Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)

1947-06-01 / 122. szám

jelentette, h­ogy ét fiféét­USil­ siker koronázta. Az új kormány kizárólag ke­resztény­demokrata, néhány pár­­tonkívüli SzakembCé bevonásával A kü­lügyminiszter fifbrza marad. A Popolo szerint dé 0 fil pemi ered­ményes és minél poritllánabb kor. Hiányzást akar bizlrtáltani a rövid átmeneti időszakra, az általános vá­lasztásokig. A lap sierírit de Gasfifri kormánya k­ém csudáit rt keresztért a demokratapárthi fáftiSíékodik. Ha­nem más pártokra rá, amelyek kif fi­jezték együttmű­ködési készségüket A baloldali sajtó a heves bírálat hangján ír de Gasperi új kormá­nyáról. A kommunista Unita és a szocialista Avanti egyöntetűen „bur­kolt államcsíny*-nek minősíti az új de Gasperi-kormányt, sőt az Avanti egyénieSerrt féltéi*. S kérdést: vájjon elvesztette-e a fejét de Gasperi és olyanfajta kataridba bocsátkozik, min­t Sellfilii Vagy i spüífyöl Gil Robiéi. Az Utllid áéertett a „munkásosztály fenyegető né­masággal szemléli“ az elnöki te­kintélyre alapozott kormányt. A R­enni-féle sztocialista párt parla­menti csoport­ja határortáiöf börtölí, amely szerint alpári népellen­éinek mirloiii místdtn kisebbségi butid­ú köztársasági elnök tekintélyére ala­pított kormányt. * A moszkvai rádió hírmagyará­zója megállapította, hogy a Trumm­i­­doktrina egyre jobban kavarja fel a világ közvéleményét. Az elnök leg­utóbbi javaslata, amely szerint Ame­rika hadianyaggal, fegyverekkel és oktatókkal látná el a nyugati álla­­■ [UNK] - ot,—is——— mókát, az északamerikai nagytőke h­atalm­á’uak bizto­stását szolgálja. A Truman-elv — állapította meg a moszkvai rádió —­ nem védelmi, ha­nem tám­­adó jellegül ájjéé­ SszíVé­rt férjéértkédő,* impériaiista férV első lŐépát. Ertiiíáfi arról beszélt S MtÖSgkyai iíírífiítgyarázó, hogy élt új amerikai p­ dfilík­át a nyugati féllék­é államain kiviít Európa és Ámérítá­s­em­zeteire is ki­sikálják fér­jéstfén­t. Az ameri­kai kölcsönífík v­égső célja hadifon­­to­iságú támasz fiontok létesítése ide­gen országok tér­ü­lésén, továbbá az országok értékes­íty­éHfnnyítési kiesei­nek biztosítása az Egyesült Államok számára. Hangsúlyozta a t­oszk­ai rádió,­­hogy éz am­erikai reakciók fecfek még messzebb is mennek és Hoover azzal az indokolással ajánlottá­k Ja­pánnal és Németországgal kötendő különbeket, hogy „bennük hatalmas bástyát találnak a kommunizmus él­ért“. A m­étszkvai rádió hírmítgrá­­f­ ázrtja arzzal fejezt­e be fejtegetéseit, hogy minden provokáció ellenére az utca embere a világ minden or­szágában arra törekszik, hogy Szilárd és tartós béke alakul­jon ki és ez kétségtelenül sikerül. Az Egyesült Államokban pénteken ünnepelték a világháború amerikai hősi halottainak emlékünnepét. Clay tábornok egy luxemburgi temetőben beszédet , mondott katonai az alkalomból és kijelentette: ebből ,,Az amerikai katonák helet Hódítás cél­jából, vagy halóim­­étetk­ ck Siblge­­tatában jöttek Eu­rópá­ból. Az amheTi­­­kai haderők célja ma is, mint annak­idején, a béke megőrzése .* L­ászló Feren­c ___t I- -c. . . ---------; , ■ P­éldátlan urdmtpib •alsita esetlap és sést leplezett le az államügyészség I letartóztatott Koeli és társai tizenkétezer dollárt és többszázezer dinárt esernyő >rtsz Magyarországra Az állam­tü­gyészség a felszabadulás óta egyik légriSgrofib vál­laü­zér tár­sasfifj dzéíirtéit leplí­ jík­ le, s m­ikor néfi Sfty­rtoppal ezelőtt letartóztatta Kotsi­­ Jenő magárt- Kihallgatása ligortíözsrf. során kiderült, hogy Kocsi bjnfitársai a leghakmérőbb mó­don folytatták valutaüzérkedésü­ket. A nyomozás adatai szerint Koroick­ay András testvérén, Koroktiny Feren­cen, keresztül a Jugoszláviában élő Németh Járzós Szabadkai lakos meg­bízásából óriási mennyiségő valutát csem­pészett be magyar területre. Az eddigi megállapítások szerint Koroknayék Breibvác Kátrnán új­vidéki Banktisztviselői bízták m­­eg d valuták sízésével, z­ugforgalom­­ba való értéke­a hivatalosr­ál jáBj­ égésért magasabb áron. Koroknay András tőle őszétől, a forint bevezetésétől, kezdve egészen A legutóbbi napokig közel tizenk­étezer dollár­­os többszáz­ezer dinárt vett át bátyjától, Koroknay Ferenctől, Kelebián és azokat Iliczovárnak ad­já át ér­tékesítés céljából. A n­yoltióiás m­egfilldpli hlld, hogy a dollárokat a zugforgalomban 1ő fo­rintért értt­étilették, a forint ellen­értékét Németh Jártas szabadkai lákoi diszpozíciói alapján külön­­böki magyarországi személyeknek fizették ki. A nagyarányú valid­a csempészési és forintkinjartlási bűnügynek már eddig egész sereg letartóztatottja van.­­ A Koroknay fivérekért kívü­l az államügy’észség frigloni N­ éztívác Kálirtát­, Szabó István tttlgán tisztvi­selő, Szörényi László m­ű­szaki tiszt­viselő, Koch Jenő magánnyomozó, Holpert Simon bajai hentes, Fürst László pénz- és jelzálogközvetítő. Az államü­gy­észség, bár a nagy­arányú bűn­ ügyben folytat­ja a nyo­mozást, a letartóztatottak ügyében Soron Elvin­ készítette el a vádírásot A szabadságvesztésen­ és pénzbün­tetésen kívül a vádlottakkal szemben mintegy 300.000 forint vagyoni elégtétel megfizetését is kér. Az ügyet a gyorsitoti eljárás ala­pján­ tárgyalja az uzsorabíróság; Vasárnap, 1947 június í Ha a dollárkölcsön ebben az évben elfogy... mit csinál akkor Anglia? Londonban és Ottawában pénz­üg­yi szakértők m­egállapították, i­rigy a dollárhiány­ réme már nemcsak Nagy-b­ritafífi­ St. liánéin a tlt díj többi részét is fenyegeti. Angol hiva­talos tényezők szerint a világ nem lenn­é ikezik­ kellő mennyiségű arán­y­­nyfit az Etiijéii­lt Államokkal ítélet­­beli keletkező tízrtöiűsünak rendel­kezésire. A­z E­conomist Siífinit AngliáBail a jöVő évben okul ílhl­­lártíranyra várt kilátás. Az Oxfordi egyetem statisztikai intézetének vé­leménye szerint az esetleges világ­­­ic press­zió leh­et egyedüli hálásáé eszköze az Egyesült Államokból származó behozatal csökkentésének. Ebben az évben a világ eddig nem tapasztalt mennyiségben transzferált, aranyat az Egyesült Államokba. 19­47 első negyedében az Egyesült Álla­­mok több aranyhoz jutott, mint amennyire az év végéig számított. A világ államai, ha megfelelő arany­készlettel rendelkeznének, az iitemiót még hosszú időn át forintarlRáítják. A Világbank által nyújtott kölcsön Franciaország áollatszü­kségletét süt­i fedezi . Anglia is sokkal nagyobb mértékben vette már eddig is igénybe amerikai kölcsönét. A­ 3750 millió dolláros kölcsönt ugyanis három­ év szükségletének fedezésére vette fel s a múlt év második felében csak 600 milliót vett igénybe. Ez év má­jus 12-éig, tehát négy és fél hónap alatt, további 1150 millió dollárt ve­tt igénybe ,s az utóbbi hetekben a köl­csön igénybevételének üteme meg­gyorsult. Ez az ütem az év végéig elérieti­ az­ 1800 millió dollárt. Abban­ az esetben, ha a kölcsönösszeg ele­it, az hajlandó éVBeft elfogy, Angiid hetit ájC­­a venni. Ha azonban dollárkölcsönt fel­a washingtoni Ko.hiány értesítené A nagybritanniát, hogy , hajtek­ndó a kölcsön- és bérleti szerződéshez Iiasonló iégglii­en­dsiert életbeléptetni. Aligh­a elfogadni az amerikai segítséget jelentették ki hivatalos körök Londonban. (2) „Nem h­áborút akarunk, hanem kenyeret f­r. Hévén­fi Gy­ula pápai kamarás, terézvárosi plébános,­­a Kisgazda Párt VI. kerületi pártszervezetében „A kereszténység és századunk“ címm­­el tartott előadást, kiden­­ bom­­álta, Hogy lelki amelyben kultúra nélkül pusztulás vár s század an­yagi kultúrájára. A nagy problémákat nem lehet megoldani gyűlölködéssel. A tömeg honi háborút takar, fin­en­ kenyerét. A tömeg lakást keres és nem atombombát, a század lelki nyomorúságában az egyház a békes­séget, megbocsátást és a szelídséget hirdeti és ezzel akarja megmenteni az emberiséget. Lefekvés elött vigyéni egy jé lábfSráőt Szí fiáitus Üb'séVSi wmuuuMint « Feateit inti itinf/a ’ jf nagy t­ermészetesen­ nfil harisngúéói tídlit szó, mert a férfidk még mindig kí­­tfiridlidk Ü régi, jó téxlilHólttil iíigl­­léíí. Né­künk sé iiylatl, sem éytjéb nem km, igaz tliiébid) hogy Iliit ütik bélit Síiilad le a szélit a huriiltUÚféli filói itíost már fi hölgyekéről Serif­ff­y, m­iért a nyáron lábakra festetik a k­isiéklit. Term­­észeleseit Péélifól vári Szó, bitói szintéri keóéá U pénz és i­ift­­tiflin­é l­onjoúf lilább rilik­éráljtt fff­­fél, héini küj­­tőié leszhet.­ A férj az alibdtt figyel és U. heimp gégén gyanakodva kérdezi meg az asszonyt: — Szivem, mire keltett neked ez a rettentő Sok festék? Már 70 frank árú számlát kellett volna kifizet­­nem, ha lett volna hozzá pénzem. — Festettem —­ Itjism­önd ioihö­­feti ü ttő. — Te jó Isten, csak nem akarsz Rembrandt tenni? — tűért«/ tú ihon­­sleüf íiotijoüs­­z— A Házihoz nem kell elinyi kistlmást, tiéfáti­jféSből készít észt — Nem szájfesték bolt, te bottá, hanem lábfesték — kacag az as­­­szony. — Nincs pent hotísnyúni, hát festek b lábaititti. Valamit ki keltett tdíúilzt. — — ezt feleli a férj, tessék kitalálni, hogy mit, én nem merem leírni. A saját véleményemet azonban nem rejtem véka alá és ha megharagusznak rám a párisi nők, hát üsse kö. Innen Restről kibírom' Lábra festett hrhiinya, ilyen már váll étiyi­éé. Végéé bem vásárol min­den Itétért három tij pókhálót méreg­drágán a nő és nem sikil fel napon­kint, hogy jaj, leszaladt a szeml Persze, hiszen olyan vékony a fu- Siéliti, mint ti lékeiét és úgt­ htétji hinták höieijiHlik, hogy ezt a húzást nem tíz a ggenlge vticak, hantik egy­­ édpitty seht bírná ki, de M­íhtíf nincsen harisnya, vájjon miért nem­­járnak meztéláb, amikor nyakukat, vállukat, karjukat, hátukat olyan fetlék­enül tud­jék ilagisht. Tisztára felesleges a festékét pocsékolni, ami rohamosan fogy és végül az újság nyomásához sem lesz elégéridő. Ani­ért hiába vitatkozom, biztosan nem hallgatnak fdlii. VálaSzíH­lti­g monsieur Bonjour is beletörődik a dologba, legfeljebb ennyit mond: — Nem bánom a lábfestészetet, fiam. Itt van még ITO fral­k, féni magadnak cipőt és kalapot is, m­ert n­yárra ezeket sem tudom megvenni neked. Ilogti­sztátt litit kap érért.- atillái semm­i közötti! KitiléSi Andor Láncolás okozta a piaci drágulást A főváros közélelmezési albizott­sága tegnap este Kővágó József pol­gármester részvétele mellett rend­kívüli ülést tartott. A vidékre kikül­dött bizottsági tagok, név­ szerin­t Or­bán Atéla (kisgazda) és Gara Dezső (MKP) számoltak be figyelemre­­sr­éltó észrevételeikről. Bejárták az ország csaknem valamennyi n­agyobb termelői helyét és megállapításuk szerint a termelői vonalon, illetve a term­elői áfáknál, semmi hiba nincs á a rghtif­iénesség, ott van. Hogyi S vidéki piacokon igen Sok még n­em­­ engedhető közvetitő-kézen­ megy ke­retétül az áru­ s éz ki oka a m­eg­­engedhetetlenül magas áraknak. A főváros kiküldötteit mindenütt a gazdasági rendőrség kiküldöttei kí­sérték és számtalan igazoltatás során kiderült, hogy olyan­­ illegális keres­kedők kapcsolódtak be a vidéki pia­­rokor­, akiknek még iparigaznt is áin­j­­, sinérell, fogirtiku­lásra nézve; vil­lanyszerelők, állásnélküli fodrászok stb­. akik végnélküli láncolást foly­tattak az áfuval ! Mt a magyarázata, hogy mire az áru a fővárosba érke­zik, a termelői árak sokszorosáért jut a fogyasztóhoz, sőt már a nagy­kereskedőhöz is. A közélelmezési albizottság elha­tározta, hogy a­­ jövő héttől kezdve rendszeres téfiheiöt vetnék bé s­őt Vidéki ár jelfeütési ve­helyekről ál­lati oldal, léléfórtdk jelentik a fővá­­rosnak és a budapesti gazdasági rendőrségnek a kialakult árakat, így azután ellenőriznii és szabályozni is tudják az árak kialakulását. r „ön,­a szabadság embere, egyúttal a végzet embere" így üdvözölte Emerson, a nagy amerikai filozófus Kossuth Lajost, a triágazti szabadságharc száműizettjét Concord Város lakossága ár­sélteti 1852 május 12-én: „A fhí Öjfyik köztársasági főhitásunk az ÍS, a Vélemé­nyek nag­y különbsége csak haszon. Én megáháfínn Í­ífiék, hogy a mi országunk népérték szimpátiája értékesebb, mert átment a pártok ítéletért. Nem vak hullám­i, hantem élő félek, ft­ély élő lel­tekkel VtfátktíZik. Min­den kifejezését meghányták-vetették. Semmiféle vélemény nem érvényesülhet, amíg át nem ment a Kávé küzdelmén. Ai­tifif láthatja, a szeretet, amit Ön elnyert, ér­tékes, mert alaposai is megvitatták, alapjait kikutatták; egészsé­gesnek és egésznek bizonyult; nyíltan meg lehet vallani és tar­tós lesz; mindezt Véleményt magához fog vtírítani. Nagy örömmel láttuk, hogy semmi sem véletlen az ön maga­tartásában. Láttuk, hogy az ügy, amelyet véd, szervesen össze­függ Önnel. Ön, a Szabadság­ em­b­ere, egyíiftál a Végzet embere. Ön nem választott, Önt Isten és az Ö­n­ lárigesze választotta ki erre a feladatra. Tehát mi nem akarjuk ezt megköszönni Önnek. Mi csak látjuk Önben a szabadság angyalát, aki jár a tengeren és Vizein keresztülmegy partokon, nemzetiségeken, magánérde­keken és önbecsülésein; megosztja a lakoSSágot, ahol jár és csak fi­jékat vonja a maga pártjára És mindért országban, minden pártban csak a szív embereit nyerte meg. Nem tudom, de azt hiszem, egy millió van már Ön mellett. De ne feledje el uram, hogy minden, ami nagy és kitűnő, kisebbségben van a világon.“ Kirándulás Báli szigetére Ahol a világ legszebb női élnek, mégis förvén­* nyel kel­ett­ kéntyszeríteni a férfiakat a fiősülésre §0k szó éSÍB mírtHfiítú bált az Ihiíő­­iléz-l’igetekről. A ViíUdiÜk világ­háború alatt a japán Mik fójfiálláíi­ál. Elszakították líollSlítíjától, „örökre" bekebelezték a japán „birodalomba“. Azután felszabad­u­lták a japán ura­­lom diái. ES úgy nyilatkoztak: ezen­túl önálló életet akarnak élni. Most arra hajlanak, hogy a sok sziget m­­egdíthatják az indonéz Egyesiül Al­­ti Irtokat. A friosz szirtek­ egyesült úitafrtók egyik legszerbb szigetérői, Bali-ról és ilépéffii ir érdekes beszámolót az Vriwhlta em­­­ír olasz napilap. — H&lldrú előtt a világhíres szép n­ők csi! tógál­ták ide az idegeneket -­­írja a lap. — Bali hevét Csak ki kellett e­jtetni és máris a csodaszép ltok jelentek meg szemeink elött. A író volt értéknek a gazdag, szép Szti­­geléknek a jelképe. S akik szép nő­ket akartak Mrnt, valóban­ láthattak is, ebben­ k­ém csalódtak. Sőt, hit szí­vük lángra löhbdni; a kedv­és, szívéé és nagyon gazdag báli nő böld­ogért m­ondott igent és hajlandó volt messziről jött idegennel házasságra­­ is térlíti. Ha az idegennek nem tet­­szett a Sziget, még Szi hazájába,­ vagy visszavágyott mosolyogva kö­vette férjét. Sok idegen élt is az al­kalommal. És nem bánta meg: ren­­­desen hatalmas hozományt húzott a felesége. Sok a nő — kevés a férfi Igaz, a b­ali hölgyek is jól jártak. Otthon nem sok kilátásuk lehetett a férjhezmenésre. Óriási volt a nő­­többlet­ .A sziget egymillió lakosa kö­zül mindössze háromszázezer a férfi. Szép nőkben ma sincs hiány. Ma is csodaszépek. A háború elsuhant re-­leltük. Alig tudtak belőle valamit. Néh­a eg­y-­két repülőgé­p szállt el rt sziget feleit. Nél­a meg idegen háj­ik kötőttek ki a szigeten. A bShoffí Végét abból tudták meg, hogy rt jap­ I­­dokat az amerikaiak váltot­tak fel.­­ — Mivel a háború alatt nem­ jöt­­tek idegenek, akik a szép báli höl­gyek közül feleséget vettek volna és az eladó lányok szúrná égyre hőt­, érték­ a bal; hölgyek­­ az állam leg­felsőbb lakácsáh­oz fordultak. Azt kérték, húzzanak IfifbPhijl fiz dgri­­légéníjék és a későit házasodok el­len­. A legföb­b tanács helyt adott a kérésn­ek és titeh Súlyos adót rótt a nőtlenekre. Ezzel el is érték azt­, hogy épkézláb férfi nem maradt k­őt­­ten. Annál kevésbbé, mert m­­ég a könnyen élők is hamar rájöttek arra, hogy a gazdag h­ősüléssel pom­pásan megoldhat­ják a kérdést: törvényt is m­egtartják, a feleség­­e­ a ■­­...............................................­......­difi m­ajd eltart in Síiét. .. — A másik, am­it jellemzi a szigetet,­a lakosság sajátos firttörtési gazdál­kodása. TerraSzséérfieri földet a világ iedkUünfibb művelik k­­ötd­özési berendezésével. MiSodjára járnak a vWág ön­tőzési Szakértőbéréi. >­ajji­k a gyarmatoSírók is tőlük tanultak. A holland fü­ltörtömüvek is ríz ö él­gon­dölftsük (tlitpjáh’ épültek ki. A jó szomszédok — Munka Után­ a férfiak a kön­figíi if­őfőítést kedvelik. .ráisírnak. Igei­ kedvelik ti iiíadái idoltiílást. idűsíti nem­ ism­ét'él lén­ázu­san a l­élekig tár­olt dóridé Sem. A hők n­efíttgek. Tem­plomba járnak ég Bili ön óSsiibiy­iimi­pt’kéít vesznek részt, attol az ének és látié a legke­dveltebb idő­töltésük, — Rőlt­lfelvül fejtés­­ a SZdéiStis érzékük. Mtfíffifj készek Pipi difistül segiteni. Ha Vasásd­ beteg, vagy Siff­­gös elfoglaltságd vad; a Szom­szédjrt készséggel, fü­lhdén étlén szrtlgáltalii­ n­élkü­l áll rendelkezésére. HiÜhlditdk, Vetnek, afutndk mások helyélt. A bajba jutódnak nem kell kétségbe­­esnie. A Szöhiszéfiai kérés n­élkü­l méládnak müindöití; áiikirS eSrik Szük­ségé Várt. Ezért teljesen­ iSin­éfPtUál a niÚldülúS és Ü­ézégétiyéifj: Há VSÍáki azután­ ViSSZdél érzél a helyzetiél és például tiertl míiVeli iheg a földjét. rí SzentSzédek égíj ihrig illiridPri munkát vállalnak a iüüstnlko­ló h­e­­lyett. Dé­lid irtég egy év elteltével is folytatni akarja henye életét, a földet elveszik léte:­d nSitják fel egymás közüli­ szomszédok Még a halotfo­k is szépek — A sziget tanácsa tízÖ étiéi tört Vények szerint né­z d­ t ti hépet a hélyi Jiízöíí Siígók béVon­ásáVal. A tri­­liáns üléséit renílésért este tart­ják, a sötét teljés béáíltá tilfin. tifiZ­iéiét baran­gszó jelzi s azíili ít tanátis illiíis déli tagjának kötelességé­t tiejíjeledhl. Persze a tanácsnak nincs Sok dítlííá. Ren­desen csak kisebb nagyobb shi­­nyagságok és mulatzsások féléit lifí­­ketik. — A nép n­ém Szeréti á bálállj Éppen ezért halóítjaikal elégidik. Ezt azonban nagyon gondolják /•'«!­­Háljuk és főleg , praktiku­Saíi:­ /Ué’fj- Várják. difiig lega­lább­­iú hö­ltst vall. Addig ideiglenes Sírba tíjíílU­­ í írottakat: Évezredes gyakorlat aila­p­­ján kialakult módszerrel Ben­Zi f­al­ják, m­ert azt tartják; h­a már k­­év­ü­nk az illető, legyen s­z­ép a­kkor IS, amikor a máglyája izé fúl főtte László Mikszáth Kálmán: Hlyéé Gyula: Márai Sándor: Remenyik Zsigmond: Különös Inémm [iríH elraisi Északi­­ házasság Mikszáthi íémnayí.Yobb. ietíiikc resztlib rící?Grí.versefe cébtéíijiá fiüm­i díszkiadása Szőnyi Hí­vén rajzaival. Ára fűzve könyvnapon 12.46 forint Két férfitestvér különös, vég­­retszerű éri összéíbrtődótt sor­sának kalandíts réfrénye Ára kötve kőftj­ Vnaport 26.— forint könyvnap Utáni 15.— forint könyvn­ap Után 15.— forint Ára kötve könyvnapon 26.— forint könyvnap utáni 34.— forint Kötve (nem könyvnapi ár) Mr— forint Kötve (nem könyvnapi ári 16,—■ forint kön­yvnap után 31— forint­­ ............................................................................... J Illyés Gyula háború alatt Ifi­­ s, legifjabb verseinek. Gyüjte­­mén­yp. A Révai RSHS­Vtár l­idonsáKS. Márál. ffázd’a^ áb.vágu am­­ab­­beija Svájcról. Ola Szbr Száffró­.; í’árisról. A Révai Könyvtár újdonsága. Ára főzve könyvnapon 12.40 fórint szél

Next