Kis Ujság, 1934. szeptember (47. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-08 / 203. szám

A A vízművek vállalkozóinak botránya Nagy felháborodást keltenek a főváros víz­műveinek alagútépítkezéseinél évek óta történő visszásságok. A vízművek tudvalévően a Duna alatt akarnak több alagutat építtetni, hogy ilyen módon fejlesszék üzemüket. A munkálatokat három vállalkozó cégre bíz­ták: a Palatínus részvénytársaságra, a Káldor és Mattyasovszky cégre, továbbá Zsigmondy Béla fúróvállalatra. A vállalkozók az utóbbi másfél év alatt tíz alkalommal jelentették, hogy a munká­latok meghiúsultak és az eddigi alagútépítkezések beomlottak. Sipőcz Jenő polgármester most elhatározta, hogy nem tűri tovább a botrányos helyzetet, jelentést tesz a közigazgatási bizottságnak és felszólítja a vállalkozókat, hogy haladéktalanul folytassák a munkát, mert ellenkező esetben kártérítési igényt támaszt ellenük a főváros. A főváros tiszti ügyészsége már tanulmá­nyozza a válalakozókkal kötött szerződéseket. Valószínű, hogy a főváros a vállalkozókkal szemben ötmillió pengős kártérítési igényt fog támasztani. Szombat, 1934 szeptember 8 KIS ÚJSÁG• A szerb belügyminiszter unokaöccsét horvát merénylők a Dunába fojtották Újvidék határában Hét embert letartóztattak a titokzatos gyilkosság ügyében Nagy izgalom a megszállott Bácskában Újvidéken és a megszállott Bácskában óriási izgalommal tárgyalják azt a titokza­tos gyilkosságot, melynek áldozata nem más, mint a jelenlegi jugoszláv belügymi­niszter, Lazics Zsivojin unokaöccse, Gyo­kovics Boldizsár fiatal egyetemi hallgató. A titokzatos dráma, mely Újvidék határá­ban, Zalánkemény dunaparti községnél ját­szódott le, annál nagyobb szenzációt kel­tett, mert a fiatal egyetemi hallgatót a bel­ügyminiszter fiaként nevelte és nála is la­kott Belgrád­ban. Ezzel magyarázható, hogy az újvidéki rendőrségen kívül az egész szerb főváros rendőrsége tal­pon van napok óta és kutatja a meg­fejthetetlen rejtély érthetetlen részle­­t tett. Gyokovics Boldizsár egyetemi hallgató a nyári szünidőt állandóan a Dunán töltötte. Társult egy újvidéki kereskedővel, aki he­tenként kétszer tutajon szállítja le a Dunán áruit Belgrádba. így volt ez kedden is, mi­kor egy váratlan szerencsétlenség, vagy előre kitervelt bűntény megölte Gyokovics Boldizsárt. Újvidékről reggel 9 órakor indult el a tutaj megrakva áruval, főleg gyümölccsel Belgrád felé. Alig hagyták el a várost, mi­kor egy félig elsüllyedt uszálynak ment a tutaj.­­Az összeütközés oly erős volt, hogy a tutaj percek alatt elsüllyedt s az egyetemi hall­gató a hullámokban lelte halálát, noha ki­tűnő úszó volt... A tutajon lévő hét ember megmenekült ... Mikor a rendőrség értesült a szerencsét­lenségről, nyomban nagy apparátussal indult meg a nyomozás, melynek állásáról a bel­ügyminiszternek félóránként tettek jelen­tést. Közben a nyomozás során több gyanús körülmény merült fel. Egyrészt a kihallga­tott megmenekült horvát munkások mind másképen beszélték el a szerencsétlensé­get . . . Bizalmas be­jelentés alapján a rend­őrség Zalánkrmény községben több házku­tatás során parasztházaknál megtalálta a belügyminiszter unokaöccsének pénz­tárcáját, igazolványait és nadrágját. Erre azt mondták, hogy az egyetemi hall­gató szokása szerint úszónadrágban hevert a tutajon, mikor a szerencsétlenség történt, arra a kérdésre a gyanúsítottak már nem tudtak felelni, hogy miképen maradt idejük arra a szerencsétlenség perceiben, hogy a belügyminiszter unokaöccsének tárgyait magukhoz vegyék, mikor állításuk szerint­ a katasztrófa pillanatok alatt játszódott le s mindenkinek csak arra jutott ideje, hogy mentse a maga életét... A belügyminiszter utasította a rendőrsé­get, hogy hatósági erővel emeljék ki a víz­ből az elsüllyedt tutajt és kerítsék elő unokaöccsének holttestét. A rendőrség a tutaj hét utasát, akik hoz válók, letartóztatta azzal, hogy erős gyanú van amellett, hogy a belügyminiszter unoka­­öccsét előre megfontolt terv szerint tették el láb alól. Olyan jelek is vannak, melyek rabló­gyilkosság mellett szólnak, mert a fiatalembernél állandóan nagyobb összegek voltak. Az eddigi nyomozásnak olyan adatai is vannak, amelyek politikai gyilkosság mellett szólnak, hogy a belügyminiszteren bosszút állja­nak ... ! A belgrádi rendőrség tíz legjobb detek­­tívje nyomoz a Duna mentén és igyekszik megoldani a titokzatos dunai dráma hát­terét. Megdöbbenve látták a trianoni határt a Sátoraljaújhelyen járt német újságírók - A KIS ÚJSÁG TUIDOSÍTÓJYról -Német birodalmi, vezető újságírók, írók és szerkesztők érkeztek Sátoraljaújhelyre. Előbb bejárták a Tokajhegyal­ja legszebb része­it,­majd a Hegyalja fővárosában a trianoni­ határt ta­nulmányozták. . .A­­ ! Megilletődve látták, hogy a sátoraljaújhelyi Kossuth-szobortól pár száz méternyire már a cseh alatom kezdődik. 1 Az újhelyi vágóhíd mellett elhaladva, a „hajózható" Ronyva fahídján dübörögtek át a kocsik s a határdombnál leszálló társaságnak Príhoda József dr­­. polgármester és négy új­helyi kísérő mutatta a körtefa, léckerítés, me­zei út alkotta „természetes" határokat. Rend­kívül mély benyomást tettek a látottak a né­met birodalmi újságírókra, s mert az öt új­helyi úr ötféleképpen mutatta a határ szilva- és almafák vonalát. Clemehs­er szerkesztő általá­nos helyeslés közt mondta meg véleményét az olyan határmegállapításról, melynek hollétét a határ mentén lakók se képesek megállapítani. ’A kis állomásnál egy passzus nélkü­l a „hajóz­ható" Ronyvát átgázoló sertés kelt élénk derült­séget s a társaság „nagyon is sokat láttunk" megjegyzéssel szállt kocsiba. SSs Fej ' ASPIRIN TABLETTÁK® A valódiságért és jó­ságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tab­lettán látható. Gyógyszertárakban kapható. AA 15SS fa akarják gyújtani dicsérettsakben viskóikat a pesterzsébeti flangyatelep kitelepített lakói Egyetlen pestkörnyéki község sem akarja befogadni őket Borzalmas kép a 4690 lakosi nyomor­városról ifjí­t­­O A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL . A pestszenterzsébeti Horthy Miklós-út végén terül el hat hold hepehupás föld. Ez az a földdarab, amelyet a környéken Hangyatelep­nek hívtak. Sokszor írtunk már arról a minden képzele­tet felülmúló nyomorról, amelyben a Hangya­­telep lakossága sínylődik. A főváros határá­ban több más szükséglakás és nyomortelep is van, de ezek valósággal luxuslakóhelyek a Hangyatelephez képest. A hetvenezres lakosságú Pestszenterzsébet városának sok gondot okozott a Hangyatelep. Az erzsébeti városházán elmondták, hogy a háború utolsó évében, amikor a lakásínség el­kezdődött, egy kilakoltatott ember minden en­gedély nélkül kalyibát eszkábált össze magá­nak a telken, amely azelőtt a Hangya szövet­kezeté vált, azért hívták Hangyatelepnek. Az első honfoglalót csakhamar mások kö­vették, úgyhogy legutóbb már négyszáz, kunyhónak is csak nagy jóakarattal nevezhető építmény volt egymás hegyén-hátán a telken. A négyszáz lakóhelyen négyezernél többen laktak. A ,,háztulajdonosok" ugyanis albérlőket is fogadtak magukhoz. Ők maguk azonban sem telekbért, sem házbért n­em fizettek senkinek, de segélyért jelentkeztek. A Hangyatelep lakói munkanélküliek vol­tak, de közülük nem mindegyik akart dolgozni. A legtöbbjük munkája abból állt, hogy a kö­zeli nagyvásártéren és a budapesti vágóhida­­kon élelmiszerhulladékokat szedtek össze. A romlott hulladékélelmiszerektől azután a leg­különbözőbb betegségeket kapták. A pestszent­erzsébeti tisztiorvos kimutatása szerint a Hangyatelep négyezer lakója közt szám­szerint ugyanannyi volt a tüdőbeteg, mint a hetvenezres lélekszámú Pestszenterzsé­­beten. A többi népbetegség is ehhez hasonló arány­ban tizedelte a telep lakosságát. A Hangyatelep ennek ellenére is állandóan zsúfolt volt, mert az elhaltak és betegek he­lyére folyton újabb és újabb bevándorlók érkeztek. A környékbeli ínségeseken kívül igen sok régen keresett gonosztevő is buj­kált a telepen. Ezeket ugyan a rendőrség váratlan és gyakori razziái meg-megriasztották, de azért mégis mindig vissza-vissztértek a Hangyatelepre. Pestszenterzsébet város képviselőtestülete és tanácsa már régen elhatározta, hogy valamit tenni kell a Hangyateleppel. Előbb jószóval próbálták rábeszélni a telep lakóit, hogy köl­tözzenek máshová, ennek azonban nem volt foganatja. A hangyatelepiek azzal feleltek, ha pénzük lenne lakásra, már régen elköl­töztek volna odúikból. Ezek után Pestszenterzsébet közgyűlése ki­mondotta, hogy záros határidőn belül lerom­boltatja a Hangyatelep minden vityillóját, egyúttal pedig utasította a tanácsot, hogy pénz­áldozatok árán is tegye lehetővé, hogy azok a szegény emberek, akik eddig a Hangyatelepen laktak, máshol kapjanak szállást. Helle László dr. helyettes polgármester és munkatársai erre i-iyszer, a városi szükségla­kásokba telepítették az arra legjobban rászo­rultakat. Azután összeíratták a város terüle­tén kiadó lakásokat és azok nagy részét a vá­rosi inségalap pénzén kivették a teleplakó csa­ládok számára. Ígér­etet kaptak az új laká­sokba beköltözők, hogy még két hónapig a város fizeti ki a lakbérüket. Közhírré tették azt is a telepen, hogy aki más helyiségbe akar költözni, a város díjmentesen elszállíttatja minden holmiját. Ekkor egészen meglepő dolog derült ki. Az, hogy a telepi lakói közül egész seregnek házhelye, vagy telke van valahol a főváros környékén, így többen azt kérték, hogy cókmókjukat Érdligetre, Sződre és más környékbeli helyi­ségekbe szállíttassák. A hurcolkodás már egy héttel ezelőtt meg­indult, a város emberei pedig nyomban lebon­tották azt a viskót, amelynek gazdáit elhe­lyezték. A nagy rombolás közepette azonban megtörtént az is, hogy olyan kalyibákat is le­romboltak, amelyeknek lakói még nem találtak új otthont, így például az egyik négygyerme­kes asszony háromnapos csecsemőjével ma­radt fedél nélkül és most szedett-vedett hol­mijával a szabad ég alatt tanyázik. Helle polgármesterhelyettessel és a város több más vezető hivatalnokával jártunk kint a lerombolásra ítélt Hangyatelepen. A félig rombadőlt, vagy lebontott vityillók között ket­tesével csendőrök cirkálnak. Az a hír járta ugyanis, hogy a telep több elkeseredett lakója fel akarja gyújtani az egész Hangyatelepet, mivel el kell onnan költöznie. A hír nem bi­zonyult valónak, de az emberek és főleg az asszonyok szájából csőstül hull a panasz, mi­kor a városháza urait meglátják. Egymásután furakodnak a polgármester elé és vagy azt panaszolják, hogy nem tudtak la­kást kapni, vagy hogy, ha már kivették is a lakást, mikor az új háziúr­­megtudta, hogy öt vagy hat gyerekük van, visszaadta a fog­lalót. A hangyatelepi családokban ugyanis egyál­talában nem dívik az egyke. Van olyan család, ahol kilenc gyermek is van, négynél kevesebb, pedig ritkaság. A panaszkodók másik csoportja arról tett szót, hogy új lakóhelyükön nem akarják őket befogadni. Egy asszony sírva mondja a pol­gármesternek, hogy Soroksárra akart költözni, de az ottani jegyző nem ad neki bejelentő­­lapot, maradjon csak Pestszenterzsébeten, elég szegény ember van Soroksáron amúgy is. Ha­sonló esetekről számolnak be mások is a te­lep lakói közül. A polgármesterhelyettes meg­ígéri, hogy az alispáni hivatal útján hamaro­san utasíttatni fogja a jegyzőket, hogy tör­vényellenes intézkedésüket változtassák meg. Amíg járunk a legnagyobbrészt már lerom­bolt kalyibák között, egyre nő a városi utak után tóduló teleplakók tömege. Egyre elkese­redettebb kifakadásokat hallani a fejük fölül lebontott kalyibák és az el nem foglalható lakások miatt, úgyhogy végül valósággal menekülésszerűen hagy­juk el a Hangya telepet. A gazzal benőtt domb oldalában, a Sorok­­sári­ út felé a legelképzelhetetlenebb ócskasá­gok között furcsa ellentétül egy orgonabokor áll, amely a szép, meleg ősz jóvoltából másod­szor virágzik. Anyaszült meztelen kis cigánypurdé mászik a bokorhoz, letép egy ágat és szagolja. „_______________­__________________ P­sihizált egyéneknél a már régóta szívesen alkalmazott természetes „Ferenc József" ke­­serűvízkúra a bélműködést erőteljesen elő­mozdítja, az anyagcserét tetemesen élénkíti, a zsírmennyiséget megfelelően lecsökkenti és a testet könnyen­dé teszi.

Next