Kis Ujság, 1946. július (60. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-02 / 145. szám

i (2) Kedd, 1946 július 2. A kisgazda-demokráciát ismertette Balla Antal tájékoztatásügyi miniszter a nagykátai aratóünnepségen Péter Pál napján Nagykátán a Kisgazda Párt helyi szervezete arató­­ünnepet és vele egybekötött nagy­gyűlést rendezett. Mintegy 40 község vett részt ezen a páratlanul meg­rendezett ünnepségen. Szinte belát­hatatlan hosszúságban lovasbandé­rium és zenekarok várták a vendé­geket, köztük dr. Balla Antal tájé­koztatásügyi minisztert, Dulin Jenő belügyi államtitkárt és dr. Pongrácz Aladár főispánt. Az ünnepség tábori misével kezdődött, amelyet körül­belül 30 ezer ember hallgatott végig. A kisgazda-demokrácia A gyűlést Kelemen Pál, a helyi Kisgazda Párt elnöke nyitotta meg, utána dr. Balla Antal tájékoztatás­ügyi miniszter mondta el nagyhat­­tású beszédét. — A kisgazdamozgalomnak a tu­­lajdonképeni megalapítója — hang­súlyozta a miniszter , Kossuth La­jos, aki a jobbágyság felszabadításá­val megvetette a kisgazdaosztály alapját. A Kisgazda Párt eszméi Kossuth eszméiben gyökereznek. A demokráciáról vallott nézeteink Kos­suth nézeteivel azonosak, kiegészítve azokat napjaink szociális eszméivel. A Kisgazda Párt demokráciájának alapgondolata tehát az örök elidege­níthetetlen emberi jog és szabadság. — A politikai demokráciát illető­leg — folytatta a miniszter — egyet­értünk Kossu­th Lincoln­tól átvett meghatározásával: a demokrácia a nép kormánya a népért és a nép által. Ebből kifolyólag az állam célja nem lehet más, mint megvédeni az egyes embert szabadságában, jogai­ban, mert az állam nem öncél, nem a létforma, amint azt a fasiszta rendszer tanította. — A Kisgazda Párt felfogása sze­rint — emelte fel szavát Balla An­tal — az emberi együttélés egymás hasonló jogainak tiszteletén alapul­hat. Ragaszkodik a Kisgazda Párt Kossut tanításához is, hogy községi, vármegyei, törvényhatósági önkor­mányzat nélkül igazi demokrácia el­képzelhetetlen, mert a népnek joga van arra, hogy a maga válaszotta tisztviselőkart ellenőrizze. Ezért kö­veteli a Kisgazda Párt a községi vá­lasztások mielőbbi megtartását.­­ A kisgazdák legélesebben tilta­koznak a reakció minden megnyilvá­nulása ellen. Az­ 1945. előtti Magyar­­ország semmi formában nem jöhet vissza, a demokrácia útján csak előrehaladás lehetséges. Beszéde további során hang­súlyozta a miniszter, hogy a kis­gazda-demokrácia értelmezése azo­nos azokkal az elvekkel, amelyek alapján a függetlenségi front létre­jött annak idején. Ismertette a világ­­helyzetet, amely, sajnos, még kiala­kulatlan és zavaros. Meggyőződése, hogy a nagyhatalmak közt az ellen­tétek mielőbb elsimulnak s megkezdi működését az egyesült nemzetek szervezete, amely zseniális államfér­fiak: Sztálin, Roosevelt, Churchill együttes műve. A hallgatóság nagy tetszése közt méltatta ezután Nagy Ferenc minisz­terelnök amerikai útjának eredmé­nyeit. Majd a pénzkérdést ismertetve kijelentette, hogy a kisgazdatársada­lomnak az értékálló pénz megterem­téséért áldozatot kell hoznia. Az ál­dozat nem hiábavaló, mert a jó pénz minden foglalkozási ág ér­deke. Dr. Dulin Jenő államtitkár hosz­­szabb beszédben kifejtette, hogy a mostani demokrácia még nem az igazi demokrácia, az igazi demo­krácia még csak most születik. — Szabadságot és rendet akarunk — hangoztatta többek között, — olyan demokráciát, amely magyar. Hangsúlyozta a koalíció fenntar­tásának szükségességét. Dr. Pongrácz Tibor nemzetgyűlési képviselő a községi választásokat sürgette. Vo­­záry Lajos a helyi problémákat is­mertette. A gyűlés a Szózat elének­­lésével ért véget. Rohamos gazdagodás és sötét nyomor a „gazdagági nivellálódás“ eredménye Francia­országban Az új francia kormánynak rögtön hivatalba lépése után kényes társa­dalmi helyzettel kell szembenéznie — mondotta Sauvageot professzor a párisi rádióban. A legnehezebben megoldható problémák a követke­zők: A háború előtti viszonyokhoz ha­sonlítva a bérek s a fizetések Fran­ciaországban csupán háromszáz szá­zalékkel növekedtek, míg az árak emelkedése általánosságban 500 szá­zalékos, sőt a feketepiaci árakat alapul véve 700—500 százalékos. A kereskedők és egyéb áruközvetítők rohamosan meggazdagodtak, ezzel szemben az alkalmazottak és a köz­­tisztviselők a nyomor szélére sodród­tak. Franciaországban ma már min­den tisztviselő nehézséggel küzd és mindenkit az elszegényedés veszélye fenyeget. Egy mérnök és így munkás jöve­delme között ma már alig van kü­lönbség, a gazdasági nivellálódás helyreállt a hagyományos társadalmi hierarchia rovására. Csakhogy ez nem csupán a társadalmi gyengeség kifejezője, hanem a képességeké és a teljesítményeké is. Az a tény ugyan­is, hogy egy mérnöki fizetés semmi­vel sem magasabb, mint egy alkal­mi munkásé, hihetetlen mértékben csökkentette a mérnökutánpótlást és az rövidesen válságba kerül. Kevés a tanító és a tanár. Érettségi után, vagy már azt megelőzően mid­den ifjú arra törekszik, hogy a kereskedelem­­ben vagy egyéb hasonló foglalkozási ágban helyezkedjék el. „Hová tűnt az ékszer és a művésznő esze?“ Rájár a rúd a filmcsillagokra is. Az a bizonyos amerikai köz- és va­gyonbiztonság pompásan fejlődik: most éppen Dorothy Lamonr, a hí­res amerikai filmcsillag jelentette be, hogy autótúrája során az or­szágúton megállították a gépét, ami­kor férje társaságában útban volt New­ Yorkból Baltimore felé. Az autós banditák igen barátságosan szólították fel, hogy minden értékét, ami keze ügyében van, haladéktala­nul adja át nekik. A barátságos nyo­maték kedvéért megmutattak egy revolvert, aminek az lett a következ­ménye, hogy Dorothy Lamour és férje minden különös ellenkezés nél­kül átnyújtottak 52 ezer dollár kész­pénzt és egyelőre felbecsülhetetlen értékű ékszereket. Ahogy ilyen esetben történni szo­kott, a kárvallott moziszínésznő férje társaságában megjelent azután a baltimorei rendőrségen és elő­adta panaszát. Azt is elmondotta, hogy az autó hátsó ülése alatt meg­maradt a rablás után kétezer dollárt érő bundája, valamint mintegy har­mincezer dollárt érő ékszert tartal­mazó doboz. Amikor kirabolva Bal­timore felé igyekeztek, az egyik töltőállomáson hűsítő italért mentek be a kantinba, mire kijöttek, akko­rára ez a kétezer dollárt érő bunda meg az ékszerdoboz is eltűnt. A rendőrség egyképpen nyomoz a rablók és a moziszínészházaspár esze után. Nem tudják ugyanis el­képzelni, hogy miképpen lehetséges, ■hogy gazdátlanul hagyták, ha csak percekre is a kocsit a töltőállomás előtt. — Ehhez már több kellett mint gonda­lanság. Ez már esztelenség volt Madame — jelentette ki a jegyzőkönyvet felvevő rendőrtiszt­viselő. Kutatás a A Szovjetúnió Tudományos Aka­démiája a nyáron három expedíciót küldött az örökség birodalmába. Az expedíciók vezetője Nikolaj Tejtovics akadémiai tag közismert szakértője és tudósa ennek a kérdésnek. Az expedíció elsősorban az Osi-folyó völgyét kutatják át, hogy megállapít­sák milyen mélyre fagy be állandóan a talaj, milyen ,a fagyás határa az erdős és a tundra-területeken. A ku­tatás nagyon fontos a sarkövi közle­kedési vonalak kiépítése szempontjá­ból, miután most kapcsolják össze jég alatt ezt a vidéket a Szovjetúnió déli te­rületeivel. Egy másik expedíció Ke­lima vidékét kutatják át, ahol a ta­laj szintén örökösen be van fagyva, amely vidéken a háború alatt igen fontos ipari központok épültek ki. A Kelima vidékén és a Taimia-félszige­ten rendkívüli mennyiségű iparilag hasznosítható fosszíliákat találtak négy méter átmérőjű jégréteg alatt, amelyek hasznosítása elsősorban je­lentős mennyiségű édesvizet kíván. A problémát most úgy oldják meg, hogy nagy tartályokat építenek, ame­lyekben a nyáron megolvadt jégvizet összegyűjtik. Beiktatták az új győri megyéspüspököt Győrből jelentik: Péter-Pál napján iktatták be egy­házi méltóságába Papp Kálmán győri püspököt. Az új püspök előző na­pon érkezett Sopronból, ünnepélye­sen fogadták, a város és megye kül­döttsége élén dr. Borbély Endre fő­ispán üdvözölte. A beiktatás ünnepi szentmise keretében ment végbe. Papp Kálmán püspök beszédet inté­zett papjaihoz és híveihez; felhívta őket, építsék ki a szeretet sáncait a gyűlölködéssel szemben. Zavargások Berlinben A hamburgi tüntetések után, ahol a Horst-Wessel-t és más náci dalo­kat énekeltek, a náci érzelmű fiatal­ság Berlinben is hasonló, bár kisebb méretű zavargást rendezett. Húsz év körüli fiatalemberek bántalmaztak egy kommunista ünnepség nézőit a francia megszállási övezetben, betör­tek néhány kirakatot és nemzeti­szocialista dalokat énekeltek. Több letartóztatás történt. Az újságok és politikai pártok egyhangúlag elítélik az ilyen zavargásokat. Egy régi és egy új rendelet Szlovákiában Legújabb rendelkezés szerint a Szokol-egyleteknek Szlovákia terü­letén nem szabad működniük — je­lenti a Svobodne Slovo. A tilalom a volt Tiso-féle kormány egyik ren­deletére hivatkozik. Nem kevésbé érdekes az a hír — folytatja a lap —, hogy a Szokol besztercebányai vagyonára állami kezelőt rendeltek ki. S­PORT Osztrák-magyar kerékpárosverseny A Millenárison szép érdeklődés mellett bonyolították le az osztrák­magyar kerékpáros viadalt. Ausztria 31:15 arányban győzött. Mind a négy versenyszámban az osztrákok voltak az elsők. A nemzetközi főverseny­ben Pelvási legyőzte az osztrákokat.­­ • „Ahol unatkoznak“ Az üllői úti pályán a Ferencváros 2:2 (2:1) arányban végzett a Kispest csapatával. A mérkőzés nagyobbik részére ráillik a klasszikus szín­darabcím: „Ahol unatkoznak“. Ebbe csak egy kis kaján derűt vitt a Ferencváros csatársorának „műkö­dése“. Sárosi Gyurka az építőcsatár mellé áttörő csatárokra volna szük­ség. Verekedés a Vasas—Szoc Barátság mérkőzésen Szentlőrincen a Vasas az ottani Barátságot 2:1 (2:1) arányban le­győzte. A második félidőben több­­izben parázs verekedés tört ki a nézőtéren, megverték a határbírót, emiatt szünetelt a játék, később pe­dig általános verekedés tört ki. Csepeltől—Szolnokig Csepel—Szeged 6:4 (2:2). A játék második részében kerekedett felül a csepeli együttes. Szolnok—Erso Madisz 3:1 (0:0). Szabadrúgásokkal érte el a győztes csapat a gólokat. Pécsi VSK—Zuglói Madisz 4:1 (0:1). Kőbányai Barátság — Salgótarjáni BTC 5:0 (1:0). Dorog—Diósgyőr 1:1 (1:1). Rekord és sok gól a vízben A MMUE kétnapos úszóversenyén kiemelkedő eredmények voltak. Az 1000 méteres gyorsúszást Vámos Adél (UTE) nyerte el 15 p. 03.4 mp. idő­vel. Országos rekord! A 100 méteres gyorsúszásban az egri Kádas legyőzte Szatmárit és Csuvikot. Ideje 1 p. 00.2 mp. A 200 méteres hölgy­ hátúszás­­ban Novák Ilonka vitte a főszerepet Vámos Adéllal és Felhős Magdával szemben. Ideje: 2 p. 54.8 mp. Vízi­labda bajnoki mérkőzések: FTC— Egri Barátság 5:0 (3:0). MMTE— CsMTK 3:3 (1:1). Vasas—Tipográfia 14:0 (9:0). MAFC—Egri Barátság 5:0 (3:0). Szegedi MTE—Ceglédi VSE 12:0 (7:0). Vegyes A postások nemzetközi versenye az osztrák résztvevők távolmaradása miatt elmaradt. — Atlétikai verse­nyen Garai 3 p. 57.6 mp. időt futott 1500 méteren. — Új magasugró te­hetség tűnt fel Almási személyében. — Az Evezős Szövetség versenyén a nyolcast és négyest az FTC nyerte. — Sok résztvevője volt a kajakver­senynek, amelyet Csepelen bonyolí­tottak le. — Három vidéki győzelem az ökölvívó-bajnokságban. Torma II. legyőzte Szigetit. — A DVSC nyerte a debreceni labdarúgó tornát, mi­után 6:2 (3:1) arányban legyőzte a debreceni válogatottat, majd 4:1 (1:0) arányban győzött az MTK el­len. — Az FTC balatoni motoros futárversenyén Huszi, Bukó, Szívós, ifj. Koszár és Kovács szerepeltek a legjobban. — Az MTK nyerte Ma­gyarország tornász csapatbajnoksá­gát. Berlini és párisi tárgyalásért javak hazahozatalára az elhurcolt magyar Nyárády Miklós államtitkár, aki Berlinbe utazott és az amerikai ka­tonai hatóságokkal fontos megbeszé­léseket folytatott az elhurcolt ma­gyar javak hazahozatala tárgyában, visszaérkezett Parisba. Berlini tár­gyalásainak célja a magyar kor­mányküldöttség washingtoni tárgya­lásai során elért elvi határozat gya­korlati keresztülvitele volt. Megálla­podás történt Berlinben, hogy Nyá­rády államtitkár vezetésével külön­­ bizottság utazik Németországba az elhurcolt javak felkutatására és hazaszállításának lebonyolítására. A Nemzeti Bank aranykészletének, mintegy három tonna aranynak, a hazaszállítása a legrövidebb időn be­lül megkezdődik. Nyárády államtit­kár július elején Budapestre­­utazik a még szükséges intézkedések meg­beszélésére. Gyászistentisztelet volt a pestkörnyéki elhurcoltak emlékére Vasárnap délelőtt Sashalom köz­ségben hivatalos jellegű gyászisten­tiszteletet tartottak abból az alkalom­ból, hogy június 30-án volt két esz­tendeje a Pestkörnyékről elhurcolt zsidó vallású vagy -származású lakos­ság bevagonírozásának. A kegyeletes istentiszteleten emlék­táblát lepleztek le a sashalmi zsidó­templom falán. A templom a sok­ ezer elhurcolt közül csak az a né­­hány ember jelent meg, számszerűit körülbelül hatan, akik Sashalomra és Rákosszentmihályra visszatértek. A közönség az elhurcoltak hozzátar­tozóiból, ismerőseiből, a pártok ki­küldöttjeiből és a hatóságokból ál­lottak. Bolgár szociáldemokrata vezér elítélése A 71 éves szociáldemokrata ve­zért, Pasztukhovot, ötévi fegyházra és polgári jogainak elvesztésére ítél­ték. Az ítélet indokolása szerint Pasztukhov olyan álhíreket terjesz­tett, amelyek alkalmasak voltak a katonai vezetők tekintélyének alá­­aknázására, a hadseregben a fegye­lem meggyöngítésére és zavar kel­tésére a katonák soraiban. Osztrák lap a „nemkívánatos idegenekről" A Neues Österreich egyik legutóbbi számában „Nemkívánatos idegenek“ cím alatt hosszabb cikkben foglal­kozott az Ausztriában élő idegenek­kel és többi között a következőket írta: Ausztria menedékhelye lett az idegenek olyan százezreinek , len­gyeleknek, ukránoknak, fehéroro­szoknak, jugoszlávoknak, magyarok­nak, bolgároknak és olaszoknak —, akik a Hitler-hadsereg soraiban részt vettek a szabadságszerető népek elleni háborúban és idegen, vala­mint saját országuk elnyomatásában és kifosztásában. A helyzet hova­tovább tarthatatlanná válik: több mint 300.000 ilyen külföldi fészkelte be magát Ausztriába. Nagy táborban élnek itt, részben az UNRRA, rész­ben pedig az osztrák nép rovására, pedig az osztrák nép maga is éhe­zik. Ezek a táborok a csempész­kereskedelem, a bizonytalanság és bűnös élet központjai. Nem állít­juk — írja tovább a lap —, hogy ezek a külföldiek mind fasiszták, de sokan közülük azok, fanatikus el­lenségei a demokráciának és ezt nem is titkolják. A többiek pedig pályájukból kisiklott, a háború, hon­talanság és a céltalan kalandok ál­tal zilált állapotban lévő emberek, akik csak veszélyt jelentenek Ausz­tria számára. A ruha, a gyerek és az autó ... Egy londoni közmondás és ami mögötte van Angliában nemrégen a következő közmondás született meg: „Egy öl­tönyre hat hónapig, egy gyerekre ki­lenc hónapig, egy autóra pedig tizen­két hónapig kell várni“. Ennek a közmondásnak eredete az, hogy ha valaki ma megrendel egy autót egy angol gyárban, akkor pontosan egy esztendő múlva kapja kézhez. Nem kell azonban azt gondolni, hogy mo­dern autó birtokosa lesz, mert a gyár, amelyben a gépet megrendelte, a háború előtti típusokat hozza for­galomba azért, mert egyelőre az újjáépítés keretébe nem illesztették be az új típusú autókat gyártó gépek beszerzését. Mindazonáltal az angol autóipar egyre hatalmasabb tempó­ban fejlődik. Erről adott részletes tájékoztatást a brit rádió riportere, aki meglátogatta az Oxford melletti Morris-autógyárat, Anglia legnagyobb autóüzemét. A gyár a szinte legen­dás hírű Lord Nuffield konszernjé­hez tartozik. A hatvannyolc éves lord, akinek eredeti neve William Morris volt, kis kerékpárműhely-ja­­vítóval kezdte a század elején. Ko­nok kerékpáros volt, aki részt vett minden angliai versenyen, sőt meg is nyert néhányat. 1910-ben négyke­rekű biciklit készített, amelyek láb­bal hajtott. Ennek a gépének nem volt túlzottan nagy sikere, úgy hogy csakhamar rátért a négykerekű bi­cikliben elhelyezett motorok gyártá­sára. Az oxfordi országút mellett megvett egy régi épületet és felépített egy kisebb üzemet. Ez az üzem azonban nem volt elég jól felszerelt ahhoz, hogy saját maga állíthassa elő a tervezett autókat. Ekkor William Morris autóinak tervrajzát megmu­tatta néhány tőkésnek, akik pusztán tervrajzai alapján megvettek tőle da­rabonként 175 fontért 400 el sem készített autót. Ezen a pénzen az­után berendezte üzemét és most már rátért az autók gyártására. A világ­háború után az 1921-ik évi nagy gazdasági depresszió idején, amikor minden autógyár emelte az árakat,­­ hirtelen elhatározással 400 fontról egyszerre 225 fontra szállította le a kocsik­­át és még abban az évben háromezer darabot adott el. Gyárai­nak munkáslétszáma a második vi­lágháború alatt elérte az ötvenezret. Most, a világháború után ismét teljes erővel dolgozik a Morris-gyér­. Érdekes elgondolás alapján hozza újra forgalomba a régi típusokat. Közismert, hogy Angliában az autó­adó nem a hengerek űrtartalma sze­rint, hanem a lóerők szerint alakul, ellentétben más országokkal. Ezért az angol gyárak főként nagy henger­űrtartalmú, de alacsony lóerőszámú kocsit gyártanak. A Morris-kocsik­­nak négy sebessége van, óránként 90—100 kilométer a maximális se­besség-teljesítményük. A nyolclóerős kocsi, amely annak idején 189 fontba került, ma 332 fontért kapható és ebbőől közel 100 font a forgalmi adó. A hazai kereslet nem is emészti fel egyelőre a lendületbe jött autógyár­tás termékeit, ezért az a terv merült fel, hogy az angol gyárak szállítsa­nak több kocsit Amerikának. Ez kissé úgy hangzik — írja a Net­s Chronicle —, mintha vizet hordanánk a tengerbe. De ma, amikor az ame­rikai gyárak nem hozták még ki új modelljeiket és a sztrájkok miatt gyártásuk is akadozik kissé, szívesen vennének még 39-es angol modelle­ket is, noha az angol karosszéria vo­nala nem népszerű Amerikában. A brit rádió riportere ismertetve a Nevus Chronicle cikkét s saját be­nyomásait a Morris-gyárban, arról is beszámol, hogy az európai orszá­gokban még ma is érték- és vagyon­tárgy az autó, a jómód külső meg­nyilvánulása. Amerika a másik vég­letet képviseli, ott használati tárgy. Ha elromlik, akkor eldobják, ott­hagyják az útszélen, hogy aztán az il­letékes hatósági közegek bevonszol­ják a roncstemetőbe. Anglia a két véglet között áll. Itt is sok olyan embernek van autója, akiről az em­ber nem is gondolná. Megszoktam — mondotta a tudósító —, hogy például az a cipész, aki időnként el­jött hozzám a megtalpalandó cipők­ért, saját autóján jött ki a lakásom­hoz. Angliában minden huszonötödik embernek van kocsija, Amerikában minden ötödiknek, csakhogy Angliá­ban sokan évekig kitartanak kocsi­juk mellett és szinte személyes ra­gaszkodással csüngenek rajta, mint a vénkisasszonyok az apró ölebek­hez... (maron) t a nő szépségét emeli! Használjon Ön is -krémet -púdert

Next