Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)
1947-06-01 / 122. szám
I Hol született hát Petőfi? Három város vallja magáénak, régi pusztai emberek szerint meg az orgoványi csárdában látta meg a napvilágot A görög költőért hat város versengett, a magyar nép költőjét három város vallja magjáénak: Kiskőrös, Félegyháza, Szabadszállás. Kiskőrösön jegyezték be az anyakönyvbe, ez igaz, de Félegyházán is és Szabadszálláson is azt mondják, hogy ott született. Mi hát az született Petőfi Sándor?Igazság? Hol A régi Magyarországot már jobban foglalkoztatta Petőfi születési helye. A nyolcvanas években híre kelt, hogy még él Félegyházán az az öreg fuvaros, aki 1822-ben december végén Petrovicsot és feleségét, Petőfi szüleit Kiskőrösre vitte. A félegyházi öregember azt beszélte, hogy 1822 végén egy házaspárt vitt Kiskőrösre. A hófúvásos téli pusztán eltévedtek, hosszú ideig voltak a hideg időben és sehol sem akadtak hátra, vagy jövő-menő emberre. Végre világosságot vettek észre s arra tartottak. A férfi egy pusztai csárdából jött. Nagy nehezen elérték s így fedél alá jutottak. Az asszony roszul lett s mivel az egyetlen ágyban a beteg csárdásgazda feküdt, hirtelenében az egyik asztalon csináltak részére fekvőhelyet. Másnap vagy harmadnap aztán bementek Kiskőrösre, de akkor már eggyel többen voltak a szekéren. Fiú született a pusztai csárdában, amely Kunszentmiklós tulajdona volt, a pusztával együtt, bár területi összefüggésben nem volt a várossal. Ez a kisfiú lett-e a későbbi Petőfi Sándor, — ki tudná megmondani? Az orgoványi csárda Vagy harminc év előtt az Alföldön jártam, a Duna-Tisza közén, azon a pusztán, amelyet még nem szelt ketté vasút, az a puszta akkor még ősi eredetiségében volt. Orgoványpuszta volt ez, amelyet Thaly Kálmán énekelt meg igaz hangulattal, s amelyről Vajda János emlékiratában megemlékezett, hogy sok bujdosó honvédet fogadtak be itt. Beszélgettünk. Szóba került a költő is, aki sokszor megfordult ezen a pusztán s akit a szomszédos három város vall magáénak. — Pedig egyiknek sincs igaza, Petőfi Kunszentmiklós pusztáján, a nagy csárdában született — szóltak többen is. — Én a nyolcvanas években voltam először az orgoványpusztai csárdában, amely akkor még abban az állapotban volt, ahogy Kunszentmiklós városa 1830-ban újjáépítette — beszélte Kiss Gábor izsáki plébános. — Itt a pusztán nem volt katolikus pap, én jártam ki hitfeleimhez. Akkor még sok régi ember élt, akik többet tudtak a költőről, mint ma, hiszen — mint mondották — sokat járt ezen a tájon, több verset is irt itt a csárdában. Ez volt a legnagyobb, legismertebb csárda, a környékbeli pásztoremberek idejártak. Azt is beszélték, hogy a költőtől hallották, hogy ő itt született. Mindenki tudott valamit és érdekes történetet beszélt el Molnár Gergely, az orgoványpusztaiak református lelkipásztora. — Én a kilencvenes évek elején voltam először itt, amikor lelkipásztornak ide a pusztára kerültem. Egyik őszi estén a csárdában voltam Makay Zsiga barátommal, amikor káposztás szekerek fordultak be az udvarra. Tudtuk, hogy Szánk községből jöttek, mert káposztát hoztak. Kevés idő múlva bejött a csárda ivójába egy régivágású idősebb ember és egy legény. Az öreg széjjelnézett, aztán odament az egyik kecskelábú asztalhoz és ráütött. Látod-e fiam — mondotta —, Petőfi ennél az asztalnál írta azt a verset, amely úgy kezdődik, hogy Pusztán születtem, pusztán lakom . .. Asztalomhoz hívtam az öreget s elbeszéltettem, amit e vers keletkezéséről tudott. Egy öreg magyar vallomása — Édesapámtól is hallottam eleget, hogy Petőfi sűrűn járt erre a pusztára — így mondta a szanki ember —, ahol pásztoremberekkel beszélgetett. Én legalább éve tudom ezt a történetet. negyven Egyik nyári csütörtöki napon, mivel akkor még a pusztán csütörtök volt a vasárnap, pásztoremberek vngadoztak itt a csárdában. Szólott a dal: Fürdik a holdvilág az ég tengerében A mulatozásban már jól benn voltak, amikor egy ifjú ember lépett az ivóba. Távolabbi asztalhoz ült. Mulatozás közben a pásztorember is közlékenyebb, barátságosabb, nem olyan szűkszavú, mint máskor, kivált ha már annyit ivott, hogy a füle is megveresedett. Így történt, hogy egyik fiatal csikós felkapva az előtte lévő gólyanyakú üveget, az ismeretlen fiatalemberéhez ment és megkínálta. Az ismeretlen elfogadta, majd a csikós húzott s azután megkérdezte: — Kit tisztelhetünk az úrban? — Petőfi Sándor vagyok — volt a válasz. Petőfi név hallatára az egyik pásztorember, aki úgy látszik hallott már valamit arról, hogy van egy Petőfi nevű ifjú, aki verseket, dalokat csinál, felütötte a fejét. — A poéta! (Ezzel a szóval mondotta.) — Ekkor már javában dalolták, hogy Árvalányhaj a süvegem bokrétája s kislány... Te vagy, te vagy barna A hallották hírét dalos emberek már Petőfinek. A fiatal csikós pedig még mindig ott állott a költő asztala előtt. Az úr poéta? — kérdezte a magyar embert jellemző tiszelettel, mert annyit már ő is tudott, hogy a poéták írják a verseket. — Igen, költő vagyok — mondotta Petőfi. — Hát, ha poéta az úr, tudna-e most verset írni? — folytatta a csikós és a költő elmosolyodott a kedves kérdésen. — Miről írjak? — kérdezte a költő és pillanatig zavarban volt a csikós, de hamarosan megmondta, amit akart. — Rólunk írjon — s büszkén hozzátette: — A csikósokról. „Pusztán születtem" — Most verset írni, szemük láttára, ez nagy dolog. — A költő papirost és írószerszámot vett elő s mindjárt nekifogott az írásnak. A csárdában tomboló vidámságot templomi csend váltotta fel. Az előbbi hangos, jókedvű pásztoremberek szívét áhítat fogta meg. Úgy várták, hogy a költő írását befejezze. Hamarosan készen volt a vers, amely az orgoványpusztai híres csárda hangulatából keletkezett. Felolvasta: Pusztán születtem, pusztán akom, Nincs födeles, köményes hajlakom, De van jó cserényem, van jó paripám, Csikós vagyok az alföldi rónán. Szőrén szoktam megülni a lovat, Ha erre, vagy arra utam akad, Nem szükséges a nyereg a hátán, Csikós vagyok az alföldi rónán. Gyócs a gatyám, patyolat az ingem, Nem vettem, a rózsám varrta ingyen. Hej, maholnap az én piros rózsám Csikósáé lesz az alföldi rónán. Ez az orgoványpusztai Petőfi-történet. A költő műveiben Kunszentmiklóst jelölte meg, mint ahol e verset írta volna. Ez azonban az orgoványi történeten nem változtat, mert akkor Orgovány Kunszentmklós pusztája volt, a városhoz tartozott. Így foglalkoztatta Petőfi annak a tájnak az embereit, hiszen életének egy részét itt töltötte. Az alföldi pásztoremberek ma is úgy szeretik a költőt, mint akkor szerették, s ez a legigazibb hódolat, mert ez mindenkor csak a költőnek szól. H. L 150 ember lett pénteken repülőszerencsétlenség áldozata Havre de Grace,Marylandállam, május 31 (United Press) Pénteken éjjel egy Miami felé haladó BC 4 mintájú luxusrepülőgép 53 utassal fedélzetén lezuhant és felrobbant a közeli sűrű erdős vidéken. A jelentések szerint a szerencsétlenség az Egyesült Államok életét, kereskedelmi repülése történetének legborzalmasabbja volt. A szerencsétlenségből kifolyólag senki sem maradt életben és így a világ kereskedelmi repülésének legfeketébb napja méltó véget ért, miután pénteken légi szerencsétlenségekben több mint 150 személy vesztette Belga kölcsönkibocsátás Svájcban ez a világgazdaság e heti legnagyobb eseménye. A belga távíró és távbeszélő igazgatóság [ az állam garanciájával — 50 millió svájci frankos, 12 évi törlesztésű 4 százalékos kölcsönt bocsát jegyzésre a svájci piacon. A kibocsátási árfolyam 99 százalék. A kibocsátási konzorciumban az összes svájci nagybankok részt vesznek. A svájci tőkés közönség (nagy- és kivált kistőkések, köztük kispolgárok, munkások és dolgozó parasztok) szívesen adnak 4 százalékos évi kamatra kölcsönt olyan országnak, amely garantálja, hogy kötelezettségeinek mindenkor eleget tesz. A svájci imperializmus nem akarja Belgiumot penetrálni, a helvét plutokraták nem követelik a belga nép kamatrabszolgaságát, Netközi új életre keltik azt a nemhitelrendszert, amelynek legnagyobb volt a része 100 év óta a világ páratlan gazdasági fejlődésében. A demokratikus Belgium is sokat szenvedett a háborúban, de az újjáépítés terén már igen messzire haladt. Alig van európai ország, amelyben olyan jók volnának viszonyok, mint Belgiumban. Érdemes volna, ha a magyar közönség a belga módszerekkel közelebbről is megismerkednek, annál inkább, mivel erről az újjáépítésről és általában a belga viszonyokról pontos és bőséges adatok állnak rendelkezésre. így szolgálják . . . a szlovák topok jó viszonyt!a magyar-szlovák Alaptalan vádaskodások és rágalmak sorozata a Narodna Obrodában és a pozsonyi Pravdában tokról, hogy ehhez hasonló támadás a legfeszültebb légkör idején sem látott napvilágot a szlovák sajtó hasábjain. A Magyarországi Szlávok Antigon ír a magyarországi közállapo fasiszta Frontja szlovák tagozatának országos vezetői az utóbbi időben összejöveteleken és gyűléseken ismételten nyilvános néphangoztatják, a szlovák-magyar jószomszédi viszony megteremtésének a szükségességét. Horák Sándor, a szervezet ügyvezető alelnöke és dr. Zsurik János Pestszentlőrincen, Újpesten, Pestszentimrén, valamint Pomázon leszögezte, hogy a magyar demokrácia nem nyomja el a szlovákokat és a demokratikus Magyarország a szlovákok egyenjogúságát törvényben is biztosítja. A magyar-szlovák baráti légkör megteremtésének munkálatába belekapcsolódott Korber András szarvasi szlovák népköltő és Benyó András tótkomlósi gazda, aki Ondrás Pál országos elnök Szlovákiába való távozása óta az országos szervezést irányítja. A magyarországi szlovákok megnyilatkozásával és munkálkodásával szemben azonban teljesen ellenkező tevékenységet fejtenek ki a Narodna Obroda, a pozsonyi Pravda és a Cas budapesti levelezői. Nem múlik el úgyszólván egyetlen nap sem, hogy a pozsonyi lapoknak Budapesten tartózkodó munkatársai ne küldenének hasábos tudósításokat a szlovákiai közvéleménynek a magyarországi viszonyokról. A szlovákiai olvasóközönséget a magyarországi helyzetről azonban nem a tényeknek megfelelően tájékoztatják. Tudósításaikkal és cikkeikkel nem a baráti légkör kialakítását szorgalmazzák, hanem ellenkezően a magyarok elleni gyűlöletet iparkodnak felkelteni Szlovákia lakossága körében. A Narodna Obroda május 25-i számának első oldalán háromhasábos cikkben olyan gyalázkodó van Szlovák laptámadás a magyar rendőrség ellen Nyíregyházáról szóló tudósításában azt írja a Narodna Obroda, hogy a magyar rendőrök agyba-főbe verik az szlovákokat áttelepülésre jelentkezett és azzal fenyegetik őket, hogy ha sürgősen nem távoznak Magyarországról, mennyiüket agyonlövik,akkor valaA magyarellenes hangulat szításában nem marad el a Narodna Obroda május 28-i száma sem. A szlovák megbízottak tanácsa testületének hivatalos szócsöve ebben a számban azt követeli, hogy űzzék ki Szlovákiából az egykori szlovákiai magyar ellenzéki pártok valamennyi vezetőjét s mindazokat a magyarokat akik a magyar közéletben bármilyen szerepet játszottak. Követeli továbbá, hogy a szlovákiai magyar intelligenciát ne tűrjék meg tovább Szlovákiában, és pedig azért, mert ezek még mindig a csehszlovák állam újabb felbomlasztásán munkálkodnak. A Národná Obrodának ez a száma nem elégszik meg a szlovákiai magyarok alaptalan meggyanúsításával, hanem éles támadást intéz a Szlovákiából Magyarországba telepített magyarokkal szemben is. Azzal vádolja meg az áttelepített magyarokat, hogy ezek azokban a magyarországi szlovák községekben, ahol új otthonra találtak, az áttelepülésre nem jelentkezett szlovákokat üldözik, életveszélyesen fenyegetik, állandóan terrorizálják és házaikból ki akarják őket dobálni. Megrágalmazza továbbá a Národná Obroda a demokratikus Magyarországot azzal is, hogy a szlovákoknak nincsen semmiféle kulturális intézményük és szabad kulturális fejlődésük. A Pravda a Národná Obrodát sok esetben túlszárnyalja a magyarellenes hangulat szításában és ez a lap különösen vallási téren próbál Magyarország ellen hangulatot kelteni. Azt állítja a lap budapesti levelezője, hogy a magyar fővárosban nincs szloi,nyelvű istentisztelet. Ha venne ki* fárartságot, akkor meggyződhetne arról, hogy a Rákóczi-úton levő evangélikus templomban minden vasárnap tíz órakor, a Mária Teréziáién róm. kat. templomban pedig minden vasárnap reggel hét órakor tartanak szlovák istentiszteletet. Állatárak a vásárokon Az országnak úgyszólván minden részében egymást követik az állatvásárok, amelyek a gazdaközönség körében igen nagy érdeklődést keltettek. A felhajtás igen sok helyen már eléri a békebeli színvonalat. Az egyik legutóbbi alföldi vásárról például megállapították, hogy messze környéken nem volt ilyen vásár az utóbbi 10 évben. Az árak általában közepesnek mondhatók országszerte. Igásló 2000—5000, csikó 1500—3000, fejőstehén 1200—2000, igásökör 3500—5000, növendékmarha 350— 800, süldő 100—150, választási malac 40—50, anyasertés 400—600, juh páronként 300—400, bárány 40—50. Vonatrobbanás Kínában — többszáz halott Pekingből jelenti a United Press. Az újonnan megnyílt Peking—mukdeni vasútvonalat pénteken aknákkal felrobbantották és mint vasúti hivatalos személyek közölték, valószínűleg többszáz utas halt meg és sebesült meg. A robbantást a kínai kommunistáknak tulajdonítják, akik a vasúti közlekedési hálózatokat igyekeznek elvágni. 48 akasztás volt Nürnbergben egyetlen napon; az amerikai hadbíróság által halálra ítélt auschwitzi tömeggyilkosokat végezték ki. Hatásos válasz ez azokra a náci gyilkosokkal rokonszenvezőkre, akik azzal áltatják magukat és szédítik a könnyen hívőket, hogy az angolszászok nem számolnak le a fasiszta bűnösökkel. Isten malmai nem mindig őrölnek gyorsan, de minden bűnös számíthat arra, hogy elnyeri méltó büntetését — akármelyik zónában zónázik is. UJ MAGYAR KÖNYV VÁRJA ÖNT 26%-kal olcsóbb áron a KönyVMvfMhg/ JUNIUS 2-3-4 Vasárnap, 1947 június 1 m