetekről számolnak be mások is a telep lakói közül. A polgármesterhelyettes megígéri, hogy az alispáni hivatal útján hamarosan utasíttatni fogja a jegyzőket, hogy törvényellenes intézkedésüket változtassák meg. Amíg járunk a legnagyobbrészt már lerombolt kalyibák között, egyre nő a városi utak után tóduló teleplakók tömege. Egyre elkeseredettebb kifakadásokat hallani a fejük fölül lebontott kalyibák és az el nem foglalható lakások miatt, úgyhogy végül valósággal menekülésszerűen hagyjuk el a Hangya telepet. A gazzal benőtt domb oldalában, a Soroksári út felé a legelképzelhetetlenebb ócskaságok között furcsa ellentétül egy orgonabokor áll, amely a szép, meleg ősz jóvoltából másodszor virágzik. Anyaszült meztelen kis cigánypurdé mászik a bokorhoz, letép egy ágat és szagolja. „_________________________________ Psihizált egyéneknél a már régóta szívesen alkalmazott természetes „Ferenc József" keserűvízkúra a bélműködést erőteljesen előmozdítja, az anyagcserét tetemesen élénkíti, a zsírmennyiséget megfelelően lecsökkenti és a testet könnyendé teszi.