Kis Ujság, 1937. június (50. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-05 / 125. szám
10 AZ IGAZI HGY A szállodában nagy robbanás történt. Néhány perccel később egy vendég dicsekszik az előcsarnokban: — Én, tisztelt uraim, egy pillanatra sem vesztettem el a lélekjelenlétemet. A robbanás pillanatában éppen öltözködtem. Nyugodtan megfésültem a hajamat, megkötöttem a nyakkendőmet, sőt, minthogy a csokrot nem találtam megfelelőnek, kibontottam és újból megkötöttem. — Ez tényleg bámulatos nyugalom. De akkor miért nem vette föl a nadrágját is? MIT SZERETNE?... — Uram, ön mindennap előhordatja üzletünk egész készletét és nem vesz semmit. Tulajdonképpen, mit óhajt? — Egyszer már végre egy új elárusító kisasszonyt. FINOMAN ... — Nézze Krapulácz úr, én kölcsönkérek magától 10 pengőt ... Vagy ad, vagy nem ad... A revolveremet csak végső esetben veszem elő SZERELEM ÉS AZ ÁLLÁS — Megmondtam Irmának, hogy ha nem lesz a feleségem, öngyilkos leszek. — És mit felelt? — Azt kérdezte, hogy ebben az esetben nem kaphatná-e meg az öccse az állásomat? A SIKER JELE... — Mondd, hogyan sikerült az előadásod. Tetszett a közönségnek? — De mennyire, különösen egyik kijelentésemnek tapsoltak nagyon! — Mi volt az? — Amikor azt mondtam: „Uraim és hölgyeim, most pedig minijárt végére érek az előadásomnak . . .“ ekkor óriási taps tört ki. MÁTYÁS DIÁK A HÉT BOLONDSÁGAIRÓL A HÉTEN LEZAJLOTTAK A KÖNYVNAPOK. A LEGNAGYOBB FORGALOM HÍR SZERINT AZ ADÓKÖNYVEKBEN ÉS A RÉSZLETKÖNYVEKBEN VOLT. TAKARÉKBETÉTKÖNYVEKBEN ANNÁL KEVÉSBÉ . . . ÁLHÍR AZ IS, HOGY EGY ÉVRE BECSUKJÁK AZ ÁLHÍRTERJESZTŐKET ? . . . tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A SPANYOL REPÜLŐK NEM FELROBBANTOTTÁK BÉKÉT. BOMBÁS MAJD A VILÁG Csodálkozik ! — A nevelőim azt mondta, hogy gorombáskodtál! — Csodálom... Pont azokat mondtam, amit maga kiabált neki tegnap, amikor anyus a színházban volt. Komoly szándék — Mondja Laci, maga feleségül akarja venni a leányomat? — Asszonyom!... Egyelőre csak komoly szándékaim vannak... Szeretemből fogok nősülni, ha megfelelő hozomány van ... Szombat, 1937 június 5. SOKRA ÉRTÉKELI A BARÁTSÁGOT — Adj kölcsön öt pengőt, öregem. — Sajnálom, de az ilyen dolog tönkreteszi a barátságot és a mi barátságunk sokkal többet ér. — Hlát akkor adj száz pengőt. NEM ÉRTI... Férj. A borotvám egészen életlen, pedig tegnap még remekül fogott. Képtelen vagyok borotválkozni vele. Feleség : Ugyan kérlek, csak nem akarod elhitetni velem, hogy a szakállad keményebb, mint a linóleum, amit egészen jól fogott a borotvád. AZ A KÉRDÉS — Ha valaki 1892-ben született — adja fel a kérdést az apa —, hány éves most? — Az a kérdés — felelte a gyermek —, hogy férfi az illető, vagy pedig nő? GYENGÉD ORVOS — Megnyugtathatom önt, hogy az állapota egyre javul. Nemsokára már teljesen egészséges lesz. A biztonság kedvéért azonban célszerű a végrendeletbe beírni, hogy mennyit méltóztatik hagyományozni az orvosára... MINDENBŐL A LEGJOBBAT Egyik klinikára beállít egy kisgazda. Egyenesen a professzorral kíván beszélni. — Tessék várni, — mondják neki !—, azonnal jön a tanár úr. — Az nekem nem elég! —— mondja dölyfösen a kisgazda —, én nem hagyom magam megoperáltatni akárkitől. — De bácsi, — szól egy ápolónő —, a professzor úr csak nem akárki! — Már lelkem, nekem hiába beszél. Ki van írva, hogy Pázmán Péter III. száma sebészeti klinika. Engem a pénzemért Pázmán Péter tanár úr operáljon. líiadótulajdonit, Mrrkisztért és kedvért felel LÉVAI JENŐ. Nyomja Glabtu !Nyturdai Mollntczrl H. T. VI. Avidi u. S. Nyomdalgaifaló: An*»mn*y«r Király ZONGORA — Nos, halad a lánya az új zongoratanárral? — Oh igen, már tegezik egymást. HOGYAN LETT BÁRÓ? Előkelő ház vendége a komornyikhoz: — Nagyon kedves magától, hogy báró Kovácsnak jelentett be, de én nem vagyok báró. — Ez nem uraságod, hanem a ház méltóságának érdekében történt... — Hová rohan kolléga úr? — Tárgyalni akarok az európai békéről... — És ezért siet ilyen izgatottan? — Sietnem kell, hogy még valóban a békéről tárgyalhassak . . . Kölcsönösen — Már ötödször kell kérnem tőled a pénzt, amelyet a minap kölcsönadtam. — No is nekem nyolcszor kellett kérnem, míg meg tudtam kapni tőled. Ez sem a legjobb szálloda A szálloda szolgája megzörgeti az egyik vendég szobájának ajtaját. — Mi az?! — kérdi belülről egy álmos hang. — Bocsánat, elfelejtettem, hogy a nagyságos úr hat órakor vagy hétkor óhajtotta-e felkeltetni magát? — De ember, hiszen megmondtam, hogy ötkor akarok felkelni! Hány óra van most? —• Nyolc. EZ IS ÉRV Mester (a tanonchoz): Ne fütyöréssz folyton ha dolgozol, ez idegesít. Tanonc: De mester, én egyáltalán nem dolgozom, csak fütyörészek. MELYIK A MÁSIK? — Kérem, kedves mester, olyan legyen a kép, hogy az egyik gyereket meg lehessen különböztetni a másiktól. — Természetesen! Csak azt tessék megmondani, hogy melyik a másik!