Kis Ujság, 1935. május (48. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Szerda, 1935 május , KIS ÚJSÁG rw—murraBaMBH 3 mögötti két páholyban jobbról a főhercegi család tagjai, balról pedig Angelo Rotta pápai nunciussal az élükön a diplomáciai testület tagjai foglaltak helyet. A főbejáratnál bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár fogadta az érkezőket. József főherceg Auguszta főhercegasszonnyal jelent meg, József Ferenc főherceg pedig feleségével, Anna főhercegnővel. Háromnegyed tizenkettőre mindenki elfoglalta a helyét és gyönyörködött a csodálatos képben. Díszmagyarok, katonai díszegyenruhák pompája ragyogott. A képviselők csoportjában feltűnt Melczer Lilla női díszmagyarja. A képviselőnő párjával ékesítve, földig érő fátyollal jelent meg. Végül megérkeztek a kormány tagjai. Elől Gömbös miniszterelnök teljes tábornoki díszben, cobolyprémes mentében. A többi miniszter is mind díszmagyart viselt. Megérkezik a kormányzó Ezalatt lent a téren felsorakozott a katonaság. Géppuskás, lovas és gyalogos századok, továbbá lovastüzérek négyágyús ütegoszlopa. A katonák feje felett a Szűz Máriás lobogó lengett. Egy perccel tizenkét óra előtt trombitaszó harsant fel az akadémia irányából és feltűnt a kormányzó autója. Vezényszavak harsogtak, felzendült a Himnusz és annak a hangjainál érkezett a kormányzó a Kossuth Lajos térre. Meghallgatta Nagybaczuk Nagy Vilmos tábornok rövid jelentését, azután tengernagyi díszben végigvonult a felsorakozott katonaság arcvonala előtt. A zászlót meghajtva tartották a díszszemle alatt, amely után a kormányzó felvonult a parlament lépcsőjén. A főbejáratnál felsorakoztak a fogadásban résztvevő előkelőségek. Elöl a korelnökök: Fiáth báró és Sándor Pál, köztük Gömbös Gyula, kétoldalt pedig a kormány tagjai. A kormányzó előtt alabárdos testőr haladt, a testőr mögött a háznagyok, utánuk pedig Horthy Miklós. A menetet testőrök zárták be. A kormányzó kezet fogott Gömbös miniszterelnökkel, azután a korelnökök üdvözlését fogadta, majd felment a díszemelvényre. Egetverő, lelkes éljenzés harsant fel, amikor Horthy Miklós tengernagyi díszegyenruhájában, mellén a nagy magyar érdemkereszt széles zöld szalagjával megjelent. A képviselők és felsőházi tagok kalapjaikat a levegőbe lengetve, üdvözölték az államfőt, aki kardja markolatán pihentette kezét. Aztán kissé előbbre lépett és megkezdte megnyitó beszédét. * A kormányzó beszéde — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait! — mondotta az államfő. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés útján, de még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma komolyan háborúra és ki akarna újabb mérhetetlen katasztrófákat felidézni? Ám, a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szereidben éljenek egymás mellett, mint az igazságra alapított nemzetközi társadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. Magyarország a békéért . A társadalom, a nemzet és a kormány erőfeszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szirteket kikerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. Ez az igyekezetünk, — hála a nemzet sorsa fölött őrködő Gondviselésnek és népünk ősi erényeinek — mindezideig sikerrel járt és bár a nemzeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kell elviselnie, a világválság magyarországi kihalásaival szemben a nemzet mindezideig csorbíthatatlan ellenállóerőt tanúsított. Nemcsak, hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenntartotta a belső rendet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, de a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit. A magyar nemzet készségét fejezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nem csupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a törekvésünkkel, amellyel az európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső erejének latbavetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához. A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. az fáj, hogy egy nőt nem értem el, hanem az, hogy kicsirendűnek láttam, akit nem érdemes elérni. Elment. Az asszony hirtelen felugrott és bezárta az ajtót utána. Aztán lekuporodott a sez- Jonra és összecsókolta kutyáját. És alig telt el öt perc, valaki megnyitotta az ajtót. — Poronty, nyisd ki. A férje volt. Szaladt eléje. Ugrott a karjába. — Miért zárkóztál be, édes? — Féltem. De jó, hogy itthon vagy. Miért is maradtál ilyen sokáig? A férj pedig vitte a feleségét a nagy karosszékbe és ölébe vette. Hozzáláttak a vacsorához. — De jó itt az öledben. Úgy érzem magam, mintha igazán kis poronty lennék. Mintha nem a feleséged, nem is a kisleányod, hanem az unokád lennék. És mintha te lennél a nagypapám. Most már nem félek. — Mitől is félnél, porontyom? Belefúrta fejét férje karja közé és kis szünet után megszólalt. — Nagypapa, ugy-e, az nem buta, aki hű? — Persze, nem, kisleányom. — Ugye, azoknak van igazuk, akik hűek? — Persze, édes szivecske. Azután megint csend volt. Végre újra megszólalt az asszony. — Nagypapa, mesélj a kis unokádnak valamit. Olyant mesélj, amiben a hűségről van szó. A férfi gondolkozott. — A hűségről? Várj csak kicsit... Tudom már. Elmesélem a rettenthetetlen ólomkatona történetét. — Meséld. A férfi cigarettára gyújtott és elkezdte. — Huszonöten voltak és mind testvérek. Mert mind a huszonötöt abból a régi ólomkanálból öntötték ... Halkan peregtek a mese szavai, úgy mint künn az ablak alatt az orgona fehér szirmai. A nyitott ablakon orgonaillatot hordott a Duna felől a kósza szél és messze lemn halkan megszólalt egy hajókürt. Az ősi alkotmány szellemében — az alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlő szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára: gyorsabbá, hatályosabbá olcsóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését, a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. A föld a jövedelem alapja A kormányzó ezután arról szólt, hogy a nemzeti jövedelmet helyesen kell elosztani a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával. A nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld. Ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell a földre fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kutúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármasegyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokról-fokra s enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye-E kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni az egészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fokozottabb kiterjesztése. Szükség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. — A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak bölcseséggel párosult önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten, megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Reformok az igazságszolgáltatásban Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy évét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. — A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akció, — bár szerényebb keretekben való, — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy megfelelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kulturegyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. zóta az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését. E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyintézés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. E szempontoknak megfelelően elő kell készíteni a magyar közigazgatás általános reformját, amely a vármegyék ősi intézményéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teherviselő képességével és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesülését. — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követelményeihez felemelkedni. Fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bizalmának letéteményese, az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenntartották, az önzetlen hazaszeretet, a lemondó áldozatkészség, a tűrni, kitartani és akarni tudás erényeivel. — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve minden elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesít minden építőéről. — A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar közötti bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai, vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt elhárítani kötelességünk. Amikor ezen irányelvek szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel a nemzet. A „vezérlő** fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: „Mindent a hazáért és semmit a privátumért.“ — A közös nagy magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentse ki. Közjogi reformok — Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormány Viharos jelenetek és összecsapások az új képviselőház ülésén A kupolateremben lezajlott ünnepség után, egy órakor a képviselőház folyosóin megszólaltak a csengők, ami azt jelentette, hogy pár percen belül ülés kezdődik. A bevonuló díszmagyaros és tisztiruhás képviselőknek Gömbös Gyula miniszterelnök odaszólt, hogy az ülésterembe lépés előtt vegyék le a kardjukat, ő maga skarlátvörös altábornagyi egyenruhában, de szintén mente és kard nélkül lépett a terembe. Amikor a terem megtelt, Sándor Pál korelnök elfoglalta helyét. Tőle jobbra és balra a jegyzői emelvényeken, ugyanazok a körjegyzők ültek, akik az első ülés jegyzői teendőit végezték. A mandátumok bemutatása Az ülés megnyitása után az elnök felkérésére Makkay János körjegyző megkezdte a névsorolvasást, a terem közepén a Ház asztalánál pedig két parlamenti tisztviselő kíséretében Matolcsy Mátyás körjegyző vette át a mandátumokat. Az első képviselő, akit megéljeneztek Árvátfalvy Nagy István volt, aki hadirokkant és két botra támaszkodva lépkedett elő a padsorok közül. Bethlen István grófot megbízólevelének átadásakor csak néhány baloldali képviselő éljenezte meg, a jobboldal teljesen csöndben volt. — Hol a régi gárdái Miért nem éljenzik meg volt gazdájukat, — kiáltották a szociáldemokratapárti képviselők a jobboldal felé. — Amikor tőle kapták a mandátumot, akkor neki tapsoltak, — folytatta Malasits Géza. Még több közbeszólás hangzott el. Bethlen azonban közömbösen, mereven maga elé nézve, ment vissza a helyére. Bornemisza Géza kereskedelmi minisztert különösen a Ház ifjabb tagjai éljenezték meg tüntető melegséggel. Éljenzést kapott a hadirokkant Cseh-Szombathy László dr. független kisgazdapártiképviselő is, aki ugyancsak két botra támaszkodva jár. . . Az ellenzékiek közül csak két-három képvi- Műhelyre és üzletre vevőt, társat, érdeklődőt bőven talál, ha a Kis Újságban hirdet. Ilyen apróhirdetést 80 fillérért közöl a Kis Újság. Vidékről a hirdetés szövegét levélben küldheti el. Ka mellékel 4 darun 20 filléres bélyeget. Cím: Kis Újság, Budapest 4. A kormányzó ünneplése A kormányzó beszédét sűrűn szakította meg a lelkes taps és az éljenzés, majd mikor a kormányzó befejezte beszédét, újra viharos taps tört ki és lelkes éljenzéssel ünnepelték Horthy Miklós kormányzót. Az éljenzésbe beleolvadtak a Himnusz hangjai, amelyet a két Ház tagjai áhitatos hangulatban énekeltek végig. Utána ismét felzúgott a lelkesedés: — Éljen Horthy Miklós... Éljen a kormányzó... Horthy Miklós lelépett az emelvényről és Gömbös Gyula miniszterelnök kíséretében szakadatlan ünneplések közben távozott a kupolacsarnokból. Künn a díszszázad tisztelgését fogadta, majd a királyi várba hajtatott.