Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)

1947-06-01 / 122. szám

A részegség rövid­re j­ár­at űel isi­ezavar Az orvos-szemtanú leleplezése Jó órája kezdhették, de azóta isz­nak, mint a kefekötők. Emelkedett hangulatban mulat a társaság. Min­denki el van telve önmagával, vagy hadonászva magyarázó szomszédján csügg s így — szerencséjükre — a két jövevény észrevétlenül telepedik le a homályos sarok magános asz­talánál. Itt mindenkit szemmel tart­hatnak, őket viszont jótékony ho­mály takarja. Ha felfedeztetnének, az italosok íratlan törvénye szerint fel kellene adniok néma megfigyelő szerepüket. Percre sem úsznák meg szárazon. — Nyakba vannak már a nagy­­gyerekek — súgja az irodalmár. — Hipománia alkoholisa — mormogja az orvos maga elé. — Rövidlejáratú, szelídebb fajtája ez a dühöngésnek. A hangos tercierét kocintópo­harak csen­gése szakítja félbe. Most feláll a leghangosabb, megköszörült torkát és a mai alkalmi összejövetel rend­szeresítésére, e helyen naponta talál­kozó asztaltársaság­a megalakítására lesz kitörő lelkesedéssel fogadott in­dítványt. Látszik rajta, hogy már többször melengette magában azt a gondolatot, meg is beszélte már jelenlevők némelyikével, mert egye­­­sek beavatottan helyeselnek. És még­is olyan üdén, tisztán bugyborékol­nak ajkáról a szavak, mintha az ünnepi pillanat áhítatában fogantak volna. Egyik ragyogó eszme a másik után. Csak némelyik kusza, bedög­a­lik tarka-barka társai között, mint tűzijáték röppentyűinek egyike­­m­ásika. De az alapgondolatok, mely szerint „ott terem a lángész, ahol jó bort szűrnek“, meg „nem tud az em­ber úgy becsípni, hogy lefeküdni ne tudna“, végül „ki tartana közülünk olyan házi sárkányt, aki hat deci érmellékű­ sokallna hitestársát, megteszik a hatást s végül szimfó­niává fonódnak. („Tort ülünk, uraim, lehetőleg mindennap tort ülünk az elűzött évek zsenitermelő szőlőhegyén!“) ... Általános ellágyu­­lás, a hevenyészett érctorok-dalárda a provencei dalt intonálja. S a ki­mondott határozat megpecsételődik. Hogy vélekednek a szemtanúk! Vita indul meg, milyen nevet vá­lasszon az asztaltársaság. Hogy a tagok otthon aggódó hitestársait is megnyugtassák s a „mértékletességet“ is szolgálják, a „HDK“ (hatdecis klub) nevében állapodtak meg. En­­­nyit fognak inni naponta és fejen­ként, szigorúan — holnaptól kezdve. Egyesek arcukat fintorgatták, kaca­­rásztak, mások hahotáztak, a legtöbb hadonászva­­„szavalt“. Megfigyelőink­ről senki nem vett tudomást. Az iro­dalmár a hipomániáról kérdezőskö­­dött, kiváncsi volt az orvos vélemé­nyére. Az egészen eredeti fejtegetésbe kezdett. Úgy vélekedett, hogy az itt lezajló heveny részegség, mint minden más szeszmérgezés, valójában rövid­­lejáratú elmezavar. Kicsinyben a cirkuláris elmebaj mása. A dühöngő szakot ennél is lehangoltság, mélabú váltja fel. Előbb ott is emelkedett a hangulat, sokszor heteken át, a pom­pás közérzetű betegnek kórosan túl­teng az önérzete. Munkabírónak, al­kotónak érzi magát. Kezdeményez, szervez, ront, vagy javít,­­ de nem henyél. Ugyanígy freccsen ajkáról a szó, mint itt ezeké a részegség iz­galmi másfél órájában. A tarka-bar­kán tolongó gondolatok ott is, itt is fittyet hánynak a logikai rendre De mindig tetszetősek, sokszor szín­padiasan hatásosak. még kaleidoszkópszerű Csillog az esz­sága. Csalóka cirkusz ...össze-vissza­­— Persze, az időtartamban nagy a különbség. Talán az elmezavart társalgása még viharosabb, tomb­o­­lóbb, élce csípősebb, nevetgérezése alaptalanabb, tánca démonibb, de — láthatod — itt is milyen trágár mozdulatokkal lépik át az esendő­ség határait. (Éppen egy nyomda­­festéket nem bíró sikamlós történet­ben gurultak a hatdecisek.) Egyik­másik mámoros eléggé „disznóvíc­­cel“ szórakoztatja társait, elsősor­ban önmagát. Az előbb meg az egyik olyan gáláns kalanddal lúdbőröz­­tette a hallgatóságát, hogy a gyen­gébb idegzetűek szívszorongást kap­tak volna, ha történetesen józanok. A ledobbanás mélabúja Egyesek már szabályszerűen da­dogtak. Ragyogó eszméikhez csak úgy fürkészték a választékos sza­kát, s ha sikerült ráhibázniok, fa­­nyelvűen Mohamednek ejtették Mo­hamedet, Konfucsét Kunficsurnak. A szövegbotladozót viszont tréfa­­csináló társa ezért részeg csap helyett rézművesgyakornoknak titulálta. Ám a szellem eme villanását már nem követte kacaj öntudatlan kitörése, szinte csak jólneveltségből vigyorog­­tak. Az éppen talponállók megérez­ték maguk alatt a föld forgását, tán­torogni kezdtek, vagy megbicsaklott a lábuk. Valamennyien elkomorod­­tak, visszazökkentek eredeti helyükre. Agyukra tompa fásultság, nehezült. Fejüket tenyerükbe temetve könyö­költek az asztalon. Az egyik, aki 10 perccel előbb szomszédjának két hangos csókot cuppantott mindkét orcájára, most hátat fordított hőn­­szeretett barátjának. Elrévülten me­redt maga elé. — Indulhatunk, fizessük ki feke­ténket — szólt az orvos. A butulá­­sos szakasz már egyikünknek sem érdekes. Pár perc múlva az utcán voltak. — Lehet, hogy igazad van — kezdte az irodalmár a megbeszélést. — Elvetélt elmebaj lehet, de ezek legalább nem dü­höngenek. — Az véletlen — felelt az orvos —, itt a jelenlevők aránylag nyugodt, erőszakosságtól idegen alaptermésze­tének köszönhetjük, hogy nem volt részünk hangosabb szóváltásban, esetleg némi verekedésben. Sőt egy­más becsületébe se gázoltak bele a hatdecisek. — Én nem az egyén, a család miatt látom veszélyesnek ezt a napi hat­decire való szövetkezést — gondol­kozott hangosan az irodalmár. —. Az egyén, ha ennyi mértéket tart, ki is bírja. De mi lesz közben, a rend­szeres gyülekezés órájában, a csa­láddal? Az asszony lót-fut, vagy meg nem érlelt úrnőként kalandokba bonyolódik. A nagyobbacska lány talán szélhámos karjaiba kerül. A fiú— Majd azt is megtapasztal­­hatjuk rövidesen — szakította félbe az orvos —, ne erőltesd a fantáziá­dat. De az már más fejezet. Nem a heveny mérgezésé, hanem az idüllé. S ott már nem csak rövidlejáratú, de igazi „virtikli“ elmebajok változa­tos eseteivel is találkozunk. Egy le­­részegedés nem volna nagy baj, ha nem követné a rendszeres részeges­­kedés ... Kiss Mihály Ballonsportblúz, balloningkabát, ballonkabát esőkabát nagy választékban »zop9 jó és olcsó Most vásároljon Bermann esőkabátüzem Bajcsy-Zsilinszky­ út 33. (udvarban) (6) Vasárnap, 1947 június J, Szabad-e az életet elvenni? Az egész világon újból érdeklődés előterébe került az a kérdés: sza­bad-e az orvosnak a gyógyíthatat­lannak jelentett beteget halálba küldeni. Ezzel kapcsolatban a Na­tional News Service közölte Bernard Shaw angol író nézetét. A kiváló író élesen elítéli az életnek minden­nemű erőszakos elvevését, még ab­ban az esetben is,­ ha gyógyíthatat­lannak mondott betegről van szó. Nem ismeri el sem az orvosnak, sem másoknak ezzel kapcsolatban ilyen jogát. Shaw még a követ­kező kijelentést tette: — Az orvos nem Isten, tehát té­vedhet. Katolikus álláspont: Életet elvenni még csírájában sem szabad. Somogy vármegye villamosítása A Kaposváron május hó 15-én megnyitó „Somogy a demokráciáért" kiállítás igen nagy jelentőségű része az, amely a vármegye villamosításá­nak helyzetéről és a vármegye villa­mosítási tervéről számol be. Somogy vármegyében a háború következtében 110 km villamos táv­vezeték került a földre és így 31 községben szűnt meg rövidebb-hos­­­szabb időre a villamos áram szolgál­tatás. 1944. évben 58 községben volt közvilágítás Somogyban, vagyis a lakosság 34,3 százaléka élvezte a kultúrának emek áldását. A meg­feszített újjáépítő munka következ­tében, továbbá a helyesen és oksze­rűen kidolgozott villamosítási terv eredményeképpen már nemcsak ki­javították az összes megrongált ve­zetéket, hanem a községekben egy­más után vezetik be a villamosára­mot. Még ebben az évben 45 új köz­séget villamosítanak, ami azt jelenti, hogy újabb 52.000 ember kapcsoló­dik be a villanyáramfogyasztásba. A villamosítás természetesen csak egy kis része annak a hatalmas or­szágépítő munkának, amit a vár­megye az elmúlt két esztendő alatt végzett és amit ma is végez. A ki­állítás ezenkívül kiterjeszkedik a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem többi ágaira is. Somogy vármegye kiállítása má­jus hó 27-ig marad nyitva és a ki­állítás látogatói az ország bármely részéből 50 százalékos kedvezmény mellett utazhatnak a MÁV összes vonalain az­­ IBUSZ pavilonokban megváltható vásárigazolvány felmu­tatása mellett. { Amerikába és Mexikóba utazik a Ferencváros A napokban a mexikói labdarúgó­szövetség kész szerződést küldött Budapestre a Ferencváros részére Elküldték azokat a m­exikói lapokat is, amelyek első oldalon közlik, hogy júliusban hat mérkőzésen szerepel a Ferencváros Mexikóban és lefény­képezték azt a jelenetet, amikor a mexikói labdarúgó szövetség elnöke aláírta a Ferencvárosnak szóló mag­állapodásukat. A mexikói újságköz­­lemények megmozgatták az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában lévő futballegyesületeket is, amelyek még emlékeznek a Ferencváros diadalmas és nagysikerű délamerikai szereplé­sére és szintén érintkezésbe léptek a Ferencvárossal, hogy a mexikói mérkőzések után még az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában áll­janak starthoz. A megállapodás szerint a mexi­kóiak Budapestről Mexikóba és vis­­­sza repülőgépet bocsátanak a magyar labdarúgók rendelkezésére, minden költségüket fedezik és a hat mérkő­zésért 9000 dollárt fizetnek Maga ez az összeg aránylag nem sok, mert jóllehet minden költség a délameri­­kaiakat terheli, de ebből az összeg­ből pótolni kell majd sok mindent. Mindenesetre azonban jelentős ös­­­szeg jut a Ferencvárosnak, amely nem rendelkezik mecénásokkal, ha­nem összes sportoló szakosztályai a közönségtől szerzett bevételekből mű­ködnek. A Ferencváros bejelentené a meghívást a Magyar Labdarúgók Szövetségének és közölte, hogy a baj­noki kampány befejezése után, július elején utaznak Mexikóba és augusz­tus közepén jönnének haza. Tekintet­­tel arra, hogy nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a magyar de­mokráciáért Mexikóban, Dél-Ameri­kában és az Egyesült Államokban a sporton keresztül jó propagandát vé­gezzenek, a Ferencváros kérte, hogy a régi játékosok mellett az újonnan szerződtetendő játékosait is magával vihesse. Az így megerősített Ferenc­város ismét szép eredményeket érhet el az óceánon túl. Belgrád — Budapest f f Újpesten Vasárnap délután 6 órakor az újpesti stadionban rendezik Buda­pest—Belgrád válogatott csapatainak mérkőzését. Dollár itt, dollár ott, dollár sehol... Svédországban az a baj, hogy sok van, Franciaországban az a baj, hogy kevés Svédországban nemrégen szigorú vásárlási korlátozásokat léptettek életbe. Amikor a hír szertefutott a fővárosban, hogy a luxuscikkek im­portját megszüntetik és kemény ren­delkezésekkel szabályozzák a keres­kedelmi életet, az üzleteket megro­hanták az emberek. Stockholmban heves vásárlási láz jelei mutatkoz­tak, mert mindenki gyorsan be akarta szerezni azokat a cikkeket, amelyeket a­ztán nem lehet rendelet életbelépése többé Svédország­ban kapni. Ezekben a napokban a svéd főváros üzleteiből eltűnt a kávé, tea és kakaó és a vásárlók hosszú sorban, egymással harcolva sorakoz­tak fel a boltok bejáratánál. Túlteng a dollár... Svédországban a rendelet kihirde­tése óta a luxus- és félig luxus cikkek, mint a selyem és nylon, koz­metikai szerek, parfümök és más hasonló áruk a mall emlékeivé vál­tak. Svédország tehát nem lesz többé Európa vásárlóközönségének Mekkája — írja cikkében­­ Ved Nordness, az International New Service munka­társa. Az egész vásárlási hisztéria hát­terében a kormánynak az a rendelete áll, amely megtiltja a luxuscikkek be­hozatalát az országba, körülbelül hat tízhónapi időtartamra , esetleg még hosszabb időre. Az intézkedésre szükség volt, mivel Svédországot már erősen elárasztották a külföldi áruk és a svéd pénzpiacon túltengett az amerikai dollár, így a tilalmi idő alatt ritkábbak lesznek az amerikai árucikkek Svédországban. A svéd állam nagy exportállam, azonban, sajnos, olyan országokkal állott nagyobbrészt összeköttetésben, amelyek a háborús pusztítások kö­vetkeztében most nem tudják fenn­tartani kereskedelmi kapcsolataikat és jelenleg a jóvátételi kötelezettség súlya alatt nyögnek. Ugyanakkor az importcikkeket Amerikából hozatta be Svédország, de sokszor a más országokból kapott importárut is dollárba fizette. A rendelet elsősorban a hazai vá­sárlóközönséget érinti, hiszen a ti­lalmi listán szereplő cikkek között többek között ezek szerepelnek: koz­metikai cikkek, ékszerek, tiszta se­lyem, nylonáruk, több textiláruk, több bőráru, nyersanyag, különböző evümötösök, dió, vwhisky és más ita­lok, luxusjárművek, játékszerek stb. A felsorolt cikkek közül egyet sem szabad bevinni Svédországba a tilal­mi idő alatt. A konzervatív pártban és mind­azokban a körökben, amelyek az el­lenzék soraihoz tartoznak a vezető szociáldemokrata párttal szemben, természetesen nagy nemtetszést vál­tott ki a kormány rendelete. A nem­tetszés és a kritika minden társadal­mi osztály keretén belül megnyilvá­nul a kormány rendeletének hatásá­ra, amely talán még szigorúbb kor­látozásokat léptet életbe, mint a há­ború alatt. A közvélemény nagy része azon az állásponton van, hogy „a munkás­kormány nem alkalmas arra, hogy a pénzügyeket helyes irányban vezesse, és ez az oka annak, hogy Svédor­szágnak vissza kellett térnie a racio­nalizálás, a szigorú korlátozások és az üres üzletek időszakához. Bajok­­ egy házzal odébb... Az International News Service másik tudósítója, George Schilling ugyancsak gazdasági bajokról és gondokról számol be — Francia­­országból. Mint írja , sok francia szocialista vezető is megrémül a gazdasági válságtól és a nagyválla­latok államosításának negatív ered­ményétől. Minden ok meg lehet a rémületre ha figyelembe vesszük az egyesült francia villany- és gáztár­saságok költségvetését Az államosí­tás előtt, 1946 júniusában a két magánvállalat közös vagyona hat millió frank volt. Az államosítás után, 1947 márciusában a két válla­lat közös elszámolása 18 billió defi­cittel zárult. A villanytársaság defi­citje a két vállalat közül egyedül 14 billiós horribilis összeget ért el Vádak és ellenvádak Mi az oka ennek a katasztrofális helyzetnek? A radikálszocialista párt lapja, a VAm­ore foglalkozva a kérdéssel, azzal vádolta a szélsőbaloldaliakat, hogy az állam ügyeinek intézése közben nem annyira az államérde­ket tartják szem előtt, mint inkább pártjuk célkitűzéseit. Szemükre veti a továbbiakban, hogy felelős állá­sokba nem azokat helyezték el, akiknek megfelelő képesítésük volt, hanem olyan embereket, akik jó pártembereknek bizonyultak. Amíg a villany- és gáztársaságok államosítá­sának az volt a célja, hogy a költ­ségeket csökkentsék, addig a való­ságban éppen az ellenkezője történt — írja a francia lap, majd végeze­tül leszögezi azt a tényt, hogy ed­dig már egybillió frankot költöttek az államosított francia repülőiparra. De eddig még egyetlen francia ke­reskedelmi gép sem áll a légirend­szer szolgálatában, mert ez még most is amerikai gépekkel működik. Az Humanité, a francia kommu­nista lap ellentétes megállapításra jut. Azt írja, hogy a francia jobb­oldal szabotázsa idézi elő azt a sú­lyos gazdasági helyzetet, amelyből a jobboldal a francia nemzet gazda­sági függetlenségének az árán akar kilábolni, azt hangoztatván, hogy nincs pénz, kevés a francia földön a dollár. Kozmetikai Az arc szépségének megszerzése, hibáinak megszüntetése éppen olyan fontos, mint szépségének megtartása Ezeket a célokat szolgálja a kozme­tikai arcápolás. Az arcápolás célja általában, hogy az arcbőr túlságos zsírosságát meg­szüntesse vagy ellenkezőleg a szá­raz arcbőrt zsírosítsa, továbbá az erek és izmok rugalmasságát fo­kozza, a faggyúmirigyeket és kive­zető csöveket kedvezően tisztogassa, a vérkeringést fokozza abból a cél­ból, hogy a fertőző anyagok (pat­tanások), hamarabb elszállítódjanak arcápolás a bőrből, továbbá a bőr rugalmas­ságát, üdeségét, bársonyosságát hoz­zák létre. Aki egyszer végeztetett arcápolást, az örömmel tapasztalta annak meg­szépítő hátását a bőrre és dacára annak, hogy a bőr már rendben van, nem szívesen mond le annak rendszeres folytatásáról. Az elhanyagolt arcbőrt ajánlatos hetenként kétszer, ha már­­ rendbe­jött hetenként egyszer, sőt később elegendő 2—4 hetenként kezelni, hogy a bőrt állandóan a legjobb állapotban tartsuk. (—1 A szépség és jólápoltság őre a Amerikai módszerrel dolgoznak az alábbi kozmetikai rendelők is: Bokros Imréné kozmetikai intézete IV.. Petőfi Sándor-utca 6. I. em. Belvárosi Színház mellett Honig Károlyné kozmetikai intézete IV.. Petőfi Sándor-utca 11. II.­­ Főpostánál Huszár Antalné kozmetikai intézete József-krt 36. 1. em. Tel. 138-487 Melczer Józsefné Dici kozmetikai intézet IV. , Prohászka Ottokár­ utca 1. Telefon: 181—709 Nagy Mihályné kozmetikai intézete V. , Szent István-körút 16 Révné Majdan Lenke kozmetikai intézete VII . Rákóczi-út 8/a. I. emelet 23. VII., Dohány-utca 5. Tel.: 220—071 S. Csűrös Ilona kozmetikai intézete IV., Párisi­ u. 6/b. IV. em. 3. Lift. Telefon: 384—278 Szakál Rózsi kozmetikai intézete IV. , Kígyó-utca 2. II. emelet Vermesné Rohács Ilona kozmetikai intézete VII . Erzsébet-krt 56. Tel.: 222—2# Wachtel Emilné ..Anna asszony­ kozmetikája V. . Dorottya­ u. 1. Fritsch-fodrászűzl.

Next