Kis Ujság, 1934. október (47. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
r ’Kedd, 1931 bízió vér 2" tema nemzeti közvélemény elé. Ennek a munkatervnek az volt a rendeltetése, hogy világosan megjelölje azokat a célokat, amelyek felé az országot vezetni akarom. Szabatosan körvonalazza azokat az elveket, amelyek kormányom mindennpi tevénykeségének keretét alkotják, hogy megérzékeltesse a közvéleménynyel azt a szellemet, amely a rámbízott nagynemzeti jelszavak megőrzésénél szemem előtt lebeg. Ezt a 95 pontot bizonyos oldalakról eleinte élet gúny és lekicsinylés fogadta. Ez engem nem kedvetlenített el, mert míg egyrészt tudtam azt, hogy minden új lépésnek ez az osztályrésze, másrészt abban is biztos volt, hogy ezt a gúnyt, élcet és csipkelődést abban a mértékben fogja felváltani a megértés és az elismerés hangja, amilyen mértékben meg tudja a kormány győzni a magyar közvéleményt szándékai komolyságáról, s minden törekvése realitásáról, arról, hogy semmi más célunk nincs, mint a keserves magyar sors elviselhetővé tétele és semmi más érdek nem fűz mostani nehéz tisztünk ellátásához, mint az az elszánt akarat, hogy a magyar jövő szilárd alapjait lefektessük, ha talán ne is a mostani sokat szenvedett generáció, de gyermekeink és unokáink számára. Nagy megnyugvás és belső elégtétel számomra, hogy a nemzet nagy többsége nemcsak, hogymegértette és magáévá tette a nemzeti munkatervből kiáradó felületet és annak minden pontját átható igaz és őszinte szellemet, de teljes támogatásban is részesített annak megvalósítására irányuló kormányzati munkámban. _ Mi a célja ennek a kormányzati munkának?_ Ma is változatlanul az, amit a nemzeti munkaterv első pontja két évvel ezelőtt határozottan és szabatosan megjelölt: a magyar nemzet megerősítése, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. De mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célú és erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított, független állam keretén belül valósítható meg, politikám első feladatának az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintem. A nemzeti munkaterv élén lefektetett , világos célkitűzés mozgatta azt a politikát és azt a kormányzati munkát, amelyet a vezetésem alatt álló kormány az elmúlt két év alatt mint külső mint belső vonatkozásban folytatott. A külpolitikában a kormány fő célja közelebbről az volt, hogy egyrészt megszerezze, illetőleg megtartsa és biztosítsa a magyar nemzet számára a világ részéről azt a megbecsülést, amely őt múltjánál, történelmi teljesítményénél és belső értékeinél fogva megilleti, másrészt olyan nemzetközi pozíciót vívjon ki az ország számára, amely a jog és az igazság szellemében lehetővé teszi nemzetünknek az alkotó munkát, a békés fejlődést és a polgárok jólétének megteremtését. Belső politikám célját, stílusát és módszerét ez a külpolitikai célkitűzés határozza meg. Az a meglátás, hogy a nemzet e nagy célt csak akkor érheti el, ha a maximális belső erőket tudja összegyűjteni, felhalmozni és a történeti célok szolgálatába állítani. A belső erőgyűjtés és energiagyarapítás volt tehát a legfontosabb belpolitikai célkitűzésem, amelyet kiegyensúlyozott gazdasági helyzet, igazságos szociális viszonyok, békés társadalmi atmoszféra és mindezekfundamentumára felépült nemzeti egység megvalósítása útján kívántam szolgálni és előmozdítani. Ezért hirdettem két év alatt nem csökkenő energiával és ezért hirdetem ma is ugyanezzel a hitbeli meggyőződéssel a nemzeti egység gondolatát és az igazi nemzeti egység megteremtésének szükségességét társadalmi, politikai és lelki vonatkozásokban egyaránt. Az ugyanis a rendíthetetlen meggyőződésem, hogy a mai rendkívül nehéz és komplikált nemzetközi helyzetben, óriási világerők ütközése közepett, a súlyos belső problémák egész sorával megterhelt, kicsiny Magyarország csak akkor fogja tudni megállni a helyét, ha lélekben, célokban és törekvésekben összeforrva, egyöntetű fajanszként áll azok mögött, akik az alkotmányos tényezők bizalmából állnak az ország élén. Az egység megteremtésére irányuló társadalmi mozgalomnak — amelyet ugyancsak minden erőmmel támogatok — az a történelmi hivatása, hogy a sorsközösség tudására ébresztve a magyarság minden rétegét, megteremtője legyen annak a lelki harmóniának, cél és törekvésbeli egységnek, amely nélül nagy történelmi perünket megnyerni nem tudjuk. Egyben, hogy lelki, társadalmi és népi gerendázata legyen az egység politikai vetületének, a nemzeti egység pártjának, amelynek viszont az a célja, hogy a politika alkotmányos eszközeivel biztosítsa a kormány számára a nyugodt, stabil, céltudatos kormányzati vezetés lehetőségét. Rendíthetetlen ugyanis az a meggyőződésem, hogy nemcsak az erőteljes kormányzást, amelyre ma az európai hullámok csapkodása közepett mindenekfelett szükség van, de az ősi, magyar alkotmányosság fenntartását is csakis egy ilyen hivatása magaslatán álló s a történelmi idők parancsszavát megérteni tudó, erőteljes kormmányzó többség teszi lehetővé. A pártokra, klikkekre, érdekcsoportokra való szétforgácsolódás, vagy a koalíciókkal való kísérletezés , ugyanis — elég példát láthatunk erre a körülöttünk zajló eseményekben — nem az alkotmányos élet megerősítésére, de annak meggyöngítésére, lejáratására vezet. — Ezért helyezek igen nagy súlyt mind a nemzeti egység pórtjának további szerves és céltudatos kiépítésére, mind pedig a pórt társadalmi hátterét alkotó nemzeti egység mozgalmának fejlesztésére és kiépítésére. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra is, hogy az érdekképviseleteknek és hasonló szervezeteknek nem lehet feladata minden kormányintézkedéssel szembeszállni. A kormány szívesen meghallgatja az érdekeitek észrevételeit. De, ha e szervezetek kormányintézkedésekkel találják magukat szembe, azoknak alá kell magukat vetniük. Erre jó példát nyújtott a frontharcos szövetség, amely — bár kissé túlhosszú tanácskozások után — de alávetette magát a belügyminiszter intézkedéseinek. — Amikor átvettem a kormányelnök széket, meglehetős súlyos gazdaság és szociális helyzetet találtam. Az államháztartásban jelentkező deficit aggasztó méreteket öltött, a gazdasági élet dermedt állapotban nézett a sivár jövő felé, a munka, a vállalkozás, forgalom pedig meg volt bénítva. Az állami gépezet működésének folytonosságát veszélyeztette a nép széles rétegeire nehezedő gazdasági válság, amely mindenfelől nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett. A közhangulat leromlása már-már az adófizetésben is észlelhető passzivitásig fokozódott. Termelő és fogyasztó, kereskedő és iparos, adós és hitelező nem tudták hányadán vannak, mert a gazdasági helyzet teljes bizonytalanságában, iránytű nélkül, a véletlen szeszélyeinek kitéve, máról holnapra élve kellett a létért való küzdelmet végigharcolniok. E kemény és keserves harcban felőrlődött elődöm gróf Károlyi Gyula kormányának puritán, szívós és hazafias erőfeszítése is, amellyel ők becsületes és önfeláldozó munkát végezve, a legnehezebb körülmények között próbáltak megbirkózni a feltornyosuló akadályokkal. Az ország vázolt állapota nehéz feladatokat rótt az új kormányra. Nyomban hozzáláttunk feladatunk megoldásához. Míg a Nemzeti Munkatervben minden irányra kiterjedő programot adtunk, a pillanat sürgetését megértve, azonnali intézkedésekkel igyekeztünk a válság hullámait leküzdeni. Elsőnek a téli fenyegető ínség enyhítéséről kellett gondoskodnunk. Munkaalkalmak megteremtése érdekében el kellett indítanunk a teljesen befagyott hiteléletet, az eladósodott gazdáknak nyugalmi állapotot kellett biztosítanunk. Kormányom minden gazdaságpolitikai tevékenységének alapgondolata az volt, hogy az egyes gazdasági tényezők és ágazatok között — a magyar sorsközösség jegyében — igazságos kiegyensúlyozásra, méltányos harmóniára van szükség, mert t nyomta el, még akkor is megvonaglott egyszeregyszer a kicserepesedett ajka: — Jó ... jóóó ... . Arra riadt föl, hogy valaki erősen kopogtat a konyhaajtón. Fölébredt, de nem tudott azonnal magához térni. Üveges szemmel meredt a sötétségbe. De ismétzörgettek. Valami szörnyű szaggatottságban zilált szavak ütköztek föl benne, de nem bírta értelembe fogni. Hanem a lábai azért kivitték a konyhába. Fölnyitotta az ajtót. " A púpos szomszédasszony volt a folyosón. Mária megnyúlva, sápadtan, tüzelő szemmel nézett rája. Szinte tündöklőn a csillagos éjszakában. Mintegy jelenés a mocskos falak, kiragyosodott vakolatok között. Ebben a sivárságban, a nagy bérkaszárnya folyosóján, megdicsőülten. A nyomorék asszony látott szájjal, lebűvölten nézte. Percekig. Ahogy álltak a csodában, itt, a remegő folyosón, a halál titokzatosságától beragyogva. — Én a halál pitvarában jártam . . ." — szólalt meg halkan, vontatottan. Egy pillanatra megértették egymást. Megértettek mindent. A mindent is. Teljesen. De hirtelen valami szörnyű szédület fogta el a púpos öreget. A józanságába markolt görcsösen. Sipítozó sírásba tört: — Szegény lányom, megzavarta az eszedet a bánat... — és addig sivalkodott, amíg az egész ház összeszaladt nagy lármával, jajveszékeléssel ................ • Később Mária maga is azt hitte, hogy akkor a bánat elvette az eszét. KIS ÚJSÁG. MAGYAR GYÁRTMÁNY csakis ez a kiegyensúlyozás és harmónia biztosíthatja a gazdasági munkát, a a társadalmi békét, az állam rendjét és a nyugodt politikai életet. Szociálpolitikánk a kenyérkérdés megoldását tűzte ki céljául és olyan világ megteremtését kívánja, amelyben a munka és a munkás megkapja verejtékezésének jutalmát, oltalomban részesül minden kizsákmányolás ellenében és amelyben mindenki részesévé válik a nemzet jólétének. Végül Gömbös bejelentette a választójog és a sajtótörvény reformját. Az új választójog olyan lesz, amely megfelel a haladó konzervatív irányzatnak. Minden ellenkező híreszteléssel szemben kijelenti, hogy , Olaszországgal való barátságunk változatlan. Óhajtjuk Franciaország bartaságát is és hajlandók vagyunk a kisántanttal is megegyezni, ha annak meg lesznek az elfogadható feltételei. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHiiB ,SA Kalapáccsal agyonütött egy úrinál a miskolci hányisz, hogy a rabolja A gyilkosság után olyan rémület vett erőt rajta, hogy nem tudott rabolni . Másfélétapi hajsza után fogták el a gyilkost — A KIS ÚJSÁG TUDÓSÍTÓJÁTÓL — Huszonnégy órán keresztül fegyveres csendőrök és detektívek valósággal megszállták Miskolc mellett a görömöly-tapolcai erdőt, amelynek nyárfái alatt egyik csinos villában meggyilkolták és kirabolták a villa úrnőjét. Donáth Klotild 52 éves nyugalmazott polgári iskolai tanárnőt, egy rendkívül intelligens asszonyt, aki hat nyelven beszélt. Vasárnap kora délután történt a gyilkosság. Donáth Klotild, aki magános nő, gyönge tüdejű volt és azért építette az egészséges és kies helyen a csinos kis villát, hogy ott élje le hátralevő idejét. A környéken rengeteg fatolvajlás fordult elő a tél óta és a tanárnő megmondta, milyen külsejűek a tolvajok, akik ismételten megfenyegették. Egyike volt atolvajoknak Németh János 28 éves bányász, négy gyermek atyja, akit egyébként lopásért már félhónapi börtönt kapott, mert az év elején betört Ludwig György nyugalmazott tábornoknak a lakására. Ez a Németh többször ólálkodott Donáth Klotild villája körül és vasárnap Nagy István hegyőr látta is, hogy Németh menekülni igyekszik. A hegyőr még kedélyesen rászólt: — Ne szaladj, János, gyere, igyunk meg egy pohár sört. Németh azonban úgy tett, mintha nem hallaná, gyorsan elsietett. Nagy Istvánnak feltűnt, hogy Donáth Klotild ajtaja tárvanyitva. Mint ismerős és mint hegyőr bement tehát a kertbe és ott találta arccal a földre borulva a tanárnőt, a fején borzalmas ütés nyomait " . - val. Félórával előbb történhetett a gyilkosság, mert a vér még meg sem aludt körülötte, s a fejéből lassan szivárgott tovább. Megyőr azonnal elszaladt a csendőrjárőrért, majd együtt sietett vissza azokkal s közölte azt a gyanúját, hogy úgy látta, a futva menekülő Németh a Dónátd-villából jött ki és iagyon gyanúsan igyekezett tova a közeléből, valószínűleg azért, mert sem a lelkiismerete, sem pedig a ruhája nem volt tiszta. Megindult a hajsza Németh után, azonban órákon keresztül hiába keresték, sehol nem találták, így mozgósították a környék csendőreit, a miskolci rendőrséget és megkezdte munkáját a detektívtestület is. Egész éjjel, sőt hétfőn délelőtt is hajszolták a nyom nélkül eltűnt Németh Jánost, de eredmény nélkül. Közben pedig az történt, hogy Németh önként jelentkezett a miskolci ügyészségen és közölte, hogy bevonul. — Miért az ügyészségnél jelentkezett és miért nem a rendőrségen? — kérdezte a soros ügyész, aki már tudta, hogy Némethet gyanúsítják a gyilkossággal és rablással. — Azért jöttem ide, — mondotta színlelt nyugalommal Németh —, mert a héthónapi jogerős büntetésemet akarom megkezdeni. Az ügyész ezt tudomásul vette, parancsot adott, hogy azonnal vigyék az egyik cellába, de közben áttelefonált a rendőrségre, hogy megvan a keresett rablógyilkos. Detektívek mentek érte, megbilincselték és átkísérték a rendőrségre, ahol vallatóra fogták. Németh János beismerte, hogy kalapáccsal, egyetlen borzalmas csapással ütötte le és ölte meg a tanárnőt. Azzal védekezett, hogy nem akart sem gyilkolni, sem pedig rabolni, hanem csak haragudott a tanárnőre, amiért fatolvajlás miatt őt is följelentette. Vasárnap délután ittasan a villa körül ténfergett, látta, hogy a tanárnő újságba mélyedve ül a kertben, átmászott a kerítésen és hátulról ütötte Donáth Klotildot. Ennek a vallomásának a rendőrségen nem adtak illlést, mert a kalapács és a rettenetes ütés elárulta, hogy tervszerűen készült a gyilkosságra Hétfőn délután tetemre hívták a gyilkos bányászt a tanárnő holtteste mellé és ez a találkozás annyira megrendítette Némethet, hogy egész testében reszketve dadogott, rogyadozott s mindent bevallott. Elmondotta, hogy azzal a szándékkal ment a villa közelébe, hogy leüli a tanárnot és utána kirabolja az épületet. A kalapácsot úgy vitte magával és amidőn rettenetes ütése nyomán az asszony lerogyott a porba, úgy megrémült a kiömlő vértől és a haláltusa láttára, hogy elfelejtette a rablást, csak az ajtót kereste, ahol elmenekülhet a haláltanya közeléből. A két törvényszéki orvos a boncolás során megállapította, hogy a tanárnőt tulajdonképen 8 kalapácsütéssel ölte meg gyilkosa és az ütések közül 3 volt halálos. Németh János fenntartotta azt a vallomását, hogy ő csak egy ütésére emlékszik, azonban ez az állítása megdől. Keserűvízforrásra találtak Kispesten. A kispesti csatornaépítés során, a Horthy Miklós-út és Eszterházy utca sarkán váratlanul bővizű keserűvízforrás tört elő. A városi tiszti főorvos megállapította, hogy a forrás vize azonos a budai keserűvízzel. Még ma mintát küldtek belőle a vegyvizsgáló állomásnak. i s 1- és 2-szobás komfortos, úronsa épített családi házak telekkel és közművekkel lakbértörlesztés mellett 6.000-9.000 P.-ért kaphatók Zuglóban, a Vezér utcai villamos végállomástól öt percnyire. Ugyanott leköthetők közműves telkek kedvező részletfizetés mellett. Érdeklődni lehet a Magyar Tisztviselők Takarékpénztárénál, Mester utca 15. Tel:72—1—72, vagy a helyszínen a Szentmihálvi út és Bazsarózsautca sarkán lévő Irodánkban.