Kis Ujság, 1937. június (50. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
KEDD, 1937 JÚNIUS KIS ÚJSÁG Darányi Kálmán bejelentette a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását A kormány letöri a faspekuláációt és minden látásban téli gazdasági szakiskolát létesít A képviselőház hétfőn délelőtt 10 órakor kezdte meg a földmívelési tárca költségvetésének vitáját. Az első felszólaló Krúdy Ferenc (NKP) előadó volt, aki nagy érdeklődés mellett szakszerűen ismertette a földmívelési tárca költségvetését. Klein Antal (Független Kisgazda) hangsúlyozta, hogy nem lehet különbség jobb- és baloldal között abban a tekintetben, hogy a költségvetés alapja a magyar föld. Sürgette a szesztörvényt és a borfogyasztási adó eltörlését. Lelándl Károly (NEP) a búza konjunktúráját az általános háborús felkészülésben látja és könnyen megeshetik, hogy ha Anglia piacra dobná tartalékolt búzakészleteit, veszedelmes búzaárzuhanás következnék be. Petró Kálmán (Egyesült Kereszténypárt) a gazdasági szakoktatás fontosságáról beszélt, majd annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a leventeoktatást kapcsolják egybe a mezőgazdasági szakoktatással. Darányi Kálmán: Helyes ! Farkasfalvi Farkas Géza (pártonkívüli) a szeszkartel kiváltságairól beszélt, majd hangoztatta a gazdasági szabadság szükségességét, mert úgy a kartelek, mint a túlzott monopóliumos alakulatok mai diktatórikus rendszerében csak a kiválasztottaknak van hasznuk. A termelőknek az az érdeke, hogy a versenyben mindenki részt vegyen, de le kell törni minden uzsoraszerű kereskedelmet. Végül az összeférhetetlenségi törvény megalkotását sürgette. Takács Ferenc (szociáldemokrata) megdöbbentő adatokat ismertetett a törpebirtokosság és mezőgazdasági munkásság helyzetéről és ezek sorsának megjavítására sürgetett komoly intézkedéseket. Ivánczy István (NÉP) után Rakovszky Tibor (Független Kisgazda) a földbirtok mai megoszlásának megváltoztatását sürgeti. Báró Bosner István (NÉP) munkástelepítésekről , Mizsey György (NÉP) mezőgazdasági szakoktatási kérdésekről beszélt. Melczer Lilla (NÉP) után Meisler Károly (Kereszténypárti) a mezőgazdasági cselédség kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy a racionalizálás a mezőgazdaságban is tért hódított és ennek folytán nő a mezőgazdasági munkanélküliség és csökkennek a bérek, ezáltal pedig a munkások könnyebben hajlanak a szélsőségek felé. A telepítéssel nem lehet nagyobb jelentőségű birtokpolitikát megoldani- Helyesebb a kisbérletek rendszere és ezt kellene bevezetni az egyházi birtokokon is. A költségvetést nem fogadja el. Teleki Mihály gróf (NKP) az állattenyésztés nagy jelentőségéről beszél, kifejti, hogy gondoskodni kell megfelelő legelőkről és takarmányról. A baromfi fejlesztését sürgeti és a költségvetést elfogadja. Matolcsy Mátyás (Független Kisgazda) megállapítja, hogy a földmívelési tárca költségvetése az egész költségvetés öt százalékát teszi ki, pedig Magyarországlakosságának a fele belőle él. A tárca költségvetésének keretein belül hasonló aránytalanságokat lát. A kormány birtokpolitikája elhibázott és Bethlen István is megállapította, hogy a hitbizományi és telepítési törvények nem oldják meg a birtokpolitikai kérdéseket. Erre a kijelentésre a kormánypárt soraiban nagy vihar tört ki. A képviselők Bethlen István ellen tettek megjegyzéseket. A nagy zajban csak Van Miklós báró hangját hallani: — Bethlennek tíz éve volt. Mit csinált ezalatt? Dinnyés Lajos: Kérdezzék meg Ivády Bélát, ott ül önök között. Ő a miniszter volt! Matolcsy Mátyás: Nem azért hivatkoztam Bethlen Istvánra, mintha egyetértenék vele, csak meg kell jegyeznem, hogy pontosan egy évvel ezelőtt azért nem fogadta el a telepítési javaslatot, mert semilyen intézkedést nem tartott helyesnek a földkérdésben, most pedig azt kifogásolja, hogy ami történt, az kevés és elégtelen. Erre a kijelentésre ismét nagy zaj tört ki és nemcsak a kormánypárton, hanem a Független Kisgazdapárt soraiban is igen erősen Bethlen-ellenes volt a hangulat. Matolcsy Mátyás kijelenti, hogy ezen az úton nem tudja Bethlen Istvánt követni és nem is akarja. Ez egyáltalán nem következetesség. Rakovszky Tibor: Ez nem más, mint politikai kuruzslás! Matolcsy Mátyás a mezőgazdasági munkások helyzetéről beszél és megállapítja, hogy az életszínvonaluk csökkent. A napszámbérek igen alacsonyak és az arató szerződések példátlan mértékben kikzsorázzák az aratómunkásokat. Statisztikai adatokat sorol fel. Beszédét a jobboldal állandó közbeszólásokkal zavarja, mire az elnök kéri a képviselőket, hogy magatartásukkal tegyék lehetővé a vita rendes menetét. Matolcsy Mátyás aratószerződdéseket olvas fel, amely tényleg kiuzsorázza a munkásságot. Fáy főispán egyik rokonánál is igen előnytelen szerződéseket kötöttek az aratómunkások és amikor az egyik aratómunkás panaszt emelt, a főszolgabíró még a munkást büntette meg. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elismeri a szónok, hogy ez szórványos eset, de a kérdést szabályozni kell. Losonczy István: Ahány ház, annyi szokás! Erre a kijelentésre az ellenzéken nagy vihar tör ki. Némethy Vilmos: Nem lehet ilyen könnyen kezelni ezt a kérdést! Matolcsy Mátyás megállapítja, hogy az egész munkáskérdés rendezetlen. Javítani kell a cselédség lakásviszonyain is, mert előfordul olyan eset, hogy egy szobában két család lakik és köztük az egyik tüdővészes, a költségvetést nem fogadja el. Csikvándy Ernő (NÉP) elfogadja a költségvetést. Ezután emelkedett általános figyelem közepette szólásra Darányi Kálmán miniszterelnök, hogy mint földmívelési miniszter másfélórás beszédben kifejtse a földmívelési kormány irányelveit. Beszédének elején köszönetet mondott azért a szeretetért, amellyel a Ház a magyar mezőgazdaság kérdését kezeli, hiszen amagyar mezőgazdaság egyúttal a magyar gazdasági élet alapját is jelenti és a mezőgazdaság sorsa a magyar nemzet sorsával azonos. Megemlékezett a kender- és lentermesztésről, majd a vetőmagakciók kérdésével foglalkozott, ezután áttért a lótenyésztés problémájára. A mezőgazdasági szakoktatás kérdésével kapcsolatban bejelenti, hogy az idén Győrött felállítanak egy új szakiskolát. Az ármentesítő társaságok kérdésével foglalkozik, majd a tárca költségvetésének egyes tételeit ismerteti. Megállapítja, hogy a pénzügyi lehetőségeken kívül külső körülmények is befolyásolják a mezőgazdasági helyzet alakulását. Világszerte bizonytalan a gazdasági helyzet. Mindenfelé a termelés és a fogyasztás megbolygatott rendjét látjuk. Egyes államok hihetetlen erővel törekednek az önellátásra. A legnagyobb felelősségérzet mellett kell ezeket a problémákat megoldani. . . Csakis a realitások talaján haladhatunk. Nem vagyok hajlandó romantikus eszközöket igénybe venni. A magyar mezőgazdaságot csakis a reálpolitika viheti előre. Nem tudom azokat sem követni, akik teljes gazdasági szabadságot követelnek. Ez csakis eszköz és nem cél. — Az intervencionizmus nem tekinthető öncélnak. A legfontosabb tétel a mezőgazdaság kérdéseinél a biztosított piac. A római paktum is ezt erősíti. Bejelenthetem, hogy az árhatározmányokat megvizsgálják, mert az egyezmény megkötésének időpontjában más volt az az általános világgazdasági helyzet, mint ma. A helyzetváltozást a most meginduló tárgyalásoknál igyekszünk hasznunkra fordítani. Reméljük, hogy megértésre találunk partnereinknél is. Az árvédelem kérdésével foglalkozik. Kijelenti továbbá hogy az az egy-két jó év, amely most zajlott le, nem jelenti azt, hogy túl vagyunk a veszélyen, még sok baj van, amivel meg kell küzdeni. Védelmi politikára van szükség. A válságintézkedések fontosak, azonban egymagukban nem elegendők. Pozitív agrárpolitikára van szükség. A mezőgazdaság termelési színvonalát emelni kell. A minőségi termelés elve utat tört. Ezt bizonyítja külföldi versenyképességünk. A szőlő, gyümölcs és kertgazdálkodás kérdésével foglalkozik ezután, megemlékezik a vitaminkutatásról, majd áttér az állattenyésztésre és megállapítja, hogy állatexportunk évente 150 millió pengőt eredményez. A tejértékesítésről beszél ezután és megállapítja, hogy a tejtermelés emelkedett. Visszatér a szakoktatás kérdésére és kifejti, hogy minden járásban téli gazdasági szakiskolát vagy tanfolyamot kell létesíteni. Ezek az intézetek egyúttal szaktanácsadásra is kötelezve lesznek. Megemlékezik a fásítási akció előrehaladásáról, majd a tűzifa kérdésével foglalkozik. Közli, hogy a Faforgalmi Részvénytársaság koncessziója júniusban lejár és a kormány azt nem hosszabbítja meg. A kérdést újból szabályozni fogják és ismerteti azokat az irányelveket, amelyek szerint a szabályozás történni fog, így például a pénzintézetek csakis a finanszírozásban vehetnek részt, a jövedelemből nem részesülhetnek. A tűzifa spekulációval szembeszáll a kormány és az Indokolatlan áremelők ellen a legszigorúbban eljár. Az öntözés kérdésével foglalkozik, majd a földbirtokpolitikai problémák tagolására tér át. A borfogyasztási adókkal kapcsolatban kijelenti, hogy a maga részéről olyan megoldás mellett van, hogy az abból befolyó összeg bizonyos hányados bortermelés céljaira legyen fordítva. Kijelenti, hogy az agrárpolitikának szociális tartalommal kell telítve lenni. A napszámbérek kérdésével foglalkozva, kijelenti, hogy az ország jórészében már megállapították a minimális bért. Bejelenti a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását. á Hét hónaptól két évig terjedő büntetések a Sellő-szálloda valutaügyében A büntetőtörvényszék Horváth Géza dr elnöklésével tárgyaló valutabírósága tíznapos tárgyalás után hétfőn hozta meg ítéletét a balatonföldvári Sellő-szálloda építkezésével kapcsolatos nagyarányú valutabűnperben. Szombaton a késő délutáni órákban fejeződtek be a perbeszédek és a törvényszék az ítélet kihirdetésének időpontját hétfőn délelőtt 11 órában jelölte meg, ítélethozatalra azonban csak a késői órákban került sor. Pontban délután fél négy órakor vonult be az ítélő tanács és Horváth Géza dr kihirdette az ítéletet. Eszerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki Fenyő Zoltánt és Vidor Jenőt a valutatörvénybe ütköző pengőkiajánlás bűntettében és ezért Fenyőt egyévi és hathónapi börtönre, 1200 pengő pénzbüntetésre ítélte és kötelezte 10.000 pengő vagyont elégtétel megfizetésére. A büntetésből a bíróság 7 hónapot és négy napot kitöltöttnek vett, az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal. Vidor Jenő tőzsdeügynököt, tekintettel arra, hogy ő már valutabűncselekményért büntetve volt, kétévi fegyházra és 1200 pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék s őt is kötelezte 10.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Vidor esetében az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal hat hónapot és huszonöt napot vett kitöltöttnek a bíróság. A valutaüzérkedés vádja alól mindkettőjüket felmentette. Forbát Imre értékpapírügynököt fizetési eszközzel elkövetett bűntettben való bűnsegédi bűnrészesség miatt héthónapi börtönnel, Farkas Miksa tőzsdeügynököt ugyanezért a bűncselekményért ugyancsak hét hónapi börtönnel sújtotta a törvényszék, amely mindkettőjükkel szemben a kiszabott büntetést az elszenvedett fogsággal teljesen kitöltöttnek vette és nyomban való szabadlábra helyezésüket rendelte el. Egyéb mellékbüntetést a törvényszék nem szabott ki. Hofbauer Miklós magántisztviselőt a bíróság bűnsegédi bűnrészesség miatt egyévi és hathónapi börtönre ítélte, amelyből hét hónapot és két napot kitöltöttnek vett, míg végül Fekete Imre magántisztviselőt és Hoffmann József banktisztviselőt fejenként héthónapi börtönnel sújtotta. Fekete büntetését szintén kitöltöttnek vette a törvényszék és az ő szabadlábra helyezését is elrendelte. A valutabíróság ítéletében elrendelte a balatonföldvári telek és a rajta felépült Sellő-szálloda s a benne lévő berendezés és felszerelés elkobzását. Erről a törvényszék értesíti a tabi járásbíróságot. Ugyanekkor a törvényszék elkobozni rendelte ela Fenyő Zoltán zárolt számláján levő 9087 pengő 14 fillért kitevő összeget is A szállodában levő fehérnemű egyelőre levétként szerepel. A törvényszék egyébként úgy határozott, hogy az iratokat a Román Andor, ifj. Lingel János, Főnig Nándor, Pogány Mór, Pogány Dénes, Komáromi Jenő, Csépay Jenő, Ikovics Lajos, Stein Lajos, Braun Mór és Wolmann Károly elleni esetleges indítványtétel céljából az ügyészséghez visszaküldeni rendeli az ügy jogerős befejezése után. Éppen ezért nem , határozott a vállalkozók által a Sellő-szállodába szállított egyes tárgyak elkobzása ügyében sem. Az iratok között elfekvő 34 váltó, bánok ügyében sem határozott a törvényszék. Az ítélet részletes indokolásában a törvényszék megállapította hogy a vádlottak miként bonyolították le a Sellő-szálló építkezése körüli pengőkiajánlást, milyen szerepe volt Fenyő Zoltánnak, miként állapodott meg Vidor Jenővel és Forbát Imrével, milyen működést fejtett ki Hofbauer Miklós, Farkas Miksa és Fekete Imre. Megállapította a törvényszék azt is, hogy Hofmann József tudta, hogy Fenyő Zoltánnak külföldön nincs vagyona. Az iratoknak az ügyészségre való áttételét azért rendelte el a törvényszék, mert a főtárgyalás során megállapították, hogy több vállalkozó fiktív számlát állított ki és a nagyobb számlák segítségével tudta Fenyő a felszabadított zárolt pengőösszegeket felvenni. Az ítélet kihirdetése után Fenyő Zoltán bejelentette, hogy enyhítés céljából fellebbez, ugyancsak enyhítést kért Vidor Jenő s Hofbauer Miklós. Fekete Imre és Hofmann József dr a bűnösségük megállapítása miatt fellebbeztek. Forbáth Imre és Farkas Miksa tudomásul vették az ítéletet. A védők a két vádlott kivételével semmisségi panaszt jelentettek be, Kotsis Miklós dz ügyészségi alelnök megnyugodott az ítéletben. A törvényszék Fenyő Zoltán, Vidor Jenő és Hofbauer Miklós további fogvatartását rendelte el. 3 Ha nincs pénze, majd lesz, ha vesz Államsorsjegyet! Húzás már június 4-én Sorsjegy ára: Egéss: ar. P 8.- Fél, ar, P 1.50 Főnyeremény 40.000 nap. Próbáljon szerencsét! Az erre vonatkozó törvényjavaslatot még ebben az évben a Ház elé terjeszti. Minden 65 évnél idősebb munkás, cseléd, vagy törpebirtokosok, akiknek tíz aranykoronánál kisebb értékű földjük van, segélyben részesülnek. Az évi járulék 120 pengő lesz fejenként. Ez 5,6 millió pengő terhetjelent, amelynek 45 százalékát az állam, 45 sázalékát a földbirtokosok és a fennmaradó 10 százalékot a község szegényalapja viseli. Végül azt mondja, hogy a költségvetés megszavazásánál a parlament a magyar mezőgazdasági munkásság és a gazdák életbiztosítását segíti elő. A miniszterelnök másfélórás beszédét többször szakította félbe a képviselők helyeslése és tapsa. Utána Lázár Imre (Független Kisgazdapárti) beszélt, aki a költségvetést nem fogadta el. Kolozsváry László (NKP) a gazdasági szakoktatás kérdésével foglalkozott és a költségvetést elfogadta. Mózes Sándor (Független Kisgazdapárt) a borproblémával és a szőlőtermelés kérdésével foglalkozott és a költségvetést nem fogadta el. Ezután a képviselőház általánosságban elfogadta a földművelésügyi tárca költségvetését, majd egymásután elvetették Rakovszky Tibor, Matolcsy Mátyás és Lázár Imre benyújtott határozati javaslatait. A Ház ülése fél nyolckor ért véget. HÁZASPÁR közös öngyilkssága Farkas János vendéglős és 65 éves felesége a Kápolna utca 12. számú házban gázzal megmérgezték magukat. Mire rájuk találtak, mindketten halottak voltak. Búcsúlevelükben megírták, hogy anyagi összeomlás miatt lettek öngyilkosok. Letárgyalta a képviselőház pénzügyi bizottsága a megajánlási törvényt A képviselőház pénzügyi bizottsága hétfőn este Bod János elnöklete mellett, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter és Jakabb Oszkár pénzügyi államtitkár jelenlétében ülést tartott. Napirenden a megajánlási (apropriációs) törvényjavaslat szerepelt. A javaslatot Zsindely Ferenc előadó ismertette, majd a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben vita nélkül elfogadta. A bizottság a javaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget.