Kis Ujság, 1937. július (50. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Csütörtök," 1937 július " KIS ÚJSÁG" Nagy többséggel szavazta meg a francia szenátus a kormány felhatalmazási javaslatát Drákói pénzügyi intézkedések Franciaországban Párizs, június 30. Franciaország pénzügyi programjában a Blum-kormány bukásával nem állott be vál­tozás. A Chautemps-kormány változatlanul fenntartotta mindazokat a javaslato­kat, amelyek felhatalmazást kértek a kormány számára, hogy elődje által tervezett intézkedéseket megtehesse. Ezek az intézkedések, mint ismeretes, az ál­lamhitel elleni merényletek megtorlására, az üzérkedés leküzdésére, az árak ellenőrzésére és hasonló rendelkezésekre irányulnak. A kamara szerdára virradóra, izgalmas éjszakai illésben a felhatalmazási tör­vényjavaslatot 380 szavazattal 280 elle­nében elfogadta. Az ülés este kilenc órakor kezdődött. Éjjel egykor került a sor Bonnet pénzügyminiszter beszédére, amely valósággal drámai hangú volt. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a francia államkincstárnak a hiányok fedezésére még ez év végéig 28 ezer millió frankot kell előteremtenie. Bejelentette, hogy kérlelhetetlen harcot indí­tanak a valutaspekulációk ellen, hogy rendbe hozzák az ország gazdasági és pénz­ügyi biztonságát. Óriási megdöbbenést keltett a pénzügyminiszternek az a bejelentése, amely szerint kedden reggel mindössze húszmillió frank volt a francia állampénztárban. A kormány elhatározta, hogy a frank arany­­fedezetét a törvényben megengedett legala­csonyabb aranyhatáron állapítja meg. A miniszter megdöbbentő tartalmú beszéde úgy a szélsőjobb-, mint a szélső­baloldalon éles, közbekiáltásokra adott okot, a közép­­pártok azonban higgadtan hallgatták előadá­sát. A miniszter után n jeles kommunista képviselő emelkedett szólásra. Beszéde körül óriási vihar kerekedett, amikor bejelentette, hogy a kormány mellett szavaznak ugyan, de csak azért, hogy megakadályozzák a fasiszta diktatúrát. Beszéde után szünet következett, a képviselők a parlamenti étterembe mentek, ahol a jobb- és baloldaliak kö­zött verekedésre került a sor. A kommunisták és a jobboldaliak az ülés­teremben is megpróbálták a verekedés folyta­tását, de ebben a teremőrök megakadályozták őket. Párizs, június 30. A francia kormány pénzügyi javaslatai, amelyeket a kamara éjszakai ülésében meg­szavazott, szerdán reggel már a szenátus elé kerültek. A szenátus érdemben nem foglalko­zott a javaslatokkal, hanem azokat kiadta a pénzügyi bizottságnak, amely 20 szavazattal 3 szavazat ellenében el­fogadta a pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság 12 tagja tartózkodott a szavazástól. SS Szövetkezetek küldöttsége Bornemisza miniszternél panaszt emelt a Budapesti Kereskedelmi Kamara ellen A Magyarországi Szövetkezetek Szövetségébe tömörült falusi hitel-, fogyasztási és tejszövet­kezetek népes küldöttsége jelent meg szerdán délután Bornemisza Géza iparügyi és kereske­delmi miniszternél, hogy tiltakozzék az Éber Antal részéről a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi közgyűlésén elhangzott szövetkezetellenes támadások miatt. Krúdy Fe­renc országgyűlési képviselő, a küldöttség ve­zetője beszédében rámutatott arra, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ál­landó színhelye a szövetkezetek elleni táma­dásoknak. Átnyújtotta a küldöttség memoran­dumát, amelyben azt kérik a szövetkezetek, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkama­rát utasítsa a miniszter arra, hogy működésének törvényes korlátai és szabá­lyai között maradva teljesítse feladatát a szövetkezetekért, nem­ pedig a szövetkeze­tek ellen , a­­kereskedelemmel való együttműködés alapján. Bornemisza Géza miniszter válaszában utalt arra, hogy a maga részéről már visszautasította a szövetkezetellenes támadásokat, rámutatva arra, hogy a­­magyar kereskedelemnek is ér­dekében áll a szövetkezetek és a kereskedelem közötti béke megteremtése, mert a szövetkezetek is legális kereskedelmi ala­kulatok, amelyek fontos hivatást teljesítenek. Nem he­lyesli azokat a támadásokat, amelyek a szövet­kezeteket érik. A legnagyobb készséggel haj­landó megvizsgálni a kamara kifogásolt tevé­kenységét. Hogy ez a vizsgálat milyen intéz­kedést tesz majd szükségessé és lehetővé, azt most még nem tudja megmondani, de minden eszközzel oda fog hatni, hogy az Éber Antal elnöklete alatt működő kamara vezetőségét arra a belátásra bírja, hogy az ellentétek kiküszöbölése és összeegyezte­tése, nem pedig azok örökös kiélesedése legyen a kamara feladata. Végül kijelentette a miniszter, hogy a kormány teljesen átérzi a szövetkezeti mozgalom jelen­tőségét. " - A szenátus ülése Párizs, június 30. A szenátus szerdán délután nyugodt lég­körben kezdte meg a teljhatalmi javaslat vitáját. A javaslat sorsa már a szenátus pénzügyi bizottságában eldőlt, Bonnet pénzügyminiszter őszinte szavakkal tárta fel a helyzetet és ismertette a kormány szándékait. Chantemps miniszterelnök szin­tén felszólalt a bizottságban és politikai té­ren megnyugtató kijelentéseket tett. Han­goztatta, hogy a kormány meg fogja védelmezni a népképviseleti törvényhozáson nyugvó alkotmányt és tiszteletben fogja tartani a szenátus jogait. A miniszterelnök a következőket mon­dotta: — Nem leszek sem Kerenszki, sem Brüning. Ábel Gardey a meghatalmazási javaslatot elfogadásra ajánlotta. A főelőadó jelenté­sét a szenátorok nagy többsége igen ked­vezően fogadta. Gardey után Bonnet emel­kedett szólásra, majd a szenátus a felhatalmazási törvényt 167 szavazattal 82 szavazat ellenében elfogadta. Ezzel a Chautemps-kormány megnyerte a csatát a szenátusban is, amely ennél a javaslatnál leszavazta a Blum-kormányt. Párizs, június 30. A Liberté értesülése szerint a kormány holnap a teljhatalmi javaslat alapján ren­deleti úton az alábbi négy intézkedést hozza meg: 1. A frankot elválasztják az aranyalap­tól. Ez az intézkedés aláértékelést jelent. 2. A rendelet értelmében az állam a Fran­cia Banktól újabb hitelt vesz fel. Ez az intézkedés inflációval egyenértékű. 3. l'íj adókat léptetnek életbe. Ez az ára­k újabb emelkedését vonja maga után. 4. A kormány takarékossági intézkedése­ket léptet életbe. «­JjR'Ol* -------­Újabb súlyos bonyodalmak a spanyol ellenőrzés kérdésében London, június 30. A be nem avatkozási bizottság főbizottságá­nak keddi ülésén Grandi olasz megbízott a valenciai kormány vádjaira válaszolva hang­súlyozta, hogy egyetlen egy olasz önkéntes sem hagyta el Olaszországot, hogy­ Spanyolországba utazzék, mióta erre tilalom áll fenn. A bizottság ezután a hajóhadak felügyeleti rendszereinek kérdésével foglalkozott. Lord Plymouth az angol és francia kormány javas­latait terjesztette elő a hajóhadak felügyeleti rendszerének visszállítására. A német és olasz megbízott ugyanakkor, amikor késznek nyilatkozott, hogy az angol­­francia javaslatot kormányához eljuttatja, legsúlyosabb elvi aggodalmait fejezte ki a javaslattal szemben, amely nem a szükséges egyensúlyon épül fel és így az ellenőrzés teljes pártatlansága nincs biztosítva. A két megbízott egyben előadta, hogy kor­ ­ A varsói királynapokból: a román király , a lengyel köztársasági elnök, a román trónörökös és Rydz-Smigly, Lengyelország marsallja a katonai felvonulást nézik. A román vendégek­­bevonulása Varsóba. mártjaik elhatározták, hogy utasítják az el­lenőrzéssel megbízott állampolgáraikat tisz­tükről való lemondásra. Berlin, június 30. Ribbentrop hír szerint rámutatott arra, hogy az ellenőrzést a négy hatalomra mint megbízást ruházták rá és két hatalom hatalom kiválásával a megbízás meg­szűnt. Róma, június 30. Az olasz kormánynak súlyos elvi aggodal­mai vannak az angol-francia ellenőré­si terv­vel szemben. Ezeknek az aggályoknak az az oka,­­ hogy Olaszország nem látja biztosítva az ellenőrzés pártatlanságát és a Földközi­tengeri olasz hajózás biztonságát. London, június 30. A lapok többsége a bizottság ülése után igen pesszimista hangon nyilatkozik a helyzet kilátásai­ról. A Daily Mail lehetségesnek tartja a meg­egyezés megoldását, amelynek előfeltétele az lenne, hogy Franciaország és Anglia hadviselő félként ismerné el a spanyol polgárháborúban egymással szembenálló feleket. Próbálja ki ön is apróhirdetéseinket Eredménye meglepő. A 33-AS BIZOTTSÁG FONTOS ÜLÉSE A 33-as bizottság szerdán délután öt órakor ülést tartott. Többek között elfogadta a bizott­ság a­ házadó­­rendkívüli pótlékának mérsék­lése tárgyában kiadott kormányrendeletet, amely szerint a házadó rendkívüli pótlékát 20 százalékról 10 százalékra szállítják le 1938 január 1-től kezdve. Több felszólalásra Fabinyi Tihamér pénzügy­miniszter kijelentette, hogy a vidéki házak adóterhének csökkentését is fokozatosan meg­valósítja. Elfogadta ezután a bizottság a magánalkal­­mazottak különadójának mérséklése tárgyában, kiadott kormányrendeletet. Majd a mezőgazdaságra­ nyújtandó kedvez­mény tárgyában kiadott rendelet hatályának meghosszabbításáról szóló rendelet tárgyalá­sánál a szónokok, köztük Eckhardt Tibor, követelték a lisztforgalmi­­adó eltörlését, amely a legszegényebb néposztályt sújtja. Ezután még egész sor rendeletet tárgyalt le a 33-as bizottság, köztük a tűzifaárak sza­bályozásáról szóló kormányrendeletet. A KISÚJSÁG a napi események hű tükre

Next