Kis Ujság, 1945. július (59. évfolyam, 75-97. szám)
1945-07-04 / 75. szám
akar!) De nem zárkózhatna kl a felvetett kérdés mérlegelésétől, ha a magyarországi szlovákság körében nyilvánulna meg olyan irányzat, amely megtagadni akarná az évszázadok óta vele együtt élő magyarsággal a kapcsolatokat. (Felkiáltások: Soha! Soha!) A magyarországi szlovákok egy része megalakította az antifasiszta szlovákok komitéjét Békéscsaba központtal. Mi demoratikus kormány vagyunk, a demokrácia elveivel pedig ellenkeznék gátat vetni ennekaz egyesülésnek. A szlovák komitétehát élvezi a teljes működési jogot, van sajtója is, amelyhez a magyar kormány még a technikai lehetőségeket is elősegítette. Tudvalevőleg régi törvényeink szerint sem volt akadálya annak, hogy nemzetiségeink megfelelő iskolákkal, főleg pedig népiskolákkal és óvodákkal rendelkezzenek. (Felkiáltások: Ügy van!) Ha panaszok voltak ezen a téren, azért merültek fel, mert kijátszották, vagy nem hajtották végre a törvényt. A demokratikus magyar kormány a demokrácia elveinek teljes érvényt kíván szerezni, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy a hazai szlovákság ahol és amilyen mértékben ezt kívánja és ha ez a kívánság tárgyi alapra, tehát tényleg fennálló szükségletekre tud támaszkodni, fejleszthesse már meglévő iskoláit és hozzájusson még iskolákhoz, amilyenekre éppen szüksége van. •Az csak természetes, hogy az új, demokratikus magyar kormány már csak célszerűségi okokból is súlyt helyez a körülöttünk, vagy velünk lakó népek nyelvének és kultúrájának ismeretére, úgyhogy ezt a szempontot az új közoktatásban megfelelően alkalmazni fogja. Szlovákiaink máris számottevő kulturális egyesülettel rendelkeznek, előadásokat tartanak, szinielőadásokat rendeznek és zavartalanul folytathatják a szlovák nép művelését. De teljes egyenjogúságot érteznek gazdasági téren is. A Slovenska Hospodarska Banka a magyarországi szlovákság gazdasági szerve magyar viszonylatban komoly és jelentős pénzintézet. Egyszóval és röviden: a demokratikus Magyarország valóban a demokráciát akarja, tehát az ittlakó népek között a szlovákságnak is teljes egyenjogúságot biztosít mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Ha azonban mindezek ellenére, akár a szlovákság tömegei, akár egyesek mégis szívesebben választanák hazájukul Szlovákiát, úgy ennek útjába a magyar kormány semmi akadályt nem fog gördíteni, sőt a a kitelepülőknek tulajdonukat illetőleg megadja mindazokat a biztosítékokat, amiket csak a Szlovákiából kiutasított magyaroknak Csehszlovákia megadott, vagy meg fog adni. (Felkiáltások: Helyes! Jól van!) Ez világos és félre nem magyarázható beszéd és azt hiszem demokratikus, sőt egyedül tisztességes álláspont is. (Lelkes nagy taps.) nem jelentia munka bégét, mert a magyar parasztnak a föld jövedelmét is el kell juttatni. A juttatott földek új munkát jelentenek és a magyar paraszt eddig is rengeteget dolgozott, de most munkájának a megbecsülését követeli, mert az élet — mint ez a kor megmutatta — a földnél kezdődik. Élesen szót emelt a parasztság körében hajdanában erősen megmutatkozott urizálás ellen. Végül a rend, jog és biztonság hármas jelszavának fontosságát hangoztatta és kiemelte, hogy ebben az országban nem az a cél, hogy a jómódunkból nincstelen proletárt csináljunk, hanem a nincstelen proletárt is jómódúvá akarjuk tenni A szépen sikerült nagygyűlés! Adamkovics Ágoston tótkomlósi gazda szavai zárták be. A gyűlés után a külügyminiszter fogadta a szlovákság kiküldötteit, akik szintén hitet tettek amellett, hogy Magyarországon akarnak maradni és itt akarnak tovább élni- „A demokrácián — Én őszintén fájlalom — mondotta a miniszter —, hogy ezt a kérdést itt és ilyen formában fel kellett vetni. Nagyon jól tudom, hogy sok olyan csabai szlovák van, vagy ahogy itt nevezik magukat és mi neveztük őket, sok olyan csabai tót, akinek a lelkében ugyanaz a fájdalom visszhangzik, mint az enyémben. (Felkiáltások: (Úgy van!) Kétszáz esztendő még egy nép életében is jelentős idő és különösen sok egy olyan szorgalmas, verejtékező és dolgos nép életében, mint a csabai és általában az alföldi szlovákság életében, akik kétszáz évvel ezelőtt vallási üldöztetések elől menekültek ide és itt nemcsak otthonra, de hazára is találtak. (Felkiáltások: Úgy van) Úgy van!) Ha bekövetkezne, amit nem kívánunk, hogy egy részétől és bizonyára csak azoktól, akik ezt önként keresik, el kellene válnunk, nem táplálunk irántuk a szívünkben semmi haragot, semmi ellenszenvet. Találják meg ezek boldogulásukat új hazájukban, abban a népi közösségben, amelyben talán úgy érzik, hogy jobban tudnak élni és szolgálják ott az emberiesség és van a hangsúly haladás ügyét. (Felkiáltások: Menjen, aki akart Ms nem megyünk! — Én azt hiszem, hogy ebben a kérdésben is, mint a politika minden kérdésében, a demokrácián van a hangsúly. A demokratikus gondolat az, amelynek alapján minden problémás, legyen az az államon belül, vagy legyen nemzetközi téren, igazságosan, megnyugtatóan és a jövő szempontjából eredményesen lehet elintézni. Valamikor itt Csabán már Achim L. András alatt, de azóta is, a demokráciával ellentétes reakciós politikát, vagy egyszerűbben a jogfosztást és elnyomást úri politikának, vagy ravaszabb formájában úri huncutságnak szoktuk nevezni. Én azt hiszem, hogy nemcsak belpolitikai téren, de nemzetközileg is van ilyen „úri politika", sőt „úri huncutság“ is. (Felkiáltások: Ügy van! Ügy van!) De én azt hiszem, hogy minden demokráciaellenes törekvésen végül is diadalmaskodni fog a demokrácia ellenállhatatlan ereje. Ezen ihatik nemcsak Magyarország jövője, de a Dunamedence egymásrautalt népeinek békéje és boldogulása is. Éljen a demokratikus Magyaarság, éljen a világot boldogító demokráciái Balogh István az A nagygyűlésen ezután Balogh István államtitkár szólalt fel, aki az erkölcs fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy újra vissza kell térnünk az enyém-tied fogalmának igazi értelmezéséhez. Az erkölcs nagyon meglazult, de vissza kell térni a rendhez, erkölcshöz és becsülethez, ahhoz, hogy ami az enyém, azt meg kell hogy őrizzen, ami a másé, ahhoz semmi közöm sincs. Foglalkozott az államtitkár a jóvátétel kérdésével, kiemelve, hogy a jóvátétel nem jelent olyan nagy megtérheltetett, amit ne tudnánk teljesíteni. Hat nehéz év jön ránk, de el fogjuk viselni azzal a tudattal, hogy hat év múlva teljes anyagi felszabadultsággal tudunk dolgozni a magunk érdekében. Foglalkozott az államtitkár az új termésrendelettel is, kiemelve azt, hogy volt olyan törekvés, amely a gazdától mindent el akart venni, ami a fejadagon és a vetőmagon felül volt, de a termésrendelet csak a bevetett földek után kötelezi a gazdát bizonyos mennyiségű búza és rozs beszolgáltatására, míg minden egyéb másban biztosítja számára a szabad kereskedelmet. Kiemelte, hogy a rendelet ilyen meghozatalában Tildy Zoltánnak volt oroszlánrésze. Végül az államtitkár a besúgás ellen emelt szót és hívta az értelmiséget alkotó munkára. A nagygyűlést B. Szabó István zárószavai rekesztették be. A gyűlés után a külügyminiszter az alföldi tótság képviselőit fogadta. Araczky György a parasztság részéről, Menyisei György az értelmiségiek részéről, Ecsetár Mátyás a munkásság részéről kérte a külügyminisztert, tegye lehetővé számukra, hogy szülőföldjükön maradhassanak és nemzetközi döntés esetében is népszavazással döntsenek a magyarországi szlovákság ügyében, mert a magyarországi szlovákok itt akarnak maradni. „enyém-fierc”-ről Ugyanezt a kérést tolmácsolták a szarvasi, kondorosi és csabacsüdi szlovák kiküldöttek is. A miniszter megígérte nekik támogatását. A nagygyűlés után ezerszemélyes közebéd volt, amelyen Szobek András, a megye kommunistapárti főispánja és Turóczy Péter, Békéscsaba szociáldemokrata vezetője köszöntötték Tildy Zoltánt, kiemelve, hogy ő volt valóban a magyarság nagy szabadságharcának úttörője, vezetője és egyik legkeményebb harcosa. Az orosházi nagygyűlés Délután a Kisgazdapárt vezetői Orosházára mentek át, ahol szintén többezer főnyi tömeg előtt tartottak nagyszabású gyűlést. A gyűlést Ravasz Antal helyi elnök nyitotta meg, majd Tildy Zoltán tartott nagy beszédet, kiemelve, hogy a kisgazdapárt vetése nem volt hiába, mert íme most már eljött a politikai aratás ideje. Szólott az ábrándozók ellen, hangoztatva a reális látás fontosságát, beszélt a pártok között megteremtődött egységről és annak nagy jelentőségéről. Hangoztatta, hogy a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és Kommunista Párt háborúellenes közös memorandumai bejárták az egész világsajtót, a nyugati nagy lapokat éppúgy mint a Szovjetunió lapjait és ezekből tudta meg a világ, hogy van olyan Magyarország is, amely elnyomás alatt nyög és nem akar szolga lenni. A három nagy párt 100 októberében a legerélyesebb szavakkal követelte a háborúból való azonnali kilépést, az árulókkal való leszámolást, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a németeknek való hadüzenetet. Ezt a ma nir történelmi okmányt hárman írták alá ebben a sorrendben: Tildy Zoltán, Szakosíts Árpád, Kállai Gyula. Hogy nem sikerült ezt a célt elérni, az annak tudható be, hogy az ország tele volt árulókkal. Végül Tildy Zoltán a munkának a nagyságáról, a hősies helytállás szükségességéről szólott. Ezután Balogh István államtitkár szólalt fel, majd B. Szabó István honvédelmi államtitkár foglalkozótt a magyar parasztság nagy kérdéseivel. Hangoztatta, hogy a földreform 1 ■" Minden kedden Ili Magyarország Szerkeszti Boldizsár Iván Az alföldi rótság válasza: Itt élnünk s halnunk kell! A külügyminiszter beszéde után a lelkesedésnek még hatalmas népgyűléseken is szokatlan hulláma áradt végig a tömegen. A hatalmas tömeg lelkesen éljenzett, a lótság hangosan, kórusban kiáltozta: Nos eslovenek! — azaz a mi emberünk! A tömegből küldöttség törte át magát a miniszterhez és a rendezőségtől szót kért a csabai és békési tósság nevében. A rendezőség természetszerűen megadta a szólás lehetőségét és a küldöttség vezetője, Csinki János gazda a következő memorandumot olvasta fel: — Engedje meg külügyminiszter úr, hogy mi, színénink, ezt az alkalmat megragadjuk arra, hogy egy nyilatkozatot tegyünk és egy kérést terjesszünk elő. Egyesek hónapok óta agitálnak köztünk, hogy szakadjunk el, vagy telepedjünk át Csehszlovákiába. Az ígéretekkel nem fukarkodnak. Azt ígérik, hogy aki egyesületükbe belép, nem fog jóvátételt fizetni és a hozzátartozóját kiszabadítják a hadifogságból. — A mi őseink azért jöttek erre a földre, mert itt szabadon gyakorolhatták vallásukat és használhatták anyanyelvüket. Kijelentjük, hogy minket soha senki nem nyomott el, mi a magyarokkal teljesen egyenjogú polgárai voltunk ennek a hazának. (Felkiáltások: Égy van! Ügy van!) Soha senki sem tiltotta meg nekünk azt, hogy anyanyelvünkön beszéljünk. Imádkozzunk, hiszen mi állapíthatjuk meg Istentiszteleteink és iskoláink nyelvét. (Úgy van. Ügy van?) Gazdaságilag sem voltunk elnyomva, hiszen a mienk ez az áldott nagy határ és soha egyetlenegy szlováktól sem vettek el még egy barázdát sem azért, mert szlovákul beszélt, vagy szlováknak vallotta magát. Volt ebben az országban a múltban politikai, gazdasági elnyomás, de az egyformán sujtolta a szlovákot és a magyart. Mi nem voltunk itt másodrangú nép. (Cigy van! Így van!) Egyforma terheket viseltünk, együtt védtük ezt a földet, egyformán áldoztunk érte életet és vért, egyforma jogaink voltak. Kijelentjük, hogy mi a jövőben is itt akarunk élni a magyarokkal sorsközösségben, testvéri egyetértésben. (Lelkes éljenzés.) Mi innen nem akarunk és nem fogunk elmenni, erre minket hiába csábítanak. (Éljenzés, ujjongás, taps.) Kérjük külügyminiszter urat, hozza tudomására mindenkinek, aki most sorsunkba bele akar avatkozni, hogy mi itt akarunk élni, itt eresztettünk gyökeret, ha innen erőszakkal kitelepítenek, elpusztulunk. (Helyeslés, taps.) Követeljük, hogy a magyaroknak Csehszlovákiában adjanak olyan jogokat, mint amilyen jogunk nekünk itt van, akkor haké tesz a két állam között. (Úgy van! Úgy van!) Ha mégis lesz áttelepítés, telepítsék át azokat, akik önként akarnak átmenni. (Felkiáltások: Menjen, aki akar! Mi nem megyünk!) — Mi egész szívvel valljuk — fullad zokogásba az öreg gazda szava —, hogy a nagyvilágon ekmvüil nincsen számunkra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élnünk, ha nunk kell... A lelkesedés hulláma újra végigcsapott a tömegen. A csabai tótok birtek és összeölelkeztek a magyarokkal. Mindenütt a röghöz való ragaszkodásnak megható példái mutatkoztak meg. Az emberek percekig éljeneztek és tapsoltak. A külügyminiszter is meghalottan hallgatta végig a hűségnek ezt a váratlan megnyilvánulását, majd arra kérte a szlovákokat, juttassák el állásfoglalásukat és kéréseiket memorandum formájában hozzá és a szövetséges hatalmak elé fogja terjeszteni a nagyar kormányon keresztül az állásfoglalást. A nagygyűlésen még Balogh István miniszterelnökségi államtitkár beszélt, majd B. Szabó István honvédelmi államtitkár felszólalása zárta be a gyűlést. A gyűlés után a tótság részéről nagy küldöttség kereste fel a Kisgazda Párt vezetőit, elsősorban a külügyminisztert Araczky Györgyi a kisgazdák nevében, Mengyel György az értelmiségiek nevei.. ., Besetár Mátyás a munkáspárt nevében kérte kérésüknek támogatását. A szónokok kérték, hogy még nemzetközi döntés esetében is, feltétlenül, népszavazást rendeljenek el az olitélépülés kérdésében. Ezután a szamosi, kondorosi és csabacsüdi szlovák küldöttségek jelentkeztek a miniszternél. Délután a Kisgaza Párt Orosházán tartott gyűlést és a tótság ott is hasonló megható jeleit mutatta meg a magyarsághoz való feltétlen ragaszkodásának. Gulyás Gábor fl Magyar Általános Kispénztánya Rt. tokod! Bányapánztára a bányaorvosi árásra pályázatot hirdet A pályázó orvos feladata a bányatárspénztár tagjainak és itténoroslos családtagjainak orvosi ellátása, illetőleg gyógykezelése, ami jelenleg kb. 3000 lelket számlál. A megválasztandó orvos javadalmazása természetbeni lakás, fűtés és világítás, valamint készpénzjavadalmazás, ami a Tokodon érvényes kollektívszerződésben lefektetett alapon történik. Az állásra 35 évesnél fiatalabb orvos pályázhatik, aki az ország területére orvosi gyakorlatra jogosító oklevéllel rendelkezik és lehetőleg orvosi gyakorlatot igazoló okmányokkal is rendelkezik. A bélyegtelen pályázati kérvényeket 2015. évi július hó 31-ig kell a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tokodi Bányatárspénztárához benyújtani A pályázati kérvényhez eredetiben, vagy hiteles másolatban a következő okmányokat kell csatolni: 1. Az ország területére orvosi gyakorlatra jogosító orvosi oklevelet és az orvosi kamarai tagságot igazoló bizonyítványt; 2. Újkeletű hatósági erkölcsi bizonyítványt; 3. A magyar honosságot igazoló hatósági bizonyítványt; 4. Egyetemi leckekönyvet, kórházi szolgálati könyvecskét, a szigorlati bizonyítványokat és az orvosi működést igazoló okmányokat; 5. Egészségi állapotot igazoló hatósági orvosi bizonyítvány; 6. Röviden megszövegezett életrajzot az esetleges nyelvismeretekre vonatkozó adatokkal. A pályázó orvos a pályázat beadásával kötelezi magát, hogy alkalmaztatása esetén az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 nap alatt működését megkezdi. Az alkalmazandó orvos jogait és kötelességeit a vele kötendő szerződés és a bányatárspénztári szabályzatok állapítják meg. Az alkalmazandó orvos magángyakorlatot csak a bányatárspénztár elnökének előzetes engedélyével és oly mérvben folytathat, hogy ezáltal bányaorvosi működése hátrányt ne szenvedjen. Elkésetten benyújtott, vagy kellően fel nem szerelt kérvényeket a bányatárspénztár nem vesz figyelembe. Tokod, 1945 június 26. Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Bányatárspénztára, Tokod. al Független Kisgazda Párt nagysikerű vidéki gyűlései Az ország minden része!«» megkezdődött az aratás. A nagy munka leköti a föld dolgozó népét, de emellett a lekötöttség mellett csodálatosan nagy érdeklődéssel fordul a Független Kisgazdapárt gyűlései felé. Péter-Páll napján Jászberényben és Gyomán volt nagygyűlés, amelyre leutazott Nagy Ferenc újjáépítési miniszter, B. Szabó István honvédelmi államtitkár, Csolnoky Viktor nemzetgyűlési képviselő, valamint Gyulay Zászló és B. Rácz István központi titkárok. Az érkezőket Jászberény határában a 10 tagú lovasbandérium fogadta, majd tábori mise következett és tíz órakor kezdődött a Kisgazdapárt nagygyűlése. Nagy Ferenc újjáépítési miniszter megállapította, hogy a múltban olyan emberek tartották kezükben az ország irányítását, akik nem voltak odavalók. Ez az öncélú és lelkében, szellemében idegen vezető-klikk visti összeomlásba az országot. Most, az összeomlás után megkezdtük az újjáépítés munkáját. Hogy az újjáépítésig eljutottunk, az nem a mi érdemünk, hanem a felszabadító Vörös Hadseregé. Az ország újjáépítésére nem egy ember, nem a kormány, nem egy párt vállalkozhatik, ebben mindnyájunknak részt kell vennünk. A demokrácia és a szabadság világának kell elkövetkezni, ahol mindenkinek annyi joga és annyi tulajdona lesz, amennyit felépít. Minden pártnak joga van részt venni az irányításban, így a Kisgazda Pártnak is. Nem kétséges, hogy az a program is győz, amelyet nem mások találtak ki számunkra. Ez a programm az, amit maga a magyar nép akar. Nagy ováció fogadta az újjáépítési miniszter beszédét. Utána B. Szabó István honvédelmi államtitkár ismertette a párt tizenötéves harcát és rámutatott arra, hogy a népet a mattban kizárták a politikából s a törvényeket a nép megkérdezése nélkül hozták. Csolnoky Viktor a város és a falu egységének kiépítéséről szólott és hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben közelebb kell hozni a falu népét a város polgárságához. B. Rácz István az ifjúság kérdéseiről szólott, majd Sárközy István, a jászberényi Kisgazdapárt elnöke zárta be a nagygyűlést. , Innen Gyomára mentek át a Kisgazdapárt szónokai. A gyomaiak lovasbandériuma Endrőd haláláig jött elébe az érkezőknek, ahol a vendégek kocsira szálltak és a lovasbandérium kíséretében érkeztek Gyomára. A város ulcáin népi öltözetben lányok, majd kaszás aratók, s a környező falvak küldöttségei álltak sorfalat. B. Rácz Lajos nemzetgyűlési képviselő megnyitója után Nagy Ferenc mondotta el beszédét, utána pedig B. Szabó István, Csornoki Viktor, Gyulay László szólottak a demokráciáról s a párt időszerű kérdéseiről. A gyűlés után szabadtéri előadást rendezett a környékbeli falvak népe, ahol a gyomai, az endrődi, a póhalmi és a csudabalai lányok és legények aratási verseket, népszokásokat, táncokat adtak elő, majd a gyomai ifjúsági csoport Fazekas Ludas Matyiját mutatta be, amit hajnalig tartó ünnepség követett. Zala megyében ugyancsak sorozalos gyűlései voltak a Kisgazdapártnak. Kovács Béla, Vörös Vince és Bencze Imre Zalaegerszegen ismertették a párt programmját és szólottak az időszerű kérdésekről. Vásáry József földművelésügyi államtitkár, Dancs József nemzetgyűlési képviselő és Horváth János központi titkár pedig Dél-Zala járási központjait látogatták meg és a következő helyeken tartottak jól sikerült gyűléseket: június 2 9-én délután 2 órakor Letenyén mintegy ötszáz lélek jelenlétében, este félkétkor Söjtörön ugyancsak hatalmas tömeg jelenlétében, június 30-án Lentiben, Nován és Bak községben, július 1-én pedig Bacsón és Ciisén volt gyűlés, ahová a járás minden faluja elküldötte képviselőit. A Tiszántúlon Kenderes és Abeidszniók voltak a kisgazdapárti gyűlések állomásai. Ili Futó József országos szervezési igazgató, Kies Gergely nemzetgyűlési képviselő, Baráth Endre főispán és Z. Nagy Ferenc dávaványi pártelnök ismertei, a párt célkitűzését és munkáját. Nógrád megyében Kemencén, Vánosmikolán, Ipolytölgyesen, Urálion és Nagymaroson voltak még jól sikerült szervező gyűlések, ahol Mátéffy Géza közellátási államtitkár, Kiló Sámuel országos alelnök és Vértesi Károly központi kiküldött beszélt a nagy tömegben összesereglett falvak népének. Nagyobb jelzálogkölcsönvisszafizetések indultak meg a vidéken A vidéki pénzintézetek helyzete a közlekedési nehézségek és a telefonhiány, valamint az átutalási nehézségek miatt meglehetősen nehézzé vált. A gazdasági helyzet a vidéken úgy alakult, hogy míg Budapesten inkább pénzhiány van, addig az egyes nagyobb vidéki centrumokban pénzbőség van és a bankoknak gondot okoz a pénz kihelyezése. A zöldség- és gyümölcsfélék fejében igen nagy összegek folytak be az egyes intézeteknél és részben ezek a tőkék vannak felhalmozva, részben igen jelentős jelzálogos visszafizetések indultak meg. Nemcsak rövidlejáratú kölcsönöket fizetnek vissza a ház- és földadósok, hanem igen sok olyan hoszszúlejáratú kölcsönt, amelynél ki volt kötve a rendkívüli tőketörlesztés lehetősége. A vidéki pénzintézetek a PK ellenőrzése alatt állnak, az igazoltatás jórészt már megtörtént náluk, és lényegesen kisebb tisztviselőkarral, de nagy munkakedvvel dolgoznak az ország gazdasági újjáépítésén. Lisztben és napraforgóolajban volt üzlet az árutőzsdén Az elmúlt napokban nagyobb tétel nullás liszt került forgalomba 38 pengős áron az árutőzsdén, míg egységes lisztet 28 pengőért adtak el. Jelentősebb mennyiségű szabolcsi származású napraforgóolajat kínáltak, azonban hordónehézségek miatt üzlet nem jött létre.