Kis Ujság, 1945. május (59. évfolyam, 44-49. szám)

1945-05-25 / 44. szám

PÉNTEK, 1945 MÁJUS 25 eis Újság Riport Szirákról, ahol a cigányok is pártba léptek és nem mindenkinek számít a törvény (Májusr. eleje) (Szirák és környéke még a nyugalmasabb világban is Isten háta mögötti hely. Nem lévén vasútja, csak éppen az utazott oda, akinek nagyon „muszáj“ volt. Autóval agödöllői hegyeken át a Cserhát legalsó nyúlványaira kell fel- csapaszkodni, hogy a községbe érjünk. Régen ez az út alig volt egy óránál többre Budapesttől. Ma azonban egy kisgazdapárti autó három óra hosszáig is elkínlódik, amig odaér. (Lám olyan ma a Kisgazda Párt autója, mint a kisgazda lova, ha van is, nagyon gyenge.) Népgyűlés volt Szirákon s ott ivónak a környékbeli községek küldöttségei: bériek, vangareiak,egyházasdenge légiek, héhalmiak, herédiek, bujákiak, de ki tudna minden községet felsorolni, amelyik képviseltette magát. Szirákon mindenkinek jutott föld Közel háromezerötszáz hold a sziráki határ és ennek háromnegyed része nagybirtok, azaz csak volt nagybirtok, mert a földosztást itt is végrehajtották. .Mindenkinek jutott föld, aki csak akart. A grófi cselédek mindjárt házat is kaptak. Ám még ezenfelül több mint kétszáz házhelyigénylő volt. Átlag nyolcszáz négyszögöl házhely jutott egyegy igénylőnek és ez a területnagyság a legalkalmasabb. Sajnos, a föld beművelése már nem ment olyan könnyen, mint a szétosztása. De ennek nem a szirákiak az okai, hanem mindenekelőtt a hiányos jószágállomány, majd a szállítási lehetőség hiánya, sőt vetőmag sem volt elégséges. A sziráki járás kapott legutoljára nyersanyagot: olajat, petróleumot, benzint. Ezzel szemben állítják a faluban, de úgy mondja Nógrád megye főispánja is, hogy termelésben alig pár százalékos lesz a visszaesés. A cigányok pártba lépnek Még csak az volna a szép, ha Szirákon nem volna mindenféle párt. Az aztán más lapra tartozik, hogy egyik is, másik is mennyi tagot számlál. Ezzel magyaráz- ható, hogy az egyik párt, amelyben alig csellengett egy-kétember, „beszervezte“ a cigányokat is, ígért nekik földet és lovat. A cigányok fantáziáját különösképpen a lovak izgatták. De biztott, a párt nem jutott tovább az ígéretnél. Ott is hagyták a Cigányok s állítják, hogy jöhet már bármilyen párt, ők csak akkor lépnek be, ha előre kiadják az ísséretet. A községben aránylag csend és békesség van. Kivéve azt azsijt, amit Király Gusztáv csinál valami lopott puskával. Király Gusztáv vadászik ugyanis. Mit számít neki a földművelésügyi miniszter tilalmi rendelete. De nemcsak ez nem számít, hanem három-négy ,ember élete sem, mint ahogy mondta azoknak, akik panaszkodtak, a aogy a határban fülük mellett siratott el a golyó. A rendőrség helyén még nemzetőrség van. Bár az utóbbi időben több olyan kijelentés Hangzott el, hogy csak ennek és ennek a pártnak tagjai lehetnek rendőrök. Sőt, csak azok kapnakfegyverviselési engedélyt is, akik belépnek az említett pártba. Tőőlünk érdeklődtek, igaz-e ez a hír. Mi mondottuk, hogy: hazugság. Ám az sem utolsó érdecessége a falunak, hogy van egyember, aki fentjart Pesten s kapott pártjától egy cédulát, amely tíren ez olvasható: „X párt által', lefoglalva." Ez az ember aztént félrehívja egyik embert is és a másikat is s megmutatja neki'fe a pártközponttól kapott írást,, ezzel a megjegyzéssel: — Jó lesz nem ugrani ha nem akarod, hogy a te házadjra ragaszszam. Van, aki megijed en ez a fenyegetésre, van, aki nem. Embere válogatja. A képviselő úr öngyilkos lett Dr. Forster György a kerület képviselője volt. Természetesen kormánypárti programmal. Mikor aztán látta, hogy több kettőnél, fogta magát s öngyilkos lett. Dr. Kmár Ignác ügyvéd pedig, aki a nyilaspártnak jelöltje volt, idejében kereket oldott. De rajta kívül igen sokan mások is elfutottak. Volt kikből futni, mert sok volt a tisztviselő. Szirák ugyanis járási székhely lévén, a főszolgabíróságon kívül járásbíróság, adóhivatal, pénzügyőrség stb. hivatalok is voltak. Jóllehet a község lakosainak száma a kétezret sem haladja meg. Késő délután volt, mikor elhagytuk Szirákot. A falu szélén még '’•Könyörködtünk gróf Degrnfeld Miklós szépfekvésűi kastélyában s boldogan mentünk tovább, mert ÚgY hallottuk, hogy az elemi iskola az ősszel már a kastélyban lesz, ahol az új és régi kisgazdák, munkások gyermekei fogják a betűvetés mesterségét tanulni, gyakorolni. Futó Dezső Asszonyok , lányok Szederkényi Anna írja: Egész úton hazafelé azon gondolkodom, miként fogom szólítani regim láboit anyám." Pelögnik ez az örökszép verse adott eszünkbe, amikor a jászberényi asszony szavát hallgattuk. Nagyon ki volt pilholve szegényke. Ült ült a latviai órásház elön, amelyikre az Volt kiírva régibben: „Alapittatott százötven évvel szerült “ Már nincs a házra kiírva semmi. A kék szoknya élii ült a megnémel ágyú talpán. Az éktelen cső eg telét menti az asszony feje fölött „Öt nappal ezelőtt indultunk el — mondta — az uram, a fiam, meg én Hatodik napja vagyunk útban. Háltunk állomás előtt, jettünk krumpli tetején, teherkocsiban, gyalogoltunk, megint vonatra ültünk, de én mindig csak azon gondolkodtam, mit mondok majd az én édes lányomnak, amikor meglátom. Azt mondom mad neki, de megsortányodtál édes lányom. Erre ő maga is megsoványodott, anyám — Melsimogatta puffnál, poros lábát, feledtesödött, körülnézett, azután maga elé a kövezetbe Volfodollgödörre, tovább mint és letylatni. — Hoztam otthoni kenyeret — mondom majd a lányomnak — kis túrót, kis leplelt, olyan sűrűt, hogy megáll benne a kanál. Mutasd meg nekem, édes lányom, az unokámat, akit én még nem hallam, de most látni akarom, azt a magzatot, aki ott született a pincében. Azután majd sírni fogok. A lányom azt fogja mondani, ne rigán, myám, én teletem, az örömtől rivak, édes lányom. Akkor majd közbeszól az apjuk: „Ugye, ígérted, hogy nem loptok rím . Az út kettelé kányárodott, ők mentek, tovább a Fa uca irányába, a meggyül idott, keményített szoknya miglibbent néha. A megdagadt mozibáb lapodta szorgalmasan a kőkockákat. Mentek, vitték az otthoni kényétel és a tejfölt, amelyikben regáll a kanál. Utánuk sóhajtottam add, Uram Isten, hogy úgy legyen, ahogyan gondolták. Add, hogy ez a szelídarcú simogató tekintettó asszony megtalálta, akit keres és örömében sírjon, amikor megpillantja, szívéhez szorítja a pincében világra jött unokáját. Kisgazdapárti nagygyűlés lesz vasárnap délután Cegléden Nagy Ferenc miniszter szólal fel a ceglédi nagygyűlésen A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt viséki nagygyűlései sorában vasárnap délután 3 órakor az alföldi parasztság nagy fellegvárában, Cegléden tart gyűlést. A gyűlés előtt Cegléd népe Bajcsy-Zsiliszky Endrének halotti menete előtt tiszteleg. A nagygyűlés szónoka Nagy Ferenc újjáépítési miniszter lsz, a magyar paraszti mozgalom egyik vezére, aki 15 éve harcol a magyar parasztság érdekeiért. Ugyanezen a napon a független kisgazdapárt Jászberényben, Ercsin, Rákoskeresztúron és Párnákon is szervező népgyűést tart. Soroksáréit letagadják földjeiket a Volksbund kinyomozott tagjai Soroksáron a földosztó bizottság a Volksbund tagjainak birtokaiból eddig57 igénylő közöt 531 holdat osztott szét. Még 150 föld- és 110 házhelyigénylő ügye van elintézés alatt. Minthogy a Volksbund tagnévsorának csak egy része került meg, nyomozás folyik a teljes létszám megállapítására. Érdekes, hogy a kinyomozott volksbundisták letagadják földjeiket. Az elpusztult hivatalos feljegyzések hiányában a község vezetőségének kell rábizonyítani a tulajdonjogot, hogy a birtok igénybevehető legyen. Müven a jó tejfel? Sokan azt hiszik, hogy a tejfel annál jobb, minél sűrűbben folyó, majdnem szilárd halmazállapotú, a higabban folyó tejfelt rossz minőségűnek tartják, pedig a zsírdús friss, hamisítatlan tejfel majdnem higan folyó. A tejfel értékét zsírtartalma adja meg, a zsírosabb tejfel akkor is ha nincs kikészítve, valamivel sűrűbben folyó, mint a kevésbbé zsíros tejféle, azonban vannak olyan készítési módok, amelyekkel az egészen kis zsírtartalmú tejfel is olyan sűrűn folyó lesz, hogy azt mondják róla, hogy „megáll benne a kanál“. Hogy ha a tejfelt kendőbe öntik és a savó egy részét kicsurgatják, a tejfel már igen sűrűn folyóvá válik. Vannak, akik szitán át tört tűrőamagot, alvadékot, kevernek a tejfelbe. De a tejfel halmazállapota nagymértékben függ attól is, hogy az istállóban, a tehén testéről, az edényekről, a vízből és a levegőből az ott előforduló apró szervezetekből, baktériumok-, élesztők- és penészspórákból milyen fajok és mennyi jutott a tej,elkészítéshez használt tejbe. Vannak ezek között olyan baktériumok, amelyek nyúlós anyagot hoznak létre, legtöbbször azonban a tejsav-baktériumok jutnak uralomra, amelyek tejsavat termelnek és néhány napi eltartásnál keletkezett tejsav szintén megduzzasztja a tejtejbe belekerült kisebb vagy nagyobbmennyiségű túróanyagot és ez a tejfelt szintén sűrűbben folyóvá teszi. Sokan azt hiszik és könyvekben is olvasni lehet róla, hogy vannak, akik a tejfelbe lisztet kevernek és ez teszi a tejfelt sűrűn folyóvá Sokszor előfordul, különösen akkor, ha a tejfelt meleg helyen tartják, hogy a tejfel erjed, ilyen tejfelről is sokszor azt mondják, hogy liszttel van meghamisítva. Pedig a tejfel erjedését a beléje került baktériumok egyes fajtái okozzák és részben élesztők. Sok vidékről származó és igen nagy számú tejfelt vizsgáltam meg, azonban csak egészen elvétve fordult elő olyan, amelyben egészen kis mennyiségű lisztes anyag volt kimutatható. Egyes vidékről származó tejfelek közt volt olyan, is amelyben alig volt a zsírtartalom 4%. Amennyi jobb tejben sem ritkaság, de a legtöbb faluban olyan tejfelt készítettek, amelyben legtöbbször 25% körüli, nem egyszer pedig majdnem 40% volt a zsírtartalom. A piaci tejfelek összetételében mutatkozó ilyen nagy különbségek gazdasági szempontból a mai viszonyok között különös ügyeimet érdemelnek, mert az egyik fajta tejfel eladásánál a fogyasztókat nagy mértékben megkárosítják, a másik fajta tettelnél a kisgazda tájékozatlansága folytán nagyon rosszul értékesíti a termelt tejből készített tejfelt, mert rendes forgalmi áron ad olyan terméket, amely összetételénél fogva legalább kétszeres értékű. Ezért tejfelt házilag készíteni csak ott érdemes,"ahol a távolságok vagy egyéb körülmények miatt "tejszövetkezetet létesíteni nem lehet, egyébként pedig úgy egészségügyi, mint gazdasági szempontból az a helyénvaló, hogyha a kisgazda a tejszövetkezetbe szállítja a tejet, ahol megfelelő berendezéssel olyan teltert lehet készíteni, amely minden tekintetben megfelel a minőségi és egészségügyi követelményeknek, a zsírtartalom pedig nem függ az esetlegességektől, mert ott azt megvizsgálhatják és a tejfelt úgy készíthetik, hogy a zsírtartalom egyrészt megfeleljen a törvényes követelményeknek, másrészt arányban álljon a tejfel árával. Dr. Trambics János Megyehíd, május hó. Talán a legkisebb vasmegyei község ez. Parányi ékszerdoboz a zöldelő világban. Legalább messziről így látszik. Háborítatlan és nyugodt a táj. Ezer év óta nem járt erre ellenség. Törökrőltatárról csak hírből és az iskolakönyvekből tudtak. Most sem lett volna semmi baj, a lakosság, az itt élő 450 lélek, nyugodtan várta az eseményeket. A német gyújtogatók — Ott kezdődött minden, — hogy a németek váratlanul megjelentek, — tájékoztat bennünket Süle Margit, aki éberen virrasztotta az éjszakákat, míg a felszabadulás megtörtént. — Minden előzetes bejelentés nélkül a német déli hadsereg főparancsnoksága it, minálunk és a szomszéd községben megjelent s szállást vett magának. — Tessék elhinni, napokon át nem tudtunk pihenni, folytonos rettegésben éltünk, mert állandóan a házak körül ólálkodtak a német katonák, benéztek az istállókba, az ólakba és az éjszaka csendjében agyonlőttek egy-egy disznót. Alig vártuk már, hogy az oroszok megjelenjenek. Már-már azt hittük, hogy nem kerülhetjük el a német fosztogatást, de szerencsére a germán főparancsnokságnak benzin után kellett szaladgálnia ér mikor benzinhez jutónak, kisebb fosztogatás után hirtelen elvágattak. — Ekkor föllélegeztünk. Másnap reggel már a fehér zászlót akartuk kitűzni, amikor a házak között settenkedő németek vonultak el és siettek az oroszok elé nehéz fegyverekkel. Már a németek a Rába-vonalat feladták, így nyugodtan remélhettük, hogy nálunk sem lesz semmi baj. — De aztán mégis másként történt, nézzen csak körül — mutat a község felé Süle János, az eddigi informátorunk apja. Üszök és rom, amit látunk. Bedőlt és földig égett házak. Lehúnyjuk szemünket. Nem tudjuk elviselni a siralmas látványt. A pusztításnak és pusztulásnak eme valóságát. Vájjon mit vétett ez a parányi község, hogy ilyen sorsra jutott. — Hogy történt mégis mindez ? — kérdezzük. — A németek titokban elbújtak a házak közé és kertek alá; bár mindössze csak páran voltak, mégis lángba borították a falut. Mikor az oroszok megjelentek, a németek hirtelen foszforos lövedékekkel belőtték a házakat és percek alatt lángba borult az egész község. Szinte látni sem lehetett. Láng és füst töltött be mindent. Percek alatt égett le a község és pusztult el az állatok java. Számos marha teteme fedte az utcákat és két emberi áldozata is lett a tűzvésznek. És mindez célja anul és oktalanul történt. A németek bosszút álltak rajtunk, mert magyarok vagyunk. Sem hajlékunk, sem iskolánk — És most futóbolondok vagyunk, — mondja Illés Károly, akinek a háza teljesen leégett. Sem hajlékunk, sem istállónk, még a tyúkoknak sem tudunk helyet adni. Elpusztult mindenünk. Csak legalább téglát kapnánk, hogy újra építkezhetnénk. Naponként bemegyünk Sárvárra, de építőanyagot vagy semmit, vagy csak nagyon keveset kapunk. A téglakiutalásoknál a válasz rendszerint az, hogy az összebombázott Szombathely és Sopron számára is kell szállítani téglát és egyéb építőanyagot. Pedig nemcsak mi vagyunk így, nemcsak minket tett tönkre az ostoba és érthetetlen német ellenállás, hanem a környékünkön több más, meg nem erősíted községet. Különösen épületfára lenne szükségünk. Ide segítség kell mihamarább. Természetesen nem ingyenes segítségre gondolunk, mindent megfizetünk. Csak mégegyszer hajlékunk legyen, ne kelljen idegen házaknál meghúzódnunk, ne kelljen a leégett falak között aludnunk, mert kell a ház, hiszen eső is csoroghat, szél is fújhat és egyszer majd megjönnek a nagy havazások. Nézem a falut távolról, minden rombolás ellenére is olyan, mint valami ékszerdoboz. A természet háborítatlanul és nyugodtan tenyészik körötte. Valami csodálatos vigasz árad a májusi virágbaborulásból. Lehetnek csapások, pusztíthatnak viharok, de a föld, a fa, a virág és a lélek újra él, újra sarjad. Biztosan tudjuk, hogy megújhodnak az ártatlan emberek lerombolt hajlékai is. Cs. D. a porráégett vasi falvak téglát és épület fát kérnek A papok térnek vissza eredeti beosztási helyükre . Dr. Drahos János, Esztergom főegyházmegyei káptalani iseiyheit elrendelte, hogy mindazon papok, akik a háborús kiűtemények miatt ideiglenes beosztást kapnak, mint már haladéktalanul térjenek viszsza eredeti állomáshelyükre. A háborús károk bejelentése Az Esztergom Főegyházmegyei Hivatal ezúton is felhívja a plébánosokat és lelkészeket, hogy mindazon veszteségeket, károkat, amelyek egyházi személyek, intézmények, épületekben stb. a háború alatt keletkeztek, haladéktalanul jelentsék.